Tanfolyamok > ÖKO_20 > ÖKO_20 > Öko 2020 – Ellenőrző kérdések

1. Mikor és milyen hatásra kezdődött a kockaházak építése?

Az 1950-es években megtiltották a nyeregtetős tetőformát, hogy a két-három szobás lakóházakat később ne lehessen engedély nélkül a tetőtér felé bővíteni.

Az 1950-es években központi utasításra kezdték ezt a tömegformát építeni, pusztán takarékossági megfontolásból.

A hagyományos „hosszú ház” szélesedése már a századfordulón megkezdődött, az 1930-as évekre pedig már gyakori volt a négyzet alaprajzi kontúrú, sátortetős tömegforma, amely 1950-es, 1960-as évekbeli uniformizálódásának irányát az elérhető anyagok és szerkezetek (pl. ablak) határozták meg.

2. Milyen értékeket képvisel ma egy kockaház?

Esztétikus megjelenés és alaprajzi szempontból könnyű bővíthetőség.

Reális fesztávok, földszinti jó kiindulási alaprajz, közművesítés, stabil kőműves szerkezetek.

Jó minőségű, könnyen felújítható külső és belső nyílászárók, átalakítással megtartható tetőszerkezet.

3. Mely fókuszokat említi Frauke Rottschy a Solar Decathlon Europe 2021 fő fókuszaiként?

Esztétikus megjelenés, városi kontextusba illeszkedés, alacsony üzemeltetési költségek.

Gyors és egyszerű kivitelezhetőség, természetes, újrahasznosítható anyagok használata.

Fenntarthatóság, műszaki megoldások, szoláris megoldások integrálása az épületbe.

4. Hogyan gondolta újra a pécsi egyetemisták csapata a kockaházak alaprajzát?

A meglévő, közelítőleg 9×9 méteres négyzet alaprajzot megszabadították a belső válaszfalaktól, és itt hozták létre a nappali teret, minden mást hozzáépített új toldaléktömegekben oldottak meg.

Zónákra osztották a helyiségeket, így azonosították az állandó és az időszakos tartózkodási helyeket, emellett a tájolást és a környezeti kapcsolatokat is figyelembe vették.

Elvetették azt a kockaházaknál gyakori sémát, hogy a négyzetes lakószobák – tájolástól függetlenül – az utcafrontra kerülnek, helyette a nappálya diagram alapján jelölték ki a különböző tevékenységekhez alkalmas területeket.

5. A kockaházak milyen meglévő jó energetikai tulajdonságára mutat rá Kondor Tamás?

A zárt, kubusos tömegre, amely kis lehűlő felületet biztosít.

A meglévő falazat hőtároló képességére.

Arra, hogy a gyakran alápincézett épületek mind alulról (pince), mind felülről (beépítetlen padlástér) átmenetet biztosító puffertérrel rendelkeznek.

6. Milyen zöldítés készült a Metrodom Panoráma Lakópark homlokzatán?

Közel 150 db fát helyeztek el központilag, a többi zöldítést a lakókra bízzák.

Minden család saját fát ültethetett a privát teraszán, ezen felül növénnyel futtatták be az épület árnyékolóit.

3,6 kilométernyi, csepegtetéses öntözéssel ellátott, hőszigetelt növényvályút és 220 db fát helyeztek el.

7. Melyik állítás igaz a zuglói Smart City Projektre?

A közösségi tervezést a kiviteli tervek kidolgozásakor vonták be a tervezési folyamatba.

Nem lakásonként hoztak létre erkélyeket, hanem a közlekedőterületeket alakították úgy, hogy azok közösségi terekként is működhessenek.

Elsődleges szempont volt, hogy minden lakáshoz saját erkély tartozzon.

8. Milyen újpesti példát mutat be Matolcsy Károly?

A geotermikus energia hasznosítására mutat példát: geotermikus energiát használnak fel fűtésre és hűtésre.

A napenergia hasznosítására mutat egy innovatív példát.

A veszteséghő hasznosítására mutat példát: a szennyvíz hőjét használják fel fűtésre és hűtésre.

9. Hol épül a Prata lakónegyed?

Egy korábbi betonüzem területén.

Egy korábbi szövőgyár területén.

Egy korábban acélgyártásra használt ipari területén.

10. Milyen elrendezésű a Prata lakónegyed a bemutatott alaprajzon?

Oldalfolyosós rendszerű, a folyosó két végén lépcsőházzal, így két lépcsőházból lehet megközelíteni a szintenként 8 lakást.

Fogatolt rendszerű, minden épületben négy lépcsőházból 2-2, összesen 8 lakás nyílik.

Középfolyosós rendszerű, minden épületben 2-2 lépcsőház van a folyosó harmadolópontjain, ezekből lehet a szintenként 8 lakást megközelíteni.

---

A tesztet csak jelentkezés és a tananyagok megtekintése után tudja beküldeni.

---