A rendezvényen Szalay-Bobrovniczky Alexandra humán főpolgármester-helyettes azt mondta, a kormány és Budapest olyan műveket várt, amelyek a Duna, a Rákóczi híd, a Könyves Kálmán körút, a Soroksári út és a Weiss Manfréd út által határolt, mintegy 135 hektáros terület beépítésének átfogó tervezésére vállalkoznak.
Megvalósul egy csaknem 12 000 egyetemi hallgatónak szánt diákváros, valamint nemzetközi rangadók megrendezésére alkalmas sportlétesítmények jönnek létre, például egy 15 000 férőhelyes atlétikai stadion – sorolta.
A Fővárosi Közgyűlés 2013-ban fogadta el a Budapest 2030 hosszú távú városfejlesztési koncepciót, hogy harmonikus, sokszínű környezet alakuljon ki, élénküljön a tudásalapú fenntartható gazdaság, és így a főváros Európa erős, a szűkebb régió meghatározó tényezőjévé váljon.
A déli városkapuról szóló projekt az elmúlt időszak nagy vállalása: a kormány támogatásával Budapest vezetése elkötelezett, hogy élhetővé, szerethetővé tegye a fővárost – jelentette ki.
Az értékelés főbb elemei között említette a városképi megjelenést, az építészeti minőséget, a terek közti funkcionális kapcsolatrendszert, valamint az innovációt.
A 21. század ingatlanfejlesztéseinél nem lehet kihagyni az okos, környezettudatos megoldásokat, a fenntartható koncepciókat - vélekedett a főpolgármester-helyettes.
A projekt összhangban áll Budapest stratégiai céljaival, és kapcsolódik a Dunára tervezett új déli hídhoz is. A kialakítandó intermodális csomópont révén a korábban kihasználatlan terület valódi városkapuként működhet a jövőben.
Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára, a bírálóbizottság elnöke hangsúlyozta: az elmúlt húsz évben az a tendencia rajzolódott ki, hogy mind Pesten, mind Budán déli irányba terjeszkedik a város, mert arrafelé van egyrészt tér, másrészt közlekedési infrastruktúra.
Dél-Pestet és Észak-Csepelt "aranytartaléknak" nevezte, óriási lehetőségnek, amellyel "okosan kell sáfárkodni".
Ma ez a terület "mentálisan kívül esik" a városon, pedig mindössze öt kilométerre található a központi Deák Ferenc tértől, ahonnan autóval tíz-harminc, közösségi közlekedéssel tizenöt-húsz perc utazással elérhető – emelte ki Fürjes Balázs.
Azt mondta, nagy lehetőség áll előttük: egy lerobbant, elhanyagolt, részben korábbi ipari létesítményekből álló térség megújítása, hatékonyabb bekapcsolása a város életébe.
Az államtitkár azt hangoztatta, azért van szükség diákvárosra, mert Budapest egyetemi központ, és ma a további külföldi hallgatók felvételének egyik akadálya, hogy nem tudnak nekik kollégiumi férőhelyeket biztosítani.
A diákvároson kívül közparkot, sport- és szabadidős létesítményeket, valamint lakóházakat, kisebb mértékben irodákat terveznek építeni - sorolta. Fürjes Balázs kitért arra, hogy a zsűrizésben is részt vettek külföldiek.
Összesen tizenhét pályamű érkezett, amelyek közül hetet vettek meg, és további háromnak dobogós helyezést osztottak - közölte az államtitkár, megjegyezve: a magyarok jól szerepeltek.
Az első díjat az egyebek mellett a norvég nemzeti operaházat is tervező, oslói székhelyű Snøhetta építészműhely innsbrucki irodája nyerte el, közösen a Verkehrsingenieure Besch und Partner nevű vállalattal.
(MTI)
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére
