hír

Timon Kálmán 75 éves – Mire elég háromnegyed század?


Csépé | 2014.01.31
Timon Kálmán aranydiplomás építészmérnök 75 éves. A kamarai kiadványok szerkesztőjeként ismertem meg másfél évtizede, most már évek óta lelkes segítője lapunknak, rendezvények fáradhatatlan tudósítója. De hogy még Ybl Miklóshoz is köze van, azt magam sem gondoltam volna!

A nemesi származású Timon família több kiváló személyiséget, igaz magyar embert adott a hazának, akiket Timon Kálmán, a jubiláns, példaképeinek tekintett. Közülük három említésre méltó. „A család díszének” nevezett Timon Sámuel (1675-1736) jezsuita szerzetes volt, bölcseleti és teológiai doktor, rendházfőnök Kassán, történetíró. Új, tudományos igényű történeti kutatási módszerrel írott tucatnyi munkáját latin nyelven adta ki. – Timon Kálmán dédapja, Timon Bertalan (1810-1876) a Budapesti Műegyetem elődintézményében szerzett földmérő mérnöki oklevelet, majd az 1848-1849-es magyar forradalom és szabadságharc honvédszázadosa lett. Ezt követően Tiszabőn, a felszabadított jobbágyoknak juttatott földek kimérésében működött közre. – Timon Kálmán apjának nagybátyja, Dr. Timon Ákos (1850-1925) a magyar alkotmány és jogtörténet egyetemi tanára, a Pázmány Péter Tudományegyetem rektora, a Magyar Szent Korona elméletének elemzője volt. A „Szent Korona elmélete” című, 1912-es művének új, millenniumi kiadását – Dr. Habsburg Ottó előszavával – Kálmán rendezte sajtó alá. Születésének 150. évfordulóján egykori lakóháza falán, Budapest, XI. kerület Orlay utca 6. szám alatti emléktábláját 2000-ben leplezték le. Az emléktáblát a jogutód Eötvös Loránd Tudományegyetem és a XI. kerületi önkormányzat közösen állította.

Timon Kálmán 1938-ban – az utolsó békeévben – született Budapesten. Apja Dr. Timon Árpád, közgazdász volt, 90 évet élt. Kálmán középiskolai tanulmányait Aszódon, a Petőfi Sándor Általános gimnáziumban végezte és 1957-ben kitüntetéssel érettségizett. A Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán 1962-ben „Öntöttbeton pontházak a Frankel Leó úton” című diplomatervét jeles eredménnyel védte meg, oklevelet kapott és diplomadíjjal jutalmazták. Borsos Miklós plakettjét nyerte el és azonnal fölvették a Magyar Építőművészek Szövetsége, valamint az Építőipari Tudományos Egyesület tagjai sorába. Egy görögországi tanulmányúton vehetett részt, ahol az építészek felkeresték Constantinos Doxiadis görög városépítész tervező irodáját, az ekisztika tudományának megalapítóját. Timon Kálmán 1965-ben (mindössze 27 évesen) Doxiadisról írta első cikkét, amely a Magyar Építőművészet című folyóiratban jelent meg. Azóta is töretlenül folytatja publikációs tevékenységét. Cikkek, beszámolók százait írta, mindig lelkiismeretesen tudósítva az eseményekről, információkról, érdekességekről lemaradt kollégákat.

Dolgozott, mint kivitelező, tervező, beruházás-előkészítő, leghosszabb ideig pedig egy kutatóintézetben, mint tudományos főmunkatárs. Különböző területeken szerzett tapasztalatait kutatóként jól tudta hasznosítani, főleg lakásépítési kutatással és kutatásirányítással foglalkozott. Végül Pestszentlőrinc-Pestszentimre kerületi főépítészeként 1998-ban ment nyugdíjba. Hivatali teendői mellett önálló munkásságát is folytatta nagy lelkesedéssel. Főleg ezekről tudunk némi ízelítőt adni. – A Műegyetemen a népi építészettörténetet Dr. Vargha László, a drága emlékezetű Vargha Laci bácsi tanította, aki nem is építész volt, hanem néprajzos. Szívélyes hangú beszélgetéseken ösztönzött többeket – közte Timon Kálmánt is – a népi építészeti emlékek szeretetére, megóvására, fölmérésére és dokumentálására. Timon még egyetemista korában Balatonakaliban faluképi vizsgálatot végzett, 1961-ben Baranya megyei gabonatároló hombárokat mért föl. 1963-ban Székesfehérvárott a bontás előtti utolsó pillanatban sikerült fölmérnie az Ybl-család Fazekas utcai házát, amely feltételezhetően Ybl Miklós szülőháza volt. A rajzok megőrizték a földszintes épület egyszerűen szép, arányos, copf homlokzatát. Ez a dokumentum 2014-ben, Ybl Miklós születésének bicentenáriumán, a Magyar Építészet Évében különleges figyelmet érdemel. 1965-ben Balatonudvariban sátorozva, a község temetőjének szív alakú sírköveit mérte föl. A felmérést követő tíz évben öt sírkő tűnt el a temetőből. Népi építészeti emlékek megőrzését szolgáló öntevékeny felmérési munkáinak dokumentációit a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Skanzen) vásárolta meg. A felmérések eredményeit cikkekben ismertette. - Székesfehérváron az István Király Múzeum igazgatójának, Dr. Fitz Jenőnek a megbízására 1963-ban a gorsiumi (táci) római kori ásatásokon a Villa Amasia modellrekonstrukcióját tervezte meg. - „Korszerű kertes beépítések” című könyve a Műszaki Könyvkiadónál 1982-ben jelent meg. A kötet a Szép Magyar Könyv versenyen 1983-ban műszaki kategóriában díjat nyert. - A külföldön élő és alkotó magyar építészek munkásságáról kétnyelvű monográfiasorozatot alapított, írt és szerkesztett. Az eddig megjelent kötetek: Vidolovits László, 1994, Papp László, 1996, Halász Imre-Halász Antal, 2002.

1982-ben javaslatot dolgozott ki az akkori építésügyi minisztériumnak Az Év Lakóháza pályázat megrendezésére. Az ÉVM a pályázatot - előterjesztése alapján - először 1983-ban írta ki. 1994-ben a szervezést a Bertelsmann Kiadó vette át, s Az Év Háza pályázatot hirdette meg, majd pár év után üzleti okokból leállította. Néhány év kihagyás után, 2001-től a MÉSZ rendez Év Háza pályázatokat. A mai bírálók és díjazottak már nem is tudják, hogy az egész mozgalom kinek a kezdeményezésére indult el, s ha a cím változott is, de a lényeg nem, a díjak által a lakásépítési tevékenység színvonalának emelése.

Timon Kálmán sok izgalmas utazást is tett: 1983. szeptemberében például a Magyar Építőművészek Szövetsége kiküldetésében két hetes tanulmányútra Mongóliába utazott. Egyik kirándulás alkalmával az 1500 m magas belső-ázsiai felföldön egzotikus jurtákban aludtak. A farács szerkezetű, vastag nemezréteggel burkolt körsátor őseink lakhelyéhez hasonló volt. A magyar építészet eredményeiről vetítettképes előadást tartott a mongol kollégáknak és az európai delegációk tagjainak. – 1987-ben stockholmi műtermében felkereste Várhelyi Györgyöt, a város egykori főépítészét. Munkásságát a Magyar Építőművészet hasábjain mutatta be. - 1990-ben és 1992-ben kétszer is hathetes állami ösztöndíjjal a Zürichi Eidgenössische Technische Hochschulen, azaz a Zürichi Műszaki Egyetemen, ill. a felkeresett cégeknél és intézményekben a korszerű lakáskarbantartás és -felújítás problematikáját tanulmányozta. Ez idő alatt alkalma volt Max Billel, a neves svájci építésszel, szobrásszal és festővel, aki Zumikonban, Zürich egyik elővároskájában lakott, interjút készíteni. Ezt a cikket később a Magyar Építész Kamara általa szerkesztett 1998. évi Építész Évkönyvében publikálta.

XVIII. kerületi főépítészként a kerület városfejlesztési koncepciójának összeállítása és a képviselő testület általi elfogadtatása volt elsődleges feladata. Az M0-ás autópálya-gyűrű DK-i szakasza lakossággal egyeztetett nyomvonala kitűzésének elősegítésére – a kanadai-magyar államközi egyezmény keretében – az ő javaslatára három hétre egy kanadai szakembert, a Torontói Közlekedési Igazgatóság főmérnökét, Dick Gordont fogadta a kerületi önkormányzat. A látogatást Timon Kálmán fél év múlva viszonozta Torontóban. Az M0-ás DK-i szektorában a nyomvonal végül is nem a kerület, hanem Gyál térségében valósult meg. - A kerület új, kettős – Pestszentlőrinc-Pestszentimre egyesített – címerének kidolgozását és elfogadtatását egy éves levéltári kutatói munkával készítette elő.

Timon Kálmán a MÉSZ, a MÉK és az ÉTE tagja. 1990-tól a CIB W82-es Bizottságában is tevékenységet fejtett ki. Az amszterdami központú CIB (Conseil International du Batiment pour la Reserche l’Etude et la Documentation) Nemzetközi Építéskutatási Tanács egységei a munkabizottságok, számuk az ötvenet meghaladja. A W82-es munkabizottság az épületek szerkezeteinek jövőjével foglalkozik. A munkabizottság ülésein vett részt: 1991 Nizza, 1995 Ascot, 1996 Sophia Antipolis (Franciao.), ahol előterjesztést tett Hajlékot mindenkinek! címmel, az 1990-ben megindult óriási modern népvándorlás kapcsán a menekültek, emigránsok elhelyezésére. – Építésztervezői munkássága alapján az American Institute of Building Design (Épülettervezők Amerikai Szövetsége) 1990-ben fölvette rendes tagjai sorába. A hajléktalanoknak tervezett Buborékház-tervét a Szövetség San Franciscoban rendezett 40. tervpályázatára küldte el. Az AIBD tagságát oklevéllel ismerte el.

Szerkesztői munkáját a következők reprezentálják: a Magyar Építőművészet című folyóirat Szerkesztő Bizottságának tagja 1973-1983 között, szerkesztője 1983-1990 között. Nagy Elemér felelős szerkesztő volt, aki megjelent publikációi alapján meghívta a szerkesztőbizottságba, később pedig delegálta Szófiába. - 1980-1988 között Szófiában az Építészet és Társadalom című kétnyelvű (angol, orosz) nemzetközi (orosz, bolgár, cseh, lengyel, NDK) folyóirat magyar részét szerkesztette Architecture & Society, ill. Arhityektúra i Obsesztvo címen. A folyóirat szerkesztőbizottságát Georgij Sztoijlov, a Bolgár Építész Szövetség, majd az UIA elnöke irányította. A folyóirat hat száma jelent meg. Részt vett a kétévenként rendezett Szófiai Építészeti Biennálékon is. - 1998-tól négy évig a Magyar Építész Kamara kiadványait szerkesztette, a havi Építész Közlönyt, a negyedéves Építész Műhelyt és az Építész Évkönyvet. - 1993-tól 2004-ig a 18+1 kötetes Magyar Nagylexikon szócikkeinek szakszerzője volt műszaki tudományok témakörben. - Jelenleg a 2031-ig megjelenő, 18 kötetesre tervezett a Magyar Nyelv Nagyszótára szócikkeinek lektori teendőit látja el, ugyancsak műszaki tudományok témakörben. A Lexikont a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete szerkeszti és adja ki. Eddig (2014- február 20-ig) öt kötete jelent meg.

2001. július-augusztusában hathetes tanulmányúton az Amerikai Egyesült Államokban járt. Augusztus végén New Yorkban, a Világkereskedelmi Központ tetejéről nézhettek körül, élvezve a metropolisz feledhetetlen panorámáját. Hazatérve három hét múlva, 2001. szeptember 11-én a tragikus eseményeket, a WTC ikertornyainak összedőlését már otthon, a televízió képernyőjén keresztül egyenes adásban láthatták. Ezt az élményét a jubiláns egy cikkben fogalmazta meg, ám nem egy obligát úti-beszámolót, hanem egy nagy ívű építészettörténeti áttekintést adott Kheopsz piramisától a legújabb építészeti kormeghatározásig, a 3. évezred küszöbéig, mert úgy gondolta, hogy ez a rendkívüli esemény új éra kezdetét jelenti.

