A járványügyi korlátozások enyhítésével párhuzamosan újraindul a kulturális élet a budai Várban. „A Hauszmann-sztori” címmel egy teljesen új, ingyenes kiállítás mutatja be a Budavári Palotanegyed újjászületését, a Budai Várséták kínálata pedig egy föld alatti, látványos élménysétával kiegészülve indul újra.

Augusztus 20-ától lesz látogatható a Budavári Palota elsőként rekonstruált történelmi tere, a Szent István-terem. A helyiség egyik fő látványossága az a Zsolnay kerámiakandalló lesz, amely a második világháborúban a teremmel együtt megsemmisült. A Várkapitányság szakemberei az elmúlt hetekben megkezdték a Zsolnay gyárban rekonstruált kandalló beépítését az újjászülető terembe.

Augusztus 20-ától lehet megnézni a Budavári Palota elsőként rekonstruált, díszes történelmi szobáját, a Szent István-termet. A különleges látványosságnak és a hozzá kapcsolódó kiállításnak helyet adó épületrész, a déli összekötő szárny szerkezetépítési munkálatait befejezte a Várkapitányság.

Idén is folytatódik a Budavári Palotanegyed történelmi kertjeinek, parkjainak megújítása, emellett megkezdődött a várfalak felújításának következő szakasza. A munkálatok állapotfelméréssel és régészeti feltárással indultak.

Középkori lépcsőt és várfalszakaszt, valamint értékes tárgyi leleteket, köztük II. Ferdinánd magyar király ezüst dénárját találták meg a Várkapitányság régészei a budai Várban, ahol a szakemberek feltárták az egykor a barokk palotába vezető rámpa boltozatát is.

Megtalálták az egykor a Dísz téren álló vöröskereszt székház eredeti gránit tábláit, a királyi palotában előkerült egy eredeti Hauszmann-kori lépcső, a Csikós udvaron pedig egy eddig fel nem tárt, középkori várfalszakasz.

Magyarországon első alkalommal történik, hogy egy korábban teljesen megsemmisült épületet a semmiből rekonstruálnak. A kormány több hasonló projektet is tervez a jövőben.

Átadták az Országgyűlés Szabad György nevét viselő irodaházát a Kossuth téren, szerdán. Avatóbeszédében Kövér László, az Országgyűlés elnöke kiemelte: Szabad György mindig tudta, miként lehet a történelmi lehetőségből történelmi valóságot építeni.

Buda szívében, az Alkotás utca – Győri út – Kiss János altábornagy utcák ölelésében indul a főváros legnagyobb campusfejlesztése: a Testnevelési Egyetem területe több ütemben, újabb 78 000 m²-en épül és újul meg, hogy néhány éven belül egy komplex, innovatív és zöld városrésszé válhasson.

A kormány döntése értelmében Dísz tér déli felén is visszaforgatják az idő kerekét, sőt később a Szent György tér Krisztinavárosi felé néző oldala is beépülhet.

A Ház 1908/7. és 8. számainak illusztrációs anyaga a Vágó-fivérek épületeit és terveit mutatja be. A későbbiekben Corbusier-vel is vitába keveredett Vágó József által megfogalmazott ars poeticájuk mellett egy Komor Marcelltől származó útibeszámolót is olvashatunk, és egy szerkesztőségi cikket, amely Medgyaszay István híres előadását értékeli.

Málnai Béla, Kozma Lajos, Malonyay Dezső, Kós Károly, Eliel Saarinen, a Bálint és Jámbor építésziroda, a Vágó-fivérek: A Ház folyóirat I. évfolyamának szerzői, közreműködői, témái a századelő – ahogy a lap megfogalmazta – „magyarul modern” építészetének, művészetének és a hozzá közelálló külföldi irányzatoknak széles palettáját tárják elénk.