A „Die Hard 5” Budapesten

Életem egyik legnagyobb élménye volt, hogy egy hollywoodi méretekben is hatalmas díszlet közelébe kerülhettem, nem is beszélve arról, hogy én kaptam építészként a megtisztelő feladatot, hogy levezényeljem ennek a díszletnek a kivitelezését.

De kezdjük az elején. A feladat a moszkvai Ukrajna szálló bálterem díszlet kialakítása az amerikai Raleigh stúdió hálózat egyik budapesti műtermében, amelyik Európa egyik legnagyobb műterme. Már maga a műterem is megérdemel néhány szót. Az alapterülete 4300 m², a belmagassága 21 m. Légkondicionált, fűthető, korlátlan áramvételi lehetőség, egyszerűen fantasztikus, és ezt a teret a hátterekkel és kiszolgáló egységekkel együtt szinte teljesen betöltöttük. Jó volt itt dolgozni, és mégis a napi teendők dzsungelében sem lehetett egy percre sem elfeledni az óriási tétet: itt nem lehet hibázni. Tudtuk, a világ filmesei árgus szemekkel figyelik ezt a produkciót, az egyik legismertebb színész, Bruce Willis fog ebben a díszletben szerepelni, itt nem szabad tévedni.

A díszlet alapterülete 1400 m² volt. Az egész báltermet meg kellett emelni, tehát kezdésként egy 2 m magas fém állványt kellett építeni, amin egy platformot alakítottunk ki, dupla OSB lapokból, melyre az egész díszlet falrendszere épült. A filmes díszleteknél sokszor kell emeletre helyezni a díszleteket akkor, ha az ablakokon kilátunk, mivel így a kitekintésnél mélységi teret is tudunk hozzá adni a látványhoz. Itt is ez történt. A már említett platform kialakításánál gondosan kihagytuk az oszlopok helyét, mivel azokat a teherbírás és stabilitás miatt a műterem padlójára helyeztük. A platform kialakításánál jött egy új rendezői koncepcionális ötlet, hogy az egyik jelenetben a szereplők felrobbantanának egy tűzcsapot, és hát akkor az egész díszletet elárasztja a víz. Ez kissé visszavetette a lendületünket, hiszen újból át kellett gondolnunk az egész díszlet szerkezetét. Az elkészült platformot tófóliával borítottuk, és egy medencét alakítottunk ki 2 m magasban, lefolyókkal, vízgyűjtőkkel. A már említett oszlopoknál a fóliát kivágtuk, és hegesztett gallérokat helyeztünk el. Ez leírva nem olyan bonyolult, de a szoros határidők nem változtak, a forgatásnak el kell kezdődni mindenképpen az adott napra, nem lehet csúszás – ennek fényében azért volt pár feszült pillanatunk. A tófólia sérülésének elkerülése miatt és a víz szabad lefolyásának akadálytalan kialakítása miatt dupla födémet kellett alkalmaznunk, tehát a fóliára geotextil, teherelosztó lapok kerültek és arra helyeztük el a második födém tartó gerendáit. (Azt csak zárójelben jegyzem meg, hogy miután a forgatáshoz az esőztető berendezést és a teljes szivattyú rendszert is kiépítették, a vizes jelenetekről valamilyen oknál fogva lemondtak.)
Szerencsére a második platform is elkészült, és elkezdhettük a falak állítását és az oszlopok elhelyezését. Mivel a díszlet teljes körpanorámás forgatást igényelt, az oszlopok valós tartószerkezeti szerepet is kaptak, hiszen a mennyezetfödémet tartották. A díszletben felhasznált anyagok nagy része fa volt, hiszen a gyors építés és bontás egyéb anyaggal sokkal nehézkesebb. A nagy fesztávok miatt ragasztott fa tartókat is használtunk. A hatalmas gerendák, oszlopok mozgatására darut alkalmaztunk, szerencsére a műterem méretei miatt ez nem jelentett problémát. A mennyezet sem volt egyszerű és főleg könnyű. A teljes födém üvegezett felülvilágítós kazettás kialakítású volt. Az üvegek nagy része festett vas keretben elhelyezett precíz tervszerinti kialakításban és mintázattal. Az üvegezést 5 mm vastag biztonsági edzett üvegekből kellett elkészíteni, mivel a stáb heteket dolgozott alatta. Az amerikai előírások nagyon szigorúak, a biztonság az első ("first safety!"), ez kimondottan tetszett. A függőleges ablakok is biztonsági üvegekből készültek, itt is az előírások miatt. Persze, mivel akció film készült, ezek az üvegek törtek, robbantak, és a látvány is szebb volt az apró darabokra hulló üvegekkel. (A forgatás után bokáig jártunk a törmelékben.) Az egyik legfontosabb jelenetnél a főszereplő és társa kiugranak az ablakon, ezt az ablakot könnyen törő cukorüvegből készítettük. Ebbe sérülésmentesen lehet beleugrani. Érdekesség még, hogy a parapetmagasságát az elkészülte után lejjebb kellett venni, mert a főszereplő nem vállalta, hogy átugorjon rajta, a végén még ez is túl kockázatosnak tűnt, úgyhogy az üres térbe futott ki, greenbox technikával utólag összemontírozva az eredeti díszlettel. A mennyezeten a robbanó üvegek miatt a pótlásokra is kellett gondolni, ezért az üveg sávoknál guruló hidakat alkalmaztunk, hogy a kitört üvegeket gyorsan lehessen fentről cserélni.
Az elkészült szerkezet állékonyság szempontjából rendben volt, de a statikus kérésére és a biztonság miatt azért a műterem mennyezeti hídjához acél drótokkal több helyen rögzítettük: biztos, ami biztos.
Az elkészült faszerkezetet „márvány” lapokkal burkoltuk, a képeken is látszik: a bálterem stílusa a szocreálhoz közelít, de annak egy enyhébb és látványosabb, emberibb, szebb változata. A márványozás technológiáját már az előző cikkemben leírtam, itt ugyanazt alkalmaztuk. A padlóra parketta, pontosabban bükklemez került, de persze terv szerinti, hosszú, 10-15 cm széles szálakból kialakított gyönyörű mintázat alapján, és a végén csodaszépen pácolva, lakkozva.

A fenti „egyszerű” díszlet roppant bonyolulttá vált, amikor megjött a főként német nemzetiségű special effect csapat, a robbantások, lövöldözések szakértői. A márvány lapok alá még a feltételük előtt robbanó patronokat helyeztek el és preparálták őket a látványos robbanások elérése miatt. Persze egy robbanás nem robbanás: volt, ahol háromszori ismétlést kértek, azaz mindent háromszor kellett elkészíteni. A robbanó márványlapokról precíz kimutatás és terv készült pontos kóddal, a hely az oszlop vagy fal megjelölésével. Rengeteget vezetékeztek a falakon, a mennyezeten és a padlón is, hatalmas feladat volt, hogy minden úgy, akkor és ott robbanjon, ahol a rendező és a tervezők szerették volna.
A kész díszlet köré hatalmas ún. translight háttér került, melynek az a technikája, hogy nem csak egy egyszerű fotó háttér, hanem átvilágítható és ezzel olyan hatást kelt, mintha valóságos napsütötte panoráma lenne az ablakon túl. A háttér különlegessége, hogy egy anyagból láthatatlan toldásokkal készült ,és állítólag a legnagyobb egyben lévő háttér volt, megelőzve a Mátrix film hátterét. A megvilágításához egyenesen Hollywoodból hozták a többszáz lámpát.

A díszletről még sokat lehetne írni, de itt most álljon egy kis emlékezés azokról akik a díszletben dolgoztak, ácsok, asztalosok, festők és egyéb szakmák dolgozói, akik sokszor éjszakáig munkálkodtak, hogy időre elkészüljön ez a nem mindennapi produkció, minden tisztelet az Övék.
Szeretnék még itt megemlékezni Stork Csaba építész barátomról, aki sajnos a díszlet építés idején halt meg. Ő volt magyar részről a bálterem díszlet főtervezője.
A díszletépítés csodáját olvashattátok a fenti kis cikkemben, remélem tetszett és pici bepillantást kaphattatok arról, hogy kis hazánkban titokban csodákat is tudunk csinálni méghozzá világszínvonalon.