Az Asterix filmben szereplő rögbipályát Komáromban forgattuk. Komáromban két erőd van: az Igmándi és a Monostori. A Monostori erődben csak kisebb jelenet játszódott, egy istállódíszlet között. Itt csak apróbb belső átalakításokat készítettünk. Egy meglévő nyílást kő utánzatúvá kellett átalakítanunk, de ezt a profi asztalosainkkal, szobrászainkkal és festőinkkel nem volt különösebb probléma elkészíteni. A kész nyílás észrevehetetlenül kapcsolódott a meglévő szerkezethez.
A komolyabb feladat az Igmándi erődben várt ránk. Itt egy „igazi” stadiont kellett építeni a meglévő földsáncokra és a közöttük húzódó füves területre. A helyszín nagyon jó választás volt és a tervek szinte adták a megoldást. Hiába: a jó terv itt is fontos! A sáncok meredeksége a lelátók lejtését biztosította, néhol túlzott mértékben, de erről majd később. A küzdőtér sima felületével szerencsére nem sok dolgunk volt, a forgatás idejéig szép fűnek kellett kinőnie, de erről a kertészek sűrű locsolással gondoskodtak. A pályán elhelyezett rögbikapuk és a körben található palánkok elkészítése nem jelentettek kihívást az összeszokott filmes építő csapatnak. Az íves pálya kitűzésénél azért segített a lézeres műszer. A nagyobb kihívást a padsorok kialakítása okozta. A tervek és a valóság azért nem volt mindig azonos. Ez az építészgyakorlatban is előfordul, persze csak nagyon ritkán. A legnagyobb gondot a földsáncok síkbeli eltérései jelentették. A kihúzott zsinegek itt-ott 1-2 m magassági különbségeket mutattak. Ezeket ki kellett egyenlíteni. Nagyon sok föld került ki és máshol sok földet kellett feltölteni. Ezzel nem is lett volna baj, bő egy hónapunk volt a feladatra, de a francia tervezők mikor meglátták a nagy földmunkát és az eltűnt szűzies füves területet, pánikba estek, hogy lesz itt forgatás. A szerencsénk az volt, hogy a forgatás jó pár hetet csúszott, s így a fű háborítatlanul kinőtt, mintha mindig ott lett volna. Hiába, a sikerhez szerencse is kell. A mellékelt képeken szeretném érzékeltetni, hogy a padsorok kialakítása nem is volt olyan egyszerű. Első gondot a rengeteg gömbfa beszerzése jelentette, amik a padok szerkezeti kialakításához kellettek. A környéken nem nagyon találtunk, Szlovákiából a Pilisből hozattunk kamionokkal fát. A tervek szerint a tartószerkezeti részek 15-ös, a vízszintes 10-12-es, az ülőrészek 15-20-as felezett gömbfából készültek. A másik probléma, hogy a földsáncok eredetileg nem a padsorok kialakítására készültek. Mint azt már említettem, néhol túlzottan meredek sáncokon kellett padokat építeni. A hegyezett gömbfákat néhol levertük, néhol az előre kifúrt gödörbe tettük, de a föld az ő saját fizikai tulajdonságait követve nem mindig úgy viselkedett, ahogy mi szerettük volna, a gömbfa sokszor kifordult a földből enyhe mozgatásra. A munkálatok folytatásához geotechnikus segítségét kértük. A legfőbb probléma a meredek lejtőkön adódott, a mérések alapján a föld itt hajlamos volt az úgynevezett szőnyeghatásra, azaz a felső réteg egyszerűen lecsúszik az alatta lévő felett. Ez nagyon nem kívánatos jelenség, főleg ha belegondolunk: a kész stadion tele emberekkel és egyszer csak… Nem is jó belegondolni. Ezért a statikussal és geotechnikussal egyeztetve a fa lelátó szerkezetét hosszában és keresztben a föld alatt megerősítettük, és lehorgonyzó cölöpöket vertünk a földsáncba. Így már nyugodtabban néztünk a forgatás elébe. Az elkészült padokat öregítéssel kellett ellátni, hogy a filmben játszódó jelenetben a látvány megfelelő, korabeli legyen. Az öregítést szakképzett festőink egyszerű kézi permetezővel egy hét alatt tökéletesen elkészítették. A díszlet átvételére készen voltak a kis festett fabodegák, palánkok a humoros ábrákkal, feliratokkal. A forgatás szerencsére rendben lezajlott és mindenki meg volt elégedve. A meglepetés a helyreállításnál ért minket, a föld visszatöltésénél kiderült: gránát van a földsáncokban. A területet a tűzszerészek átvizsgálták és még találtak egy pár robbanószerkezetet. Bizony többször végiggondoltuk az életünket, mi történhetett volna építéskor vagy forgatáskor ha… Jobb ha ebbe sem sem gondolunk bele...
A film sikeresen elkészült, remélem, ha megnézitek kicsit más szemmel fogtok beülni a moziba. Jó szórakozást mindnyájatoknak.
A sorozat következő részében, ígéretemhez híven a „Die Hard 5” film díszleteiről írok, ígérem ez is izgalmas lesz, hiszen ott valóban robbant szinte minden, persze csak ott és akkor, ahol és amikor terveztük. De ennek a cikknek a megjelenése csak a bemutató után, februárban lehetséges.