Érmek, bankjegyek és architektúra III.

A papírpénzekről
A nemesfémekből vert érmék mellett a pénzforgalom növekedése megkívánta a papírpénz bevezetését. Az első papírpénzeket a 10. században Kínában készítették, de ezekről csak irodalmi hivatkozásokból tudunk. Az első ismert papírpénzek Hung Wu (1368-1399) császár idejéből maradtak fenn. Európában az első papírpénzt a svédek bocsátották ki (1661). Közép-Európában a papírpénz bevezetése Mária Terézia (1740-1780) nevéhez fűződik, aki a hétéves háború (1756-1763) megnövekedett költségeit kísérelte meg fedezni papírpénz kibocsátásával (1762) és rézből vert pénzzel. Ezzel egyidejűleg a nemesfém pénzek eltűntek a forgalomból.

Magyar bankjegyek
Hazai bankjegyeinket az értékszám feltüntetésén túl valamilyen kép is díszíti, előlapján általában arckép, hátoldalán különböző témájú grafikai illusztráció, amely építészeti témájú is lehet. A 20. században három pénzrendszer volt Magyarországon. A korona 1892. augusztus 1-jétől 1926. december 31-ig, 34 évig volt forgalomban, s még az 1918-ig fennállott Osztrák-Magyar Monarchia közös pénzrendszere volt. - Az 1920. január 1-jén kibocsátott 10 koronás előoldalán fenn középen, fekvő, ovális keretben a Lánchíd és mögötte a pesti oldalról, északkeletről nézve a Királyi palota tűnik fel. – A szintén ekkor kiadott 20 koronás előoldalán jobboldalt, álló ovális keretben a Koronázó főtemplom a Halászbástya részletével és Hunyadi János szobrával látható.

A korona inflálódásával 1927. január 1-jével vezették be a pengő pénzrendszert, amely 1946. július 31-ig, 19 évig volt érvényben. Az átváltásnál 1 pengő 12500 koronával volt egyenlő. Az új pengős bankjegyek közül némelyik már 1926-ban megjelent. Az 1930. július 1-jén kiadott 100 pengős hátoldalán ívekből szerkesztett keretben a Királyi palota látszik olyan nézőpontból, mintha pesti Duna-partról szemlélnénk. Az 1945. április 5-én kiadott 100 pengősön nagyobb, téglány alakú képen közelebbi nézőpontból – mintha egy dunai hajón lennénk – tűnik szemünkbe a palota, a Duna-parti házsorral és az Ybl Miklós tervezte Várbazárral.

Az 1946. március 18-án kiadott 100 millió pengős hátoldalán a Parlament szerepel. Ugyanez a kép látható az 1946. június 3-án kibocsátott 100 millió milpengős és a 100 millió B.-pengős hátoldalán is. Ez a magyar infláció világcsúcsot döntött, mert ily mértékű pénzromlás ilyen rövid idő – 15 hónap alatt – még nem volt a világtörténelemben. 1946. augusztus 1-jén 4x10^29 (négyszer tíz a huszonkilencedik hatványon) pengő ért 1 forintot. Az új pénzen azóta, bár a leghosszabb ideje, 69 éve van érvényben, a lassú inflálódás jelei mutatkoznak, hiszen az 1000 és 2000 Ft-osok után már 5000, 10000 és 20000 forintos bankjegyeket is kibocsátottak. A 2000-es kivételével a többi bankjegy hátoldalán építészeti témákat ábrázoltak.

A 200 forintos bankjegyek 1998. május 1-től 2009. november 15-ig voltak forgalomban. Előoldalán Károly Róbert (*1288, ur. 1310-1342) koronás arcképe szerepelt. Hátoldalán a Diósgyőri vár képét láthattuk, romos állapotában. Ez a párosítás meglepő volt, mert Diósgyőr várát a Lovagkirályként emlegetett Nagy Lajos (1342-1382), Róbert Károly fia építtette ki négy saroktornyos gótikus várkastéllyá, a tornyokat összekötő emeletes lakosztályokkal, Közép-Európa legnagyobb lovagtermével, s a várfalakat körülölelő vizesárokkal. 2014-ben megkezdődött a vár helyreállítása és ez a folyamat tovább folytatódik. – Az 500 forintos bankjegy előoldalán II. Rákóczi Ferenc képe Mányoky Ádám festménye alapján készült. A bankjegy hátoldalán a Sárospataki Rákóczi vár látható 1998-ból. – 2006-ban, 1956. október 23. 50. évfordulóján emlék 500 forintost adtak ki, amelynek hátoldalán az Országház szerepel, előtte a középen címerétől kivágott, lyukas, színhelyes magyar lobogó. Az 1969-ben nyomott, korábbi 500 forintos bankjegy, becenevén a „Lila Ady” hátoldalán egy budapesti panorámát láthattunk a Gellérthegyről.
Az 1000 forintos bankjegy előoldalán Mátyás király portréját tüntették fel, hátoldalán a visegrádi Herkules kút szerepel. Ez a kapcsolat helytálló. Mátyás király szívesen tartózkodott Visegrádon. A vörös márványból készült, nyolcszögletes, kerektálcás szökőkút rekonstruált formáját rajzolta meg a művész, amely a visegrádi királyi palota egyik díszudvarán állt. A bankjegyet 1998. szeptember 1-jén bocsátották ki. – Az 5000 forintos bankjegy előoldalán gróf Széchenyi István portréját jelenítették meg, hátoldalán a Nagycenki Széchenyi kastéllyal. A kastélyt Széchenyi Antal építtette 1741-1750 között, az első tervet Franz Anton Pilgram készítette. A kastély Széchényi Ferencé, majd fiáé, Széchenyi Istváné lett. Ebben az esetben az elő- és a hátoldal kapcsolata egyértelmű. A kibocsátás időpontja 1999. április 1. Az előző 5000 forintos Széchenyi bankjegy hátoldalán a Magyar Tudományos Akadémia, Széchenyi alapítása szerepelt, melyre birtokainak egy évi jövedelmét ajánlotta fel. – A 10000 forintos bankjegy előoldalán Szent István király látható – fején egy soh’sem volt koronával ábrázolva – hátoldalán esztergomi látképpel. Ez a kapcsolat logikus. A hegytetőn az Árpádházi királyi vár és a bazilika, a Duna parton a Prímási palota – a benne elhelyezett Keresztény Múzeummal – és a kéttornyú Vízivárosi plébániatemplom. A bankjegyet 1997. július 1-jén bocsátották ki. Az új, kissé módosított 10000 forintos bankjegy 2014-ben jelent meg. – A 20000 forintos bankjegy előoldalán Deák Ferenc arcképe, hátoldalán a pesti Ideiglenes magyar képviselőház tűnik fel. 1865 augusztusában Ferenc József Ideiglenes Képviselőház építését rendelte el. A kiírt tervpályázatot Ybl Miklós nyerte meg. Öt hónap alatt már állt a neoreneszánsz palota. Az épület a Bródy Sándor utcában ma az Olasz Kultúrintézet székhelye. 1865-től 1902-ig itt ülésezett az Alsóház. Az előoldali személy és a hátoldali helyszín itt is kapcsolódik. A hátoldali képhez Pálinkás György 19. századi litográfiáját dolgozták át. A bankjegyet 2001. február 1-jén bocsátották ki.

Svájci bankjegy
1997-ből a svájci 10 frankos forgalmi bankjegy előoldalán Le Corbusier (1887-1965) svájci származású francia építész arcmásával találkozhatunk, homlokára feltolt, fekete keretes szemüveggel, érdekes módon nem fekvő formátumban, mint az összes bankjegy, hanem álló helyzetben. Ez a bankjegy nincs a gyűjteményemben, csupán többször fizettem vele 2013-ban Svájcban jártomban. Sok magyar állampolgár társam szidhatja az elmúlt évekből, akik svájci frank alapú hitelt vettek föl.

Olasz bankjegy
1982-es 1000 lírás bankjegy hátoldalán a velencei Dózse palota részletét láthatjuk, szintén álló helyzetben.

Az Európai Unio bankjegyei
Az Európai Unió 2002. január 1-jétól 12 államban bevezetett Euro bankjegyeit Robert Kalina, az Osztrák Nemzeti Bank bankjegy-tervező művésze – az Európai Központi Bank által 1996-ban meghirdetett és megnyert pályázat alapján – készítette. A bankjegyek előoldalukon a közös európai örökség építészeti stílusait-emlékeit veszik sorra, hátoldalukon pedig mérnöki alkotásokat, stilizált hidakat mutatnak be illusztrációként a következő korszakokból: 5 € - klasszikus, 10 € - román, 20 € - gótikus, 50€ - reneszánsz, 100 € - barokk-rokokó, 200 € - vas és üveg építészete, 500 € - modern építészet. Ezáltal az Eurozónában élő emberek minden nap közvetlen vizuális kapcsolatba kerülhetnek az építészeti alkotásokkal. A közkézen forgó bankjegyek az architektúra kiváló népszerűsítő eszközei. Az Euro jele a görög epszilon betű: €, amely az európai civilizáció görög eredetére utal, de a földrész nevének kezdőbetűje is egyben, a kettős hullámvonal a stabilitást szimbolizálja. A sorozatból csak egyet választottam, az 5 Euros bankjegyet. Hátoldalán Nimes, Pont du Gard római vízvezetéket örökítették meg.

Egyiptomi bankjegy
1991-es 1 egyiptomi fontos bankjegy hátoldalán Abu Szimbel II. Ramszesz temploma előtt ülő négy óriás szobor szerepel. A bankjegy előoldalán egy mecset látható.

Iráni bankjegyek
Az Iráni Iszlám Köztársaság bankjegyein az iszlámnak fontos épületek jelennek meg. Az 1000 rialos bankjegy hátoldalán a jeruzsálemi Sziklamecsetet rajzolták meg. A Kubbet-esz-Szakhra Sziklamecsetet Abd-al-Malik építész Jeruzsálemben (arabul: El-Kudsz) 691-692-ben építette Salamon templomának helyén. A rómaiak Kr.u. 70-ben rombolták le a templomot. Az iszlám hagyomány szerint azon szikla fölé emelték, honnét Mohamed (570-632) Burák nevű szárnyas lován az égbe szállt. A próféta lába nyomát mutogatják itt, de azt tartják, hogy Ábrahám is ezen a helyen akarta feláldozni Jahvénak fiát, Izsákot. A 20,4 méter átmérőjű, henger alakú tér fölé kettős héjú, ácsolt kupola borul. Az oktogonális külső fallal zárt, kettős körüljáró lapos hajlású tetőzetéből merészen emelkedik ki a csúcsívben végződő, csillogó kupola. Az antik és keresztény hatások egyértelműek. Az iszlám építész ezzel a több évszázada kialakult, szent hely köré kerített, centrális terű építészeti formával akarta elfogadtatni az épületet, amelynek fő célja: a keresztény Jeruzsálem fölött az iszlám vallás felsőbbrendűségének demonstrálása.

A 2000 rialos bankjegy hátoldalán pedig a mekkai Kába követ látjuk. Kába arabul kockát jelent. Méretei: 11,0x12,6x13,1 méter, vagyis nem teljesen szabályos kocka. Szürke gránit kváderkövekből rakott, fekete brokáttal bevont hatalmas tömb. A Kába tulajdonképpen az építmény egyik sarkába illesztett, kb. 30 centiméter átmérőjű, ovális, szürkés-fekete kő. Valójában egy meteorit, légbuborékokkal, vastartalma határozza meg sötét színét. (Ezt a részletet itt nem rajzolták meg.) A Kába a mecset udvarán áll. Az emeletes, árkádos külső fal sarkain hét minaret emelkedik. Ebből itt a képen kettőt ábrázoltak. A Korán szerint a Kábát Ábrahám építette fiával, Iszmáillal, hogy innen hirdesse Isten igéit az embereknek. - A Kába az iszlám kultuszának középpontja, a világ tengelye.

Visszatekintve a magyar bankjegyek építészeti témáira, láthatjuk, hogy a bankjegytervező művészek csak történeti műemlékeket metszettek ki. Egyetlen modern épülettel sem találkozhatunk. Ellentétben a bélyegekkel, ahol Makovecz és Csete György alkotások is előfordultak. Ismét a Magyar Építőművészek Szövetsége, illetve a legújabban létrehozott Magyar Építészeti Tanácsra gondolhatok, amely szervezet felelős javaslatokat tehetne a Magyar Nemzeti Banknak a következőkben kibocsátásra kerülő új bankjegy(ek) hátoldalának építészeti témájára.