Június 4-én lesz a trianoni békediktátum századik évfordulója, ami elég fontos és elég kerek évforduló ahhoz, hogy az állam emlékművet állítson. Megkönnyebbülés volt, mikor kiderült, hogy ez nem egy újabb, kopjafa hegyében üldögélő szentkoronás turul lesz, amit szomorkodó emberek vesznek körbe. Mielőtt nekem jönne valaki: ezek is erős és fontos szimbólumok, de olyan tömegben és színvonalon lettek elcsépelve az elmúlt évtizedekben, hogy egy egész országnak szóló emlékmű esetében jó lenne ezen továbblépni.

A látványtervek alapján nem is gondoltuk volna, milyen lesz az Országház az új emlékhelyről nézve.

Erdélyi tájegységgel bővül a Szentendrei Skanzen, a fejlesztés alapkövét kedden tették le a szabadtéri múzeumban.

Egy Otto Wagner tanítvány, aki bejárta Egyiptomot és Indiát, előadásokat tartott Bécsben, Rómában és Bombayben, dolgozott Párizsban Hennebique irodájában, felépítette az első magyar vasbeton színházat, de az 50-es években már csak megtűrt segédtervező – 140 éve, 1877. augusztus 23-án született Medgyaszay István építész.

A Balaton már az I. világháború után elkezdett elérhetővé válni a szélesebb néprétegek számára. Az új idők új igényeinek megfelelő nyaralótípus kikísérletezésében Kotsis Ivánnak komoly szerepe volt, míg a Kotsis Endrétől ismert egyetlen nyaraló a régebbi típust testesíti meg, de mai szemmel nézve is meglepően korszerű építészeti megformálással.

A magyar tenger partján megfelelő építészeti színvonalat csak akkor lehet elérni, „ha a balatoni nyaralók tervezése kivétel nélkül rátermett tervező-, építőművészekre bízatik, ami eddigelé csak ritka kivételként történt meg.” – mondta Kotsis Iván a Magyar Mérnök- és Építészegylet 1931-es balatoni ankétján.

Komoly hiányosságot orvosolhat az az első világháborús központi emlékmű Budapesten, amelynek megtervezésére decemberben írt ki ötletpályázatot a 2013 óta működő Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság. A pályázaton megkötés nélkül indulhat mindenki, a nyertesek ötleteiből pedig a főváros frekventált pontján épülhet emlékhely..

A nyolcadik szakrális építész-belsőépítész konferencia az előzőekhez hasonlóan nagy sikert aratott, különösen a két új katolikus kápolna bemutatásával, a verőcei ökumenikus és a badacsonyi Szent István kápolna ismertetésével.

Timon Kálmán aranydiplomás építészmérnök 75 éves. A kamarai kiadványok szerkesztőjeként ismertem meg másfél évtizede, most már évek óta lelkes segítője lapunknak, rendezvények fáradhatatlan tudósítója. De hogy még Ybl Miklóshoz is köze van, azt magam sem gondoltam volna!

Minden futballpályának van középpontja. Innen indítja a játékot a bíró akár többször is, ha szükséges. Kezdőrúgás. Zárórúgás azonban nem létezik. Az egyik fél nyert, a másik veszített, vagy döntetlen lett az eredmény. Ha a fölvett filmet visszafele játsszák le, ez a helyzet akkor sem változik, sőt még bizarabbá válik.

Egyik napilapunk 2013. június 4-i, keddi számának 7. oldalán közölt belső vezércikkében az első mondat így hangzik: „Kilencvenhárom esztendővel ezelőtt, 1920. június 4-én, délután négy óra harminc perckor írták alá a Magyarországot felszabdaló trianoni békeszerződést a franciaországi Versailles-hoz tartozó Nagy-Trianon-kastély folyosóján.”

A kérdést feltettem több magyarországi szakembernek. Az akkori országos főépítész, valamint a Műemlékvédelmi Hivatal több vezetője kutatást végezni nem tartották szükségesnek, viszont ajánlották, írjak egy újságcikket.