Megtelt a BME díszterme csütörtök reggel 9 órára, sokan voltak kíváncsiak a lapostetők témakörére: mind a csarnoktetők könnyűszerkezetei, mind pedig a hasznosított lapostetők fontos és megkerülhetetlen témái az új építéseknek.
Az első blokk három olyan előadásból állt, amelyek bemutatták a témát, elméleti és tudományos alapot adtak a konferencia további előadásai számára. Dr. Takács Lajos Gábor tanszékvezető egyetemi docens (BME Épületszerkezettani Tanszék) a nagy területű lapostetők tűzvédelmébe vezette be a hallgatóságot. Megjegyezte, hogy a lapostetők tűzvédelmi követelményei már táblázatba rendezve érhetőek el, ami megkönnyíti a tervezők dolgát, de arra mindenképp figyelni kell, hogy a teljes tetőrétegrendet kell figyelembe kell venni, a kötött rétegrendből semmi sem hagyható ki, és a beépítés módja is meghatározott. Ismertette az építményszerkezet fogalmát, amely két vagy több elem összeépítését jelenti, és amelyre a tűzvédelmi előírás egyben vonatkozik. A csarnoktetők vízelvezetéséről beszélve hangsúlyozta, hogy a pontralejtetést nem érdemes megspórolni, és polisztirolból a legegyszerűbb kialakítani, mert könnyen vágható. Gyakori manapság, hogy a tetőre napelemrendszert telepítenek, ezzel kapcsolatban érdemes tudni, hogy az okozott többletteher nem jelentős, de érdemes a tartószerkezettel kissé elemelni a tetősíktól, tűzvédelmi és benapozási okból is. Takács Lajos arra is felhívta a figyelmet, hogy mind a tűzszakaszhatártól, mind a hő- és füstelvezető kupoláktól meghatározott (2,5-5 méteres) távolságot kell tartani a napelemekkel.
Major Zoltán alkalmazástechnikai tanácsadó (Austrotherm Hőszigetelőanyag Gyártó Kft.) kifejezetten a trapézlemezes csarnoktetőkkel foglalkozott, és ismertette a vegyes rétegfelépítés előnyeit: ebben az esetben a hőszigetelés alsó 5 centimétere készül csak kőzetgyapotból (tűzvédelmi okból), fölötte pedig 20 cm EPS-t alkalmaznak. Ez körülbelül harmad akkora terhet jelent a könnyűszerkezetes födémen, mint ha a teljes 25 cm-es hőszigetelő réteg kőzetgyapotból lenne. Ez a különbség összevethető egy egyszerűbb napelemrendszer négyzetméterre vetített tömegével. A 20 cm EPS-t mindenesetre érdemes felülről üvegfátyol elválasztóréteggel védeni a PVC vízszigeteléstől, ennek nem csak a két anyag összeférhetetlensége az oka (a PVC-ben lévő lágyító átkerülhet az EPS-be), hanem az is, hogy egy kívülről érkező tűz esetén védi az EPS hőszigetelést. Az előbbieknél is jobb megoldás, ha a hőszigetelés szendvicsszerűen készül el: alul és felül egy-egy vékonyabb réteg kőzetgyapot, közötte pedig a 15-20 cm körüli EPS.
Komlai Krisztina vizsgálómérnök, tűzvédelmi szakmérnök (ÉMI Nkft.) számos példát mutatott fotókkal illusztrálva, hogy egyes anyagoknak és réteges szerkezeteknek, építményszerkezeteknek hogyan történik a tűzállósági vizsgálata. Hogyan modellezhető laboratóriumi körülmények között egy tetőt érő tűz terjedése? A trapézfödémen bemutatott tűzállósági vizsgálattal kapcsolatban megjegyezte, hogy ha az előírás szerint a 10 másodperces folyamatos égés a határ, akkor, ha a 9 másodperc után elhal tűz, majd 1-2 másodperc múlva újra lángra lobban a szerkezet, azt elvileg megfelelőnek kell tekinteni.
A kávészünet utáni második blokkban két épszerkes előadás következett Horváth Sándortól, valamint Nagy Balázstól. Horváth Sándor Széchenyi-díjas, okleveles építészmérnök címzetes egyetemi docens (BME Épületszerkezettani Tanszék) a zsúfolt lapostetőkre hívta fel a figyelmet, vagyis arra a trendre, hogy jóformán mindent az épület tetején kell elhelyezni, legyen szó gépészetről (mert a gépház költségesebbnek tűnik), villámhárító berendezésről, napelemrendszerről, de például egy irodaház esetében közösségi funkciók is kerülnek a tetőre: zöldtető, pihenőtető, vagy akár teljesen burkolt terasztető is előfordul. Az erkélyekkel és terasztetőkkel kapcsolatban a korlátrögzítésre hozott jó és kevésbé működő példákat: ha az erkélylemez bütüjén, az attikafal belső oldalán a vízszigetelés lezárása fölött, vagy az attika tetején, a fedés osztásaihoz igazodva rögzítjük a korlátot, akkor helyesen járunk el, és megspóroljuk a néhány évvel későbbi javítás költségét. Míg ha a vízszigetelést átszúrva készül a rögzítés, az nagyon hamar beázáshoz fog vezetni.
Dr. Nagy Balázs egyetemi docens (BME Építőanyagok és Magasépítés Tanszék) az épületenergetika irányából közelített a lapostetők hőszigetelési kérdéseihez, megjegyezve, hogy a szabványban található leírások nagyon hosszúak és szövevényesek, könnyű elveszni a különböző előírások rengetegében, de fontos: nem a rétegtervi, hanem az átlagos hőátbocsátási tényezővel kell számolni! A tetők lejtésképzése nála is szóba került, felhívta a figyelmet, hogy nagyobb tetőkön akár több 10 centiméteres vastagságkülönbség is előfordulhat a lejtésképzés kialakítása miatt.
A második blokk végén került sor a Kovács Zoltán-emlékdíj átadására, Az Austrotherm korábbi munkatársának emlékére tíz éve megalapított díjat olyan tetőszigetelés megvalósításáért adományozzák, amelyre jellemző a magas minőség, az invenciózus, profi megoldás. Idén a díjat a Stang Bádogos Kft. kapta, a szigetvári GLT csarnok tetőszigeteléséért, amely tavaly évvégén készült el.
Ebédszünet után két építész tervezői előadással zártuk a napot. Elsőként Dajka Péter Pro Architectura díjas építész mutatta be a Déli Klotild palota felújítását és átalakítását, amely immár Matild Palace néven működik. Az elkészült üveg tetőfedésnek köszönhetően megkapó kilátás nyílik az itt elhelyezett skybar-ból. Az épületszerkezeti tervező, Dr. Becker Gábor egyetemi tanár (BME Épületszerkezettani Tanszék) az üvegtető légies megjelenését hangsúlyozta, és fotókkal illusztrálta, hogy bár az ereszcsatorna és a lefolyók is látszanak a homlokzaton, teljes mértékben belesimulnak az összképbe.
Utolsó előadóként Keller Ferenc Ybl-díjas és Pro Architectura díjas építész következett, aki három megépült példát hozott a nem szokványos tetőkre. Elsőként a 2008-ban épült pécsi családi házat mutatta be, amelyet akkoriban sokan méltattak. A kívülről egységes megjelenésű, gondosan tervezett téglaburkolattal és fa kiegészítőkkel készült épület belesimul a domboldalba, a lehető legjobban rá lett ültetve a terepre. A cserepekkel sakktáblaszerűen kirakott zöldtető minden fényviszonyban más és más látványa a természetközeliséget, a kevésbé megtervezett építészetet idézi meg. A pécsi Kodály Központ tömegformálásának előképe a Fibonacci-féle csigavonal, ebből a tárgyszerű megjelenésből logikusan következett, hogy fal és tető nem válhat ketté. Így lett kőburkolatos a teljes épület, a tetőt is beleértve. Keller Ferenc kifogásolta, hogy bár nagy vágya, hogy az épületekhez közelebb lehessen férkőzni, akár azáltal, hogy a járókelők felmászhatnak rá, ez ennél az épületnél sem valósulhatott meg, mert esős időben csúszik a kőburkolat, ezért inkább folyamatosan tiltott a feljárás – ettől persze még néha megfigyelhető, hogy egy-egy bátrabb vagy kíváncsibb látogató mégiscsak felmászik rá. Végezetül a Havanna Hetivásár épületét mutatta be, amelynek funkcióigényét sommásan úgy foglalta össze: kellett egy nagy, hosszú tető, ami alá beférnek az árusok. Ez létre is jött, mellékesen pedig egy éppen odaillő, ömmagát nem túlzottan komolyan vevő épület is létrejött, a használók örömére.
Az egész napos konferencián részt vevők Metszetet és Austrotherm-újságot, valamint egy Austrotherm-es fémkulacsot kaptak ajándékba. Zárszóként elhangzott: jövőre folytatjuk!
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére
