A tűzvédelem témakörét jártuk körül a novemberi Építész Tervezői Napon

A nap levezető elnökei Dr. Takács Lajos egyetemi docens (BME Épületszerkezettani Tanszék) és Szikra Csaba tudományos munkatárs (BME Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék) voltak. Takács Lajos a témát felvezető előadásában a tűzvédelmi szakértői és tervezői képzés viszontagságos történetét idézte fel: az 1980-tól 2006-ig önálló képzésként, azóta választható szakirányként, illetve szakmérnöki képzésként létező tűzvédelmi oktatás a jövő tanévtől újra önálló alapszakot kap az NKE és a BME együttműködésében. Az oktatás mellett a jogszabályok, irányelvek, szabályzatok változását is áttekintette, rámutatva: modellezéssel és számítással alátámasztott gondos tervezés esetén el lehet térni a megszokott és általában ajánlott megoldásoktól. 

A délelőtti első blokkban a határoló falszerkezeteké volt a főszerep. Kékesy Péter (Baumit) a tűzvédelmi szabályozás hierarchiájának bemutatása után a hőszigetelő rendszerű homlokzatok tűzvédelmi tervezéséről beszélt, megjegyezve, hogy sajnos a legtöbb kivitelezésen kiderül, hogy nem tudják, egy többszintes lakóház, például panelház utólagos EPS-hőszigetelése esetén melyek azok a kritikus részei a homlokzatnak, ahol kőzetgyapotra kell váltani. Wiesner György (Knauf) a szerelt válaszfalak tűzvédelmi kérdéseiből szemezett néhány érdekesebbet. Milyen magas szerelt gipszkarton válaszfal építhető? Az ajtót tartó acéloszlopot el kell-e látni tűzvédelmi burkolattal? Milyen előírás vonatkozik azokra a válaszfalakra, amelyek nem érnek fel a mennyezetig? – Mindezekre választ kaptunk. A következő előadás felvételről ment, Halmi-Berecz Filoména (Saint Gobain, Rigips Divízió) az Aquapanel építőlemez épületfizikai tulajdonságait és alkalmazási területeit ismertette a hallgatósággal. A Wienerberger részéről Orbán Imre kalauzolt el bennünket a hagyományosan falazott, ám korszerűen gyártott, csiszolt, nagy méretpontossággal építhető vázkerámia falazóelemek világába. Aki már látott téglalfalat építés közben, nehezen tudja elképzelni, hogy ezek a falazóblokkok 1 mm-es vízszintes habarcsréteggel épülnek. 

A kávészünet utáni második blokkban ajtókkal, kapukkal és különböző egyéb tűzszakaszhatár-lezáró, mozgó szerkezetekkel ismerkedtünk. Matykó Zsolt (Mercor Dunamenti) a DFM tűzgátló ajtók gyártását mutatta be. Ezek a kőzetgyapot kitöltésű ajtók 3 mm vastag alumíniumváz kerettel készülnek. A Record – FAAC képviseletében Bíró Ádám mutatta be a cég tűzgátló ajtóit, megjegyezve, hogy ugyan egyelőre 30 és 60 perces ajtókat kínálnak, de a 90 perces tűzgátló ajtó is készen van, már csak a minősítésre várnak. Fülöp-Mészáros Katalin (Hörmann) különböző tűzgátló kapukat, csapóajtókat, illetve tűzgátló függönyöket mutatott be: az egyes típusok helyigénye nagyon eltér, így ha a nyílás egyik vagy mindkét oldalán van hely, érdemes a tolókapuk közül válogatni, helyszűke esetén jól jöhet a teleszkópost változat, míg nagy belmagasságú terek esetén elgondolkodhatunk a tűzgátló emelőkapuk beépítésén. Vintze Balázs (Efaflex) olyan tűzgátló lezárásokat mutatott be, amelyekkel tűz esetén egy nagyobb csarnoktér szállítószalagját lehet a meghatározott tűzszakaszhatárokon lezárni. A speciális igényekre adott különféle leleményes válaszok között még görgősort szakaszoló megoldás is szerepelt. A második blokk lezárásaként Veresné Rauscher Judit tűzvédelmi tervezési szakmérnök, építésügyi tűzvédelmi tervező (Óbudai Egyetem, Biztonságtudományi Doktori Iskola) a menekítésnek egy fontos területét, az akadálymentes menekítést hozta közelebb a hallgatókhoz. Kiemelte, hogy a tűzesetkor áramtalanított épületrészben elsősorban a lépcsőházakat használják, a liftek ilyenkor nem működnek, de megfontolandó az akadálymentesen menekítendő személyek átvitele egy másik tűzszakaszba és ott a lift használata, ez humánusabb, mint a lépcsős megoldás. Mivel azonban ez igen körültekintő tervezést igényel, egy sor olyan menekítési módot és eszközt is bemutatott, amelyek lift híján rendelkezésre állhatnak: ilyen az evakuációs szék, a mentőlepedő vagy -alátét, de az ideiglenes védett terek kialakítása is nagyon fontos, amelyekben addig tartózkodhatnak a menekítendő személyek, amíg a segítésg meg nem érkezik. 

Az ebéd utáni előadások a tűzvédelem kiegészítő szerkezeteiből mutattak be néhