Átadták Az év belsőépítésze 2024-2025. díjat
Az Év Belsőépítésze 2024-2025 pályázatra 6 pályázó 12 pályaművel jelentkezett. A zsűri egyhangú döntése alapján a díjat Szabó Csilla kapta.
A palota és lakói – 130 év a Kossuth téren
Százharminc év után négy napra megnyílt Hauszmann Alajos Igazságügyi Palotája. A Kúria visszatér, vele Justitia szobra és a megőrzött bútorok. A Néprajzi Múzeum elköltözött és kiállítási szemléletet váltott, a Párttörténeti Intézet átalakult. A palota megújulása így egykori lakóinak változó történetét is felidézi.
Gundel – Itt és máshol
Egy 1931-es menükártya őrzi egy Gundel-ünnep ételsorát, zenéjét és vendégeit. Konyha, kert, épület és belső tér együtt adja az éttermi élményt. Mi történik ezzel az egységgel, ha a Gundel elhagyja saját épített környezetét, és egy másikba érkezik?
Árkay Aladár – Rákócziánum kápolna 100
Változik a forma, a forrás és az építészeti nyelv, miközben az útkeresés megmarad. Árkay Aladár pályája a szecessziótól az új templomépítészet felé vezet, majd fiánál, Bertalannál folytatódik. A százéves Rákócziánum is változik, miközben a tér őrzi építészeti karakterének lényegét. Hol húzódik a határ változás és megőrzés között?
Ember és tér – egy iskola kis léptékben
A Bánáti + Hartvig Iroda műhelyében rendezett beszélgetésen [01] két iskola és két eltérő pedagógiai modell került egymás mellé. A Budapesti Német Iskola és a Budapest School nagymarosi épülete azt mutatja meg, hogyan válhat egy oktatási elképzelés térré – ezúttal kis léptékben, fából, beton nélkül.
Zoboki Gábor az Operaház láthatatlan tereiről és tüdejéről
Egy ilyen házat nem egy ember épít – és nem is egy ember állít helyre. Ybl mesterek, művészek és iparosok munkájából teremtett egészet; 140 évvel később Zoboki Gábor és társai ennek működését fejtették vissza. A nézőtér, a láthatatlan zengőtér, a levegő és a fény ugyanannak az Operaháznak a részei.
Volt egyszer egy ... „Pajtás” Étterem
1970-ben Budapesten megnyílt az ország első, diákok számára létesített önkiszolgáló étterme. A Pajtás egyszerre volt válasz a gyermekétkeztetés gondjaira és egy új vendéglátási rendszer kísérlete. Története azt is megmutatja, miként formálja a kiszolgálás módja az étterem terét – egészen az utolsó, 2017-es ebédig.
Csőcsarnok a logó egyszerűségével
Egy csőkereskedő cég székházának megtervezése első pillantásra nem tűnik különösebben izgalmas építészeti feladatnak – hacsak nem lesz az eredmény cső hátán cső.
Egy csésze kávé mellé tér kellett
Egy csésze kávéhoz elég egy asztal és egy szék. Kávéházhoz azonban már tér kellett: kerekasztalok, amelyek körül társaságok, olykor „Kerek Asztalok” születtek. A Múzeum Kávéház másfél évszázados története arról is szól, hogyan alakította egymást tér és használat, miközben változott a kávézás, az étkezés és maga a vendéglátás.
„A Jedlik” – Hetven év iskolaépítészete
Kevés iskola mondhatja el magáról, hogy történetében egyaránt megjelenik egy város fejlődése, a magyar iskolaépítészet változása és több nemzedék személyes emlékezete. A Jedlik Ányos Gimnázium ilyen iskola. Megújulása ezért nem egy épület átalakítása, hanem egy hetven éve íródó történet új fejezete.
Csillagok alatt – egy kupola új élete
Nyolc éve zárta be kapuit Budapest Planetáriuma. Most ismét felcsillant a remény, hogy a csaknem fél évszázados épület új életet kaphat. Az aktualitás azonban alkalmat ad arra is, hogy felidézzük, miért vált a népligeti Planetárium a magyar modern építészet egyik különleges alkotásává, és milyen kevéssé ismert értékek kapcsolódnak hozzá.
Dunapark: a park, a város belép a házba!
A Dunapark, Budapest ikonikus art deco kávéháza történetével közel kilenc évtized városi életének lenyomatát őrzi. Ugyanaz az építészeti tér három különböző korszakban három eltérő életformához alkalmazkodott, miközben Hofstätter Béla és Domány Ferenc eredeti térgondolata végig felismerhető maradt.
KONFERENCIANAPTÁR
Építész Tervezői Nap november 12-én 