Az indiai radzsasztáni építészeti hagyományok szinonimájaként szolgáló homokkő az elmúlt évtizedekben egyre inkább visszaszorult dekoratív szerepkörbe, háttérbe szorítva strukturális potenciálját.
A mumbai székhelyű Malik Architecture azonban a homokkövet újraértelmezte és a hagyományos indiai kézműves mesterség, valamint az innovatív mérnöki munka ötvözésével fenntartható és éghajlatra érzékeny házat terveztek.
A House of Solid házat teljes egészében kőből építették, felelevenítve az anyag történelmi jelentőségét, ugyanakkor merőben új technológiát alkalmaztak, ezáltal sikerült fokozni az építőanyagban rejlő klimatikus hatást.
Új építészeti módszer
A Solid Stone House üreges, egymásba illeszkedő falelemeket, passzív hűtési technikákat és helyi forrásból származó alapanyagokból való építkezést valósít meg, hogy csökkentse az anyagfelhasználást, miközben fenntartja a hőkomfortot.
„A dzsaipuri House of Solid ház lehetőséget kínált számunkra egy olyan építési módszer felfedezésére és kifejlesztésére, amely évszázadok óta elterjedt a hagyományos építészetben. A pojekt során egy egyszerű szabályt fektettünk le: az építkezéshez kövön kívül más anyagot nem szabad használni” – írják a tervezők.
„Rajasthan egyet jelent a homokkővel, mint építőanyaggal, de sajnos az elmúlt néhány évtizedben ez az anyag „burkolóanyaggá” csökkent, és nem tárták fel robusztus és fenntartható szerkezeti elemként való potenciálját. Ez arra késztetett bennünket, hogy mélyen belemerüljünk a kőből való „készítés” művészetébe.”
Az üreges falak passzív hűtő hatása
A hagyományos építési technikák finomításával a tervezők olyan üreges reteszfalrendszert fejlesztett ki, amely hőtörést hoz létre, és nyáron 5-7°C-kal csökkenti a beltéri hőmérsékletet. A padlórendszerben a boltíves szakaszok és nagy, egynyílású kőlapok váltakoznak, bemutatva az anyag szilárdságát és sokoldalúságát.
Az udvarközpontú elrendezés árnyékolt átjárókat, robusztus támfalakat és mély túlnyúlásokat alkalmaz, amelyek visszaadják a régió építészeti örökségét, miközben kezelik a zord éghajlatot.
Minden elem, az alapoktól az ajtófélfákig és a faragott kőfalakig, helyi eredetű kőből készült. A helyszínről kikerülő anyagok alkotják az alépítményt, míg az erősségéről ismert jodhpuri követ a támfalak építéséhez használták.
Az anyag természetes jellegének megőrzése érdekében hagyományos hasítási technikát alkalmaztak a modern extrakciós módszerek helyett, amely megőrzi a szemcséket és a finom textúrát. Az együttműködés a helyi kőfaragókkal, akiknek generációs szakértelme vezérelte a blokkmérettel és kezeléssel kapcsolatos döntéseket, biztosította a precíz kivitelezést, valamint minimálisra csökkentette a mechanikai beavatkozást.
Képek: Malik Architecture / Fabian Charuau, Bharath Ramamrutham
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére
