Hauszmann nyomában – A Kúria történeti belső terei
Hauszmann Alajos 130 éve megtervezett dísztermei és tárgyalói ismét eredeti rendeltetésüket szolgálhatják. A fennmaradt faburkolatok, ajtók és bútorok restaurálása, az elveszett berendezések rekonstrukciója és a korszerű technika beillesztése nyomán újra megelevenedik az Igazságügyi Palota történeti belsőépítészeti világa.
Átadták Az év belsőépítésze 2024-2025. díjat
Az Év Belsőépítésze 2024-2025 pályázatra 6 pályázó 12 pályaművel jelentkezett. A zsűri egyhangú döntése alapján a díjat Szabó Csilla kapta.
A palota és lakói – 130 év a Kossuth téren
Százharminc év után négy napra megnyílt Hauszmann Alajos Igazságügyi Palotája. A Kúria visszatér, vele Justitia szobra és a megőrzött bútorok. A Néprajzi Múzeum elköltözött és kiállítási szemléletet váltott, a Párttörténeti Intézet átalakult. A palota megújulása így egykori lakóinak változó történetét is felidézi.
Gundel – Itt és máshol
Egy 1931-es menükártya őrzi egy Gundel-ünnep ételsorát, zenéjét és vendégeit. Konyha, kert, épület és belső tér együtt adja az éttermi élményt. Mi történik ezzel az egységgel, ha a Gundel elhagyja saját épített környezetét, és egy másikba érkezik?
Árkay Aladár – Rákócziánum kápolna 100
Változik a forma, a forrás és az építészeti nyelv, miközben az útkeresés megmarad. Árkay Aladár pályája a szecessziótól az új templomépítészet felé vezet, majd fiánál, Bertalannál folytatódik. A százéves Rákócziánum is változik, miközben a tér őrzi építészeti karakterének lényegét. Hol húzódik a határ változás és megőrzés között?
Ember és tér – egy iskola kis léptékben
A Bánáti + Hartvig Iroda műhelyében rendezett beszélgetésen [01] két iskola és két eltérő pedagógiai modell került egymás mellé. A Budapesti Német Iskola és a Budapest School nagymarosi épülete azt mutatja meg, hogyan válhat egy oktatási elképzelés térré – ezúttal kis léptékben, fából, beton nélkül.
Zoboki Gábor az Operaház láthatatlan tereiről és tüdejéről
Egy ilyen házat nem egy ember épít – és nem is egy ember állít helyre. Ybl mesterek, művészek és iparosok munkájából teremtett egészet; 140 évvel később Zoboki Gábor és társai ennek működését fejtették vissza. A nézőtér, a láthatatlan zengőtér, a levegő és a fény ugyanannak az Operaháznak a részei.
Volt egyszer egy ... „Pajtás” Étterem
1970-ben Budapesten megnyílt az ország első, diákok számára létesített önkiszolgáló étterme. A Pajtás egyszerre volt válasz a gyermekétkeztetés gondjaira és egy új vendéglátási rendszer kísérlete. Története azt is megmutatja, miként formálja a kiszolgálás módja az étterem terét – egészen az utolsó, 2017-es ebédig.
Csőcsarnok a logó egyszerűségével
Egy csőkereskedő cég székházának megtervezése első pillantásra nem tűnik különösebben izgalmas építészeti feladatnak – hacsak nem lesz az eredmény cső hátán cső.
Egy csésze kávé mellé tér kellett
Egy csésze kávéhoz elég egy asztal és egy szék. Kávéházhoz azonban már tér kellett: kerekasztalok, amelyek körül társaságok, olykor „Kerek Asztalok” születtek. A Múzeum Kávéház másfél évszázados története arról is szól, hogyan alakította egymást tér és használat, miközben változott a kávézás, az étkezés és maga a vendéglátás.
„A Jedlik” – Hetven év iskolaépítészete
Kevés iskola mondhatja el magáról, hogy történetében egyaránt megjelenik egy város fejlődése, a magyar iskolaépítészet változása és több nemzedék személyes emlékezete. A Jedlik Ányos Gimnázium ilyen iskola. Megújulása ezért nem egy épület átalakítása, hanem egy hetven éve íródó történet új fejezete.
Csillagok alatt – egy kupola új élete
Nyolc éve zárta be kapuit Budapest Planetáriuma. Most ismét felcsillant a remény, hogy a csaknem fél évszázados épület új életet kaphat. Az aktualitás azonban alkalmat ad arra is, hogy felidézzük, miért vált a népligeti Planetárium a magyar modern építészet egyik különleges alkotásává, és milyen kevéssé ismert értékek kapcsolódnak hozzá.
KONFERENCIANAPTÁR
Építész Tervezői Nap november 12-én 