Ezután 2002. tavaszán kezdte meg a téma feldolgozását könyv alakban, kihasználva a rendelkezésre álló nyugdíjas időszakot. A könyv koncepciója előzmény nélkül álló, forradalmian új jellemzője, hogy az építészet történetét szigorú rendben 4x6 epochára tagolja, és minden stíluskorszakból csupán egyetlen-egy épületet mutat be, de azt alapos részletességgel vizsgálja. A mű címe: Kheopsz piramisától a világkereskedelmi központ ikertornyáig – Szimbolikus mérföldkövek az építészet történetében. A két kötetre tervezett kiadvány 1300 ábrát tartalmaz, amelyből mintegy 800 színes kép, és számos rajzot Timon saját kezűleg maga készített, az egyes objektumok térarányainak megszerkesztésével és elemzésével. A kiadás szponzorokra vár. - Munkaközben vált ismertté, hogy a halikarnasszoszi mauszóleion szobormaradványait 150 éve a British Múzeum őrzi. A múzeum azonban nincs abban a helyzetben, hogy a kért képeket díjmentesen adja át. Ezért az elektronikus világhálón keresztül feltette a kérdést, van-e tudomásuk arról, hogy a mauszóleion elképzelt mása, mint a szabadkőművesek temploma, egy évszázaddal ezelőtt az amerikai fővárosban, Washingtonban épült fel. Nem tudtak róla, így Dr. Susan Walker, a Görög-Római Antik Részleg vezetője hozzájárult ahhoz, hogy washingtoni fotókért cserébe Timon Kálmánnak megküldjék a kért szobor-felvételeket. Ma már az ő fényképei erről az épületről a londoni British Múzeum fotóarchívumában is megtalálhatók.

A kutatóintézetben eltöltött 18 év után Timon Kálmánnak – mint szokták mondani – a kutatás a vérévé vált. Akárhová veti a sorsa, ha szerencséje van, mindig találhat valamit. 2011. májusában feleségével a Balfi Gyógyfürdőben reumatikus bántalmaikra négy hetes kúrán vettek részt. A kórház ősparkjában egy egészségügyi séta során, a patak partján, a fenyők sűrűjében egy építményre lettek figyelmesek. A fák között hatalmas faragott kőpillér állt, homloklapján sérült domborművel, latin felirattal és felül bevésett 1667-es évszámmal. Mellőzve a kutatás fázisainak részletes leírását, csupán a végeredményt rögzítjük. A megmaradt emlék a sopronbánfalvai pálos kolostor és templom melletti 17. századból való öt stációs kálvária pillére, amelyen a fájdalmas olvasó első állomásához tartozó szöveg olvasható, magyar fordítása: „Verejtéke, mint megannyi vércsepp, hullott a földre.” Két helyreállított pillér a kolostor előtt látható. Az esetet „Egy nyomozás története nyolc stációban – Faragott kőpillér Balfon” című írásban a Metszet c. folyóirat 2011/4 számában tette közzé. A helyreállított kolostor tulajdonosa, Kovács Gábor bankár – a KOGART megalapítója - a kálváriát is helyreállítani szándékozik, amihez Timon Kálmán, mint független kutató kutatási eredménye egy adalékkal járult hozzá.

Timon Kálmán építészeti előadás-sorozatokat tart Budapesten, a II. ker. Margit körút 24. szám alatti, Winkler Barnabás DLA vezette HAP Építészeti Galériában. Pogány Frigyes tanár úr nagysikerű előadásai lebegtek szeme előtt, amelyeket az egyetemen hallgatott. A négy sorozat címei. I. szemeszter: Az ókori világ építészeti csodái. II. szemeszter: A világ 7+3 új csodája. III. szemeszter: Még tíz építészeti csoda a glóbuszon. IV. szemeszter: Építészeti világcsodák, amelyek az előző három szemeszterből kimaradtak. Az előadások sajátossága, hogy a címük mindig egy kérdést tesz föl, amire a hallgatóság az előadásban kapja meg a választ. A közönség az előadások jegyzeteihez és az előadó által készített arányszerkesztésekhez a helyszínen hozzájuthat.

Korábban az Alaprajz, majd legújabban a Metszet című építészeti szaklapokban publikál, mint a folyóirat külső munkatársa. Ő tudósít a nemzetközi építészkongresszusokról és számos más eseményről, épületekről, kiállításokról, konferenciákról, könyvekről. Írásai olvashatók a www.tervlap.hu című internetes portálon is. Például: Grand Trianon és petit Magyarország, Trianoni békekötés, de nem a folyosón, Westwerk – avagy merre van nyugat?

Timon Kálmán 2009-ben megalapította a Sivatagi Kőrózsa Díjat az építészetet támogató önzetlen magyar mecénások és kiváló szellemi alkotók tevékenységének elismerésére. A Díj évente egy személynek adható. A díj alapanyaga kristályos gipsz. Rendkívül érdekes, értékes természetes anyag, tulajdonképpen hidratált kalciumszulfát. A kémiában a vegyjele CaSO4.2H2O. A gipsz sajátos megjelenési formája az afrikai Szahara homokjában kikristályosodó ún. sivatagi kőrózsa, amit egy-két ásónyom mélységben találnak. - A szép sivatagi kőrózsákat a Nizzában élő, 97 éves Judith nagynénjétől, atyai dédnagybátyja, Dr. Timon Ákos unokájától kapta ajándékba. Néhai egyetemi tanár férjével több évtizedig Algírban éltek, honnét számos egzotikus tárggyal és emlékezetes ásványpéldányokkal tértek meg. A jubiláns a díjat a nagynéni által felajánlott kőemlékekre alapozva, rá és férjére emlékezve alapította. A díjazottak az építészet támogatása terén hervadhatatlan érdemeket szereztek, ezért jár nekik a hervadhatatlan kővirág. A díjazottak: 2009-ben Laki Péter, a Laki Épületszobrász Zrt. elnök-vezérigazgatója kapta meg az 1 millió Ft-os, Az Év Belsőépítésze Díj megalapításáért és 14-szeri átadásáért. 2010-ben Winkler Barnabás DLA építészmérnök, a HAP Galéria alapító vezetője vehette át az építészet propagálása terén kifejtett széles körű önzetlen tevékenységéért, hat év alatt a magyar építészek munkásságát bemutató 60 kiállítás rendezéséért, építészeti előadás-sorozatok helyszíne technikai feltételeinek megteremtéséért. 2011-ben a szlovák fővárosban, Bratislavában Frideczky János magyar építész, a Pozsonyi Casino 1999-ben alapító elnöke, Magyar Örökség díjas a magyar építészeti értékek megőrzéséért kapta meg. A Casinót a Klarissza utca 7. szám alatt, az általa saját költségen megvásárolt, leromlott állagú, de szépen helyreállított ötszintes, belvárosi műemlék épületben hozta létre. 2013-ban Csanády Pál okl. építészmérnök, a Metszet c. folyóirat főszerkesztője érdemelte ki tíz nemzetközi építészkongresszus megszervezéséért és sikeres lebonyolításáért.

Timon Kálmánt a Műegyetem 2012-ben 50 éves eredményes építészmérnöki munkájáért aranyoklevéllel tüntette ki. Jubiláns ez alkalomból írta meg „A 230 éves Műegyetem négy Timon generáció diplomáinak tükrében” című írását, amely az internetes újságon olvasható. Egyedülálló sorozatként a dédapa, Timon Bertalan, a nagyapa, Timon Béla, az apa, Dr. Timon Árpád, s a fiú, Timon Kálmán a Műegyetemen szerzett diplomát.

(Gratulálunk Kálmánnak, és köszönöm a cikk megírásához nyújtott hathatós segítségét!)

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár




Építési megoldások