A Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. koordinálásával megvalósuló program első fordulójában három épület korábban elpusztult cirádás tetőépítményei kelnek új életre, a kormány döntése szerint – vette észre a hvg.hu a Magyar Közlönyben. Az első körben két egyetemi épület, a Műegyetem Szent Gellért téri főépülete (1904, tervező Czigler Győző), és az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Egyetem téri épülete (terveit Szkalnitzky Antal, Wéber Antal, Baumgartner Sándor, Herczegh Zsigmond és Lippert József készítette) mellett a Vécsey utca 4. tetődíszeit állítják vissza.
Utóbbit, a Vértanúk terére néző négyemeletes bérházat 1901-ben építtette a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság, a neoreneszánsz és neobarokk elemekkel díszített, historizáló homlokzatú épületet Tamás József építész tervezte. Az épület a második világháborúban súlyosan megsérült, tetőtornyát nem építették vissza. A Steindl Imre Program holnapja szerint „A helyreállítások során a korszak historizmus-ellenes légkörében tetődíszeinek jelentős részét, így a Kossuth tér képét is meghatározó, sérült manzárdkupolát is lebontották” – bár a visszaépítés elmaradása mögött gazdasági megfontolás is állhatott a háború utáni szűkös esztendőkben.
A közlönyben két rendelet is említi a projektet, egyikük a megvalósítást célzó beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket emeli nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé, illetve a beruházásokat kiemelten közérdekű beruházássá nyilvánítja, a másik az előkészítéssel kapcsolatos intézkedéseket részletezi, aminek értelmében Gulyás Gergelynek egyrészt ki kell dolgoznia az építészeti, városképi értéket hordozó, korábban megsemmisült, helyreállítandó tetőidomok és egyéb jelentős épületdíszek központi nyilvántartásának létrehozására vonatkozó előterjesztést, tekintettel a nem állami tulajdonban álló épületekre is. Fentiekből kiderül, hogy a program rendkívüli fontossággal bír a kormány számára, még a jelenlegi járvány okozta válság idején is erőltetett menetben a helyi érdekek kinyilvánításának lehetősége nélkül kíván beavatkozni a főváros arculatának alakulásába.
A program bizonyos fokig érthető, hiszen Budapest második világháborús ostroma, majd az 1956-os forradalom harcai során megsérült házakat a pénzhiány, a sürgető idő, és a historizmus stílusa, annak sokszor pusztán díszítő szerepet betöltő, de gyakran a közterekre csak túlzott árnyékot vető, olykor kifejezetten pöffeszkedő kupoláik nélkül építették újjá. Tekintettel arra, hogy nemzetgazdasági jelentőségük nehezen értelmezhető, ezen tetőépítmények 75 év elteltével történő programszerű újjáépítése első látásra túlzottnak hat, de legalábbis a helyi érdekek figyelembe vételével, a döntéseket egyenként vizsgáló szakmai konzultációk lefolytatása után lenne célszerű. (Másrészt egyes épületek eredeti tetőformájának visszaállítása kifejezetten üdítően hat a városképre, és csak akkor tűnik fel a járókelőre, hogy évtizedeken keresztül egy "fejét vesztett" épületet látott, amikor az eredeti tetőt újraépítik, gondoljunk csak az Országháztól délre lévő Kossuth tér 4. épületére – a szerk.)
Azt nem lehet tudni, hogy a tervezett újjáépítéseket eredeti tervek, vagy néhány elmosódott fénykép alapján tervezik megvalósítani. A program előkészítését és megvalósítását a Wachsler Tamás által vezetett Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. végi.
Forrás: HVG
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére