Több száz éves sírokra és 17. századi ruhadarabokra bukkantak a régészek a veszprémi Szent Mihály Főszékesegyház altemplomának helyreállítása során. A várhegy egyik legkülönlegesebb pontját hétvégente vezetett sétákon a látogatók is felfedezhetik, megcsodálva a gótikus templomteret, valamint az egyik legnagyobb hatású veszprémi püspök barokk síremlékét.
A veszprémi Szent Mihály Főszékesegyházat az évszázadok során többször súlyos károk érték, a török időkben például tizenkétszer cserélt gazdát Veszprém, 1552-ben a főtemplom le is égett. 1704-ben Heister generális a megmaradt részeket is ágyúval lövette büntetésként, mert a város a Rákóczi-szabadságharc mellé állt. A gótikus stílusú altemplom azonban – a pusztítások ellenére – megmaradt, és a székesegyház barokk újjáépítéséig misézőhelyként használták.
A várnegyed megújításának részeként a Veszprémi Főegyházmegye ezt a különleges teret is helyreállította. A munkálatok során a rossz állapotban lévő, nedves, sóval telített falakat helyreállították, eltávolítotva a cementes vakolatot, majd korszerű technológiával szigetelve az altemplomot. „A megújítás révén a főszékesegyházéhoz hasonló letisztult, méltóságteljes tér jött létre, amely visszanyerte eredeti funkcióját: több évtized után ismét tartunk liturgikus eseményeket az 1910-es években készült oltár előtt. Az első szentmisét a főegyházmegye korábbi püspökeiért ajánlottuk fel” – mondja Dr. Takáts István, a Szent Mihály Főszékesegyház plébánosa, érseki általános helynök.
Padányi Biró Márton síremlékét is megcsodálhatjuk
A várnegyed megújítása során megújult a veszprémi várhegy legértékesebb és egyik legkülönlegesebb műalkotása, Padányi Biró Márton síremléke is, amelyet a várséták során meg is csodálhatnak a Veszprémbe látogatók. Az altemplomban található, több mint 260 éves barokk síremlékét a püspök életnagyságú szobra, valamint az elmúlás szimbólumait kezükben tartó, allegorikus szoboralakok díszítik.
„Padányi Biró Márton a katolikus megújulás nagy alakja volt, aki a török hódoltság után egy kifosztott, elpusztult egyházmegyében indította újra az életet, templomokat és iskolákat építtetve. Mivel a püspök a királyné kancellárja és főispán is volt, a világi hierarchiában is fontos pozíciót töltött be” – mondja Dr. Takáts István. Hozzáteszi: a barokk síremléket díszítő számos jelkép – mint a becsukott könyv, a koponya, az elhervadt virág, a lezárt lakat, a kialvó fáklya, a lepergett homokóra és a halálmadárnak is hívott bagoly – mind az élet törékenységére, mulandóságára irányítja a látogatók figyelmét. Érdekesség, hogy a síremléken szereplő női alakok nagy része mintha álomba szenderedett volna. „Ez is szép jelkép, mert a keresztény ember számára Istennek a halál dermedtségéből feltámasztani valakit olyan, mint ha álomból ébresztené. Krisztus maga is úgy beszél a halálról, mint ha álom volna” – emlékeztetett a Veszprémi Főegyházmegye érseki általános helynöke.
Több száz éves sírokat tártak fel a régészek
Nem Padányi Biró Márton püspöké az egyetlen sír az altemplomban. Már a 17. században is temetkezőhelyként szolgált ez a templomtér, az elhunytakat a járószint alatti sziklafelszínbe vájt sírokba, és több esetben a korábbi, középkori sírgödrökbe temették. A régészek összesen 13 sírhelyet azonosítottak, néhány koporsó fedlapján pedig rézszegecsekből kirakott feliratokat találtak, amelyek közül több nagyon jó állapotban maradt meg.
Ezekből a feliratokból derült ki, hogy a 17. századi várkapitány, Babocsai Ferenc családjának tagjait temették az altemplomba, többek között egy fiatal lányt, akinek megmaradt a hajfonata, csipkedíszes selyemruhájának nagy része, egy bőrszíjra kötött kis kereszt, valamint hegyes orrú, magas sarkú bőrpapucsa. Utóbbi különösen értékes lelet, Magyarországon ugyanis kevés emlék maradt fenn a 16-17. század női és férfi viseleteiből.
Barokk legendák az altemplomról
A barokk korban nem tudták, de nagyon keresték, hogy hol lehetett a legendás Szent György-kápolna. Azt valószínűsítették, hogy a főszékesegyház altemplomában történhetett Szent Imre fogadalomtétele. Ennek a hiedelemnek a bizonysága a ferences templom karzatfreskója, amin a herceg az altemplomban látható: a mennyezetképen látható Madonna-szobor segítségével ismerhetjük fel az altemplomot, az oltárán a barokk korszakban ugyanis ez a szobor állt.
A szobor egyébként átvészelte a következő évszázadokat, ma a Biró-Giczey Házban lévő „kamrakiállításon” csodálhatják meg a látogatók, akik a barokk kori történetről is további részleteket tudhatnak meg.
Forrás: sajtóközlemény
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére
