Az Allee Corner közös területei 2025 év végén teljeskörűen megújultak: a földszinti és emeleti lobbyk új, kortárs arculatot kaptak, amelyben a természetes anyagok, a növények és festőművész által készített, egyedi falfestmény egyaránt megjelennek.

A rendezvény ezúttal is a fenntartható építészet, a közös alkotás és a természetközeli gondolkodás jegyében valósult meg.

2026. ősz. Aszályos nyáron vagyunk túl, természet alapú megoldásokkal ismerkedünk, megépült a fenékküszöb, virágzik a műfűbiznisz, alakul az erdőkert, biodiverzitás, no-till, pazarlás, kiszáradt a kút, hősziget, vízépítési biotechnika, hőkupola, magas vérnyomás, légszomj… Zaj van. Baj van. Polikrízis van. Cselekvési és szemléletváltási kényszerben vagyunk.

Hajógyár épült, hajó sosem készült benne. Az Atlantica nagyszabású terveiből egyedi ipari épületegyüttes maradt ránk, amelyet később a honvédség használt, körülötte pedig szinte érintetlen természeti világ alakult ki. A természet értéke ismert és védett. De ismerjük-e ugyanígy az épített örökség értékeit – és tudjuk-e, mit kellene megőrizni belőlük?

A szabadtéri színház különlegessége, hogy nem pusztán a tájba helyezett előadótér, a teljes építészeti koncepciót a madarak mozgása, repülése és az ember-állat kapcsolat határozza meg.

A veszprémi várnegyed felújítása az elmúlt évek egyik legjelentősebb hazai műemléki beruházása volt. A történelmi városrész megújítása 18 műemléki épületet érintett, a cél pedig nemcsak az épített örökség megőrzése volt, hanem olyan élő, használható terek kialakítása is, amelyek hosszú távon is méltó módon szolgálják Veszprémet.

A wiltshire-i vidéken nemrég készült el egy úttörő új építésű lakóegyüttes, amely egy ősi építési technikát tanult újra és alkalmaz kortárs módon. A ház egyike azon kevés brit példáknak, amelyek stabilizálatlan döngölt földből készültek – vagyis olyan körkörös, helyi anyaghasználatra épülő építési módszerrel, amelyben nem használnak cementadalékot.

Egy csőkereskedő cég székházának megtervezése első pillantásra nem tűnik különösebben izgalmas építészeti feladatnak – hacsak nem lesz az eredmény cső hátán cső.

Új városrészt alakít ki az Atenor a Kána-tó partján Újbudán, ahol az épületeket minden irányból zöld veszi körül. A fejlesztés második ütemének épületeit a tó, a Hosszúréti-patak, a nádas és a Kamaraerdő természeti adottságaira építve tervezték meg, emberléptékű beépítés és folyamatos mozgást idéző tömegformálás jellemzi.

Kevés iskola mondhatja el magáról, hogy történetében egyaránt megjelenik egy város fejlődése, a magyar iskolaépítészet változása és több nemzedék személyes emlékezete. A Jedlik Ányos Gimnázium ilyen iskola. Megújulása ezért nem egy épület átalakítása, hanem egy hetven éve íródó történet új fejezete.

„A jó építészet nem csak a formáról, hanem az emberi élményre való tervezésről is szól” – mondják. Az építészek a valós élethelyzetekre terveznek: egy családnak, akinek csendes gyerekszobára van szüksége, egy szakembernek, akinek koncentrált otthoni irodára van szüksége, vagy egy ügyfélnek, aki szigorú költségvetéssel újít fel.

A most látható Vasarely kiállítás remek alkalom arra, hogy magyar származású művészt ne csupán az op-art megteremtőjeként, hanem az építészet egyik legnagyobb hatású vizuális gondolkodójaként, a parametrikus építészet előhírnökeként is újraértékeljük.