Mégis a Várba
A liget átalakítása hónapok óta viták kereszttüzében áll. Részben azért, mert a civil szervezetek alaposabb egyeztetetést vártak volna el már a tervek bejelentése előtt, másrészt, mert jelenleg a legtöbben pihenni mennek a parkba, nem múzeumot látogatni, és ők megtartanák a liget közpark jellegét, sok-sok fűvel és fával.
Most a Müpát is tervező Zoboki Gábor csapata is ehhez a véleményhez csatlakozott azzal, hogy a jelenleg a Várban üzemelő Nemzeti Galériát ott is hagyná. A Szent György téren. Az elképzelését le is rajzolta, annak ellenére, hogy a nemzetközi zsűri a kiírásnak megfelelően tőle is egy olyan épületet várt, ami a Városligetben, a PeCsa helyén állna. Pályázatát kizárták.
Milyen lenne, ha nem ott lenne
Zoboki csapata első sorban a város rendezésére koncentrált, nem az épületekre. Így felmérték a Hősök tere-Andrássy út-Vár tengely épületeit, és rájöttek, hogy tele van olyan épületekkel, ahol a jelenleg a negyedbe tervezett múzeumok elhelyezhetők lennének.
Az építész szerint a Hősök teréről ez az út vezetne fel a Várba, ahol a közhivatali funkciókon túl az odalátogatók egy új Szent György teret is kapnának. Erre a térre tervezték a Nemzeti Galériát. Az építészeti ihletet a berlini Altes Museum és a Szépművészeti Múzeum adták - így a tervezett múzeum monumentális oszlopcsarnoka ezekre az épületekre utalna, de a falak üvegbetonnal való építése a magyar innovációt képviselné. A térre helyeznének egy Szent György szobrot is. A térrendezés és építés végeredményeként a terv szerint megszületne a magyar Akropolisz.
Zoboki Gábor szerint az új Múzeumi Negyed rejtve már létezik a turisták által kitaposott útvonalon, a pusztuló vagy alulhasznosított műemlékeinkben. Vagyis ott, ahol a budapesti múzeumok most is vannak. Szerinte a Várban akkor is van hely egy új épületnek, ha a mostani galériát mindenképpen ki akarja költöztetni a kormány. A Sándor Palotával átellenben található telken, új múzeumi épületet terveztek. Zoboki szerint ezzel a Szent György tér újjáéled, és a nemzet legjelentősebb képzőművészeti gyűjteményét, a teljes Csontváry-életművel, értékes barokk szárnyas oltárokkal, és egy időszaki kiállításra alkalmas pavilonnal egyesíti.
Ez csak egy vélemény
A Múzeumi Negyed kormánybiztosa, Baán László szerint a Müpa építészének terve csak egy eltérő vélemény, amihez joga van. Igaz, szerinte a meghívásos pályázaton Zoboki ezzel az akciójával egy másik magyar építésztől vette el a lehetőséget.
Baán szerint nem az a kérdés, hogy lehetne-e máshova tenni a Múzeumi Negyedet. A Liget Budapest projektben szereplő öt múzeumot biztosan még számos helyre fel lehetne építeni a városban, de más reális megoldás nincs ezek külön-külön megvalósulására, ha a kormány a projekt gazdasági megtérülését is figyelembe veszi, hiszen a létrejövő Liget-brand csak a múzeumokkal, állatkerttel, gyógyfürdővel, parkkal együtt képes a tervezett évi plusz egymillió látogatót az országba vonzani. Emellett ez egy lehetőség arra is, hogy a Városliget megújuljon. A zöld felületek az építkezés után nem csökkennek. Sőt. Mivel a liget tele van lebetonozott utakkal és ezeket megszüntetik, kicsit több zöld is lesz, mint azelőtt - magyarázta.
De mi is lesz itt
Azt már régóta lehet tudni, hogy milyen lesz a negyed többi része. A Nemzeti Galéria mellett a többi négy épület javát is külföldi építészek tervezték. A Magyar Zene Háza a park kellős közepén, egy fákkal sűrűn benőtt területen lesz. Egy japán építész, Sou Fujimoto azt tervezi, hogy a mostani fák megmaradnak, és az épületet építik köré.
A kormánybiztos arra a kérdésre, hogy a teljes költségvetés, vagyis csaknem 150 milliárd valaha megtérül-e, határozottan állítja, persze. Nemzetgazdasági szinten, vagyis a többlet-adóbevételekből, több itt töltött vendégéjszakából, alig 10 év alatt. Igaz, a tanulmány pont azt írja, hogy egy múzeumi negyed nem igazán hoz külföldi turistákat. "A múzeumi negyedek alapvetően a helyi lakosságra és a belföldi turizmusra támaszkodnak", de valóbak meredek látogatószám növekedést írnak.
Már ha megépül
Mert mostanra már nem csak a civilek tiltakoznak. Nemrég L. Simon László árulta el a Magyar Narancsnak, hogy szívesebben látna néhány tervezett múzeumot üresen álló ingatlanokban vagy barnamezős beruházás keretében revitalizált területen, mint a Városliget zöldjében. De a Heti Válasznak még sarkosabban fogalmazott: „A Liget Budapest projektnek vannak kiváló elemei, például az építészetileg izgalmas tervvel rendelkező Magyar Zene Háza, ami remélhetőleg a Bartók-kultuszt fogja szolgálni. Mindenképp kell az új Néprajzi Múzeum is, de nem biztos, hogy azt a Ligetben kell felépíteni. A Fotográfiai Múzeum és az Építészeti Múzeum két kockája pedig nekem nem tetszik, ráadásul ezeket az intézményeket könnyen el lehetne helyezni meglevő épületekbe."
A kormánybiztos szerint azonban L. Simon véleménye egy hang a sokból. És bár L. Simon csak utalt a Nemzeti Galéria Várban maradására, Baán szerint nincs más döntéshozó, aki kiállna az ötlet mellett. Ezzel egybecsengően egy építészeti blog, amely a nemzetközi tervpályázat eredményhirdetése előtt már napokkal megszellőztette Zoboki fricskáját, egyenesen azt sejtette, hogy Zoboki politikai lobbista, aki L. Simonnal egyeztetve adta le terveit, melyek látványosan eltérnek a Zoboki-féle építészettől, azaz a politikai megfelelés ihlette az épületet.
Forrás: László Pál, www.hir24.hu