Érmek, bankjegyek és architektúra I.

A pénzérmék története
A fémpénz, az érem az ókorban jelenik meg a kultúrtörténetben. Az első pénzt a kisázsiai Lüdiában a lídek verték elektronból. Az elektron az arany és az ezüst természetes ötvözete, aranytartalma 30-80% között változott, Kr.e. 700-tól ismert. Az első fennmaradt pénzérméket Kroiszosz vagy másképpen Krőzus (Kr.e. 546-500) uralkodása alatt bocsátották ki. (Neve fogalommá vált: a gazdagságot jelenti.) Az érmére a király oroszlánfőt veretett, amely a biztonságot jelentette. A lídektől átvették a görögök (pénznemük a drachma), majd a rómaiak (pénznemük a dénár) és az egész Mediterráneum területén elterjesztették. Mózes második könyvében már említi a sekelt, ami valójában héber pénzegység volt, amelyet súllyal adtak meg, mértéke 14 gramm. Az arany és ezüst, két nemesfém, valamint a réz volt az az anyag, amelyből az érméket verték a különböző népek: föníciaiak, görögök, rómaiak. Érdemes megemlíteni, hogy a római császárkori pénzeken több olyan épületábrázolás is előfordul, pl. a pharoszi világítótorony, amelynek az eredetije elpusztult, az épületet csak a veretekről ismerjük. A berlini Pergamon Múzeum Münzkabinettjének csodálatosan gazdag gyűjteményében, vagy a British Múzeumban jó áttekintést kaphatunk az ókori népek pénzeiről.

Szent István denárjai
Hazánkban az első pénz kibocsátása annak az államalapító Szent István királynak (1000-1038) a nevéhez fűződik, aki a kereszténységet is bevezette. Kezdetben keresztek, vonalak, félholdak, pontok és a király nevének felirata: STAPHANVS REX jelennek meg a vereteken. István királyunk első típusú arany denárának hátlapján REGIA CIVITAS körirat (amely István pénzverő városát: Esztergomot vagy Székesfehérvárt jelentheti), középütt palmetta díszhez hasonló, ívelt csúcsú, oldalt kihajló karoling templom látható, tetején kereszttel, és benne REGI felirat olvasható. A frank birodalom királya, Nagy Károly karoling templomábrázolása itáliai közvetítéssel került a német nyelvterület érmeire, így a bajor pénzekre is, amelyek mintául szolgáltak I. István denárjaihoz. A közvetlen bajor hatás István felesége, a bajor Gizella révén magyarázható. Tehát első királyunk első pénzein a templom volt az első építmény, amit a pénzverők ábrázoltak. Szerző hipotézise szerint ezzel is hangsúlyt kapott, érmeinken építészetileg kifejezést nyert, hogy a magyarság itt, a Kárpát-medencében, Európa közepén felvette a kereszténységet, s templomokat épített, a királyi rendelet szerint minden tíz falu egyet. Szent István arany denárjai értékálló pénzek voltak, az egész kontinensen elfogadott fizetőeszközzé váltak. Skandináviában is találtak a régészeti leletek között.

Árpád-házi királyok érmei
Később, a 12. században vert magyar pénzérmék mind finomság, mind forma tekintetében elmaradnak Szent István tisztaveretű denárjaitól. III. Béla (1172-1196) rézpénzén trónon ülő királyi pár látható, köztük építészeti motívum, tetején kereszttel. Felirata REX BELA. Egy nyolcszáz évesnél idősebb érmét bemutatok a gyűjteményemből.

II. András (1205-1235) király alatt az éremformák gazdagon fejlődtek, minőségben is javultak. Sok felirat nélkül (ún. néma) érem készült, változatos ábrázolásokkal. II. András pénzein mellképek, húsvéti bárány és különböző épületek szerepeltek: két- és háromtornyú várak, stilizált templomhomlokzatok kereszttel, oszlopok közötti ívsorok, boltozatos kapuk, bástyatornyok többféle variációban.

IV. Béla (1235-1270) denárjain apja, II. András pénzeinek mintájára alkalmaz építészeti elemeket: liliomok közötti bástyatornyot vagy két torony közötti koronás főt félholddal és csillaggal. IV. Béla korából ezüst brakteaták is ismertek. A brakteáta aranyból vagy ezüstből készült vékony lemezpénz, olyan egyoldalú veret, amelynek előlapi ábrája a hátlapon negatív lenyomatban látszik. Egy szép brakteatán két torony között legfelül egyenlőszárú kereszt, középen lefelé forduló félhold és legalul csillag következik.

V. István (1270-1272) denárja hasonló elődje érmeihez. Koronás mellkép látható két bástyatorony között REX STEPHANVS felirattal. IV. László (1272-1290) vagy Kun László denárán ugyanezek a motívumok jelennek meg: bástyák, bástyatornyok és kéttornyú templom. III. András (1290-1301) denára három bástyatornyot ábrázol rozettákkal. - A középkor a várépítészet klasszikus időszaka, ezért a bástyák különös jelentőséget nyernek, a biztonságot jelentik és érmeinken is gyakran jelennek meg.

14-19. századi érmék
Később, az Anjouk alatt a heraldikai elemek: a magyar címer, a király arcmása, mellképe, trónon ülő, álló vagy lovon ábrázolt alakja a leggyakrabban előforduló képek fémpénzeinken. A Habsburgok idején az osztrák kétfejű sas gyakran szerepel a vereteken, valamint – már I. Corvinus Mátyás (1458-1490) dukátja óta – Mária, karján a gyermek Jézussal, és az uralkodó arcmása.
II. Rákóczi Ferenc réz polturáin és az 1848-as rézkrajcárokon a magyar címer jelenik meg. Épületábrázolások azonban nem fordulnak elő. Csak évszázadokkal később történik, hogy magyar pénzeken újra épülettel találkozhatunk.

20-21. századi érmék épületekkel
1945-ben a Nemzeti Főtanács által kibocsátott forgalmi alumínium 5 pengős előlapján a parlamentet láthatjuk Magyar Állami Váltópénz körirattal. Ez az érme nagyon rövid ideig volt forgalomban. - Ezután két mérnöki műtárgyat mutatok be. Az 1967-es kibocsátású alumínium 50 filléres forgalmi érmét még MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG felirattal, ám az 1990-es kiadást már MAGYAR KÖZTÁRSASÁG felirattal verték. - A 2009. június 15-én kibocsátott 200 Ft-os bimetall érmének a hátoldalán a Lánchíd jelenik meg, minkét mederpillérrel, rövidülésben. - A forgalmi érmék mellett számos emlékpénzt bocsát ki a Magyar Nemzeti Bank. Ezek közül az 1992-es, 200 Ft-os emlékérmét nézzük. Előoldalán a Lánchíd, hátoldalán a Magyar Nemzeti Bank épülete szerepel délkelet felöl nézve, alatta az igazgatók aláírásaival, első helyen Bod Péter Ákos szignója. Az MNB székházát Osztrák-Magyar Banknak pályázaton nyert tervével Alpár Ignác 1903-1905-ben építette.

Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Magyar Építészeti Múzeumában 1993. május-júniusában Építészet érméken címmel rendeztek kiállítást. Ezek azonban nem pénzérmek, hanem emlékérmek voltak.

A magyar pénzérmék után tekintsünk Európa más államaira is: Franciaországra, Olaszországra, Spanyolországra, Svájcra és Szlovákiára.

Francia érmék
1989-es 5 frankos emlékérme hátlapján a 100 éves Eiffel torony látszik erős rövidülésben alulnézetből felirattal, előlapja, részben az értékjelzés alatt, a torony sematikus alulnézetét mutatja. - 1992-es bimetall 20 frankos érmének hátlapjára Mont Saint-Michel szigetének képét, csúcsán a gótikus templomot verték. Előlapján az értékjelzés körül a „Liberté, Égalité, Fraternité” (Szabadság, Egyenlőség, Testvériség) a francia forradalom jelszavai olvashatók. - Az 1994-es Voltaire 5 frankos emlékérem a francia filozófus születésének 300. évfordulójára jelent meg. Előlapján az értékjelzés mellett aláírás, egy író lúdtoll mögött a párizsi Pantheon főhomlokzatának részlete látszik. - Az 1994-es bimetall 20 frankos érme báró Pierre de Coubertin neves francia személyiségnek, az olimpiai eszme apostolának, 1894 centenáriumán a Nemzetközi Olimpiai Bizottság megalapításának állít emléket. Az érme előlapján az olimpiai öt-karika mellett a párizsi Sorbonne egyetem kupolás főépülete szerepel. Coubertin, több mint negyedszázadon át a NOB elnöke a Sorbonne-on végzett. - A 2008-as újkaledóniai 50 frankos érme előlapján egy pálma és három araucaria fenyőfa között egy kúp alakú kunyhó jelenik meg, csúcsán hosszú rúdon csörgő díszekkel. A kerek kunyhó fala sövényfonás, teteje zsupból készülhetett. Újkaledónia Franciaország egyik megyéje, miután a franciák 1853-ban annektálták a Csendes Óceán e gyönyörű szigetét.

Olasz érme
1990-es 200 lírás érmén a Palazzo Spada tűnik föl. A római palotát a barokk nagymestere, Francesco Borromini építész építette át Spada kardinális megbízására. Legismertebb részlete az erőltetett perspektívájú folyosó, amely mindössze 8 m hosszú, de az illúzió, amelyet matematikailag számítottak ki, 37 méternek mutatja, végén egy 60 cm magas szoborral, amelyet emberméretűnek, hisz, aki belenéz a perspektívába.

Spanyol érmék
Az 1992-es barcelonai olimpia alkalmából vert 50 pesetás érme hátlapján Antonio Gaudí Casa Milá épülete jelenik meg. - A másik 1992-es, szintén 50 pesetás érme előlapján a barcelonai Sagrada Familia székesegyház négytornyú homlokzata látszik. Szintén Gaudí alkotás. - Az 1993-as 50 pesetás érme hátoldalán Extremadura tartományban lévő Alcantarai római híd látható. Trajanus császár (Kr.u. 98-117) rendeletére Caius Julius Lacer római mérnök Kr.u. 104-106 között építette. A Tajo folyó fölötti hat kőíven 48 m magasságban halad a 8 m széles út. A híd hossza 214 m. Közepén a császár tiszteletére diadalív emelkedik. A híd a háborúk során többször megsérült, de helyreállították. Mindhárom érme peremén hét bemélyedés van.

Svájci érme
A svájci születésű francia építész, Le Corbusier (1887-1965) születésének centenáriumán, 1987-ben 5 frankos érme hátoldalán a Modulor arányrendszer szerkesztését örökítették meg. Ez az érme – sajnos – nincs a birtokomban.

Szlovák érme
Csehszlovákia 1993. január 1-jén két részre bomlott, Csehországra és az önálló Szlovákiára. Pénzneme a szlovák korona lett. Váltópénze a halierov. A 10 halierovos érme előlapján egy ún. szoknyás fa harangláb látható 1994-ből.

A sorozat második részében folytatom az építészeti témájú külföldi érmek bemutatását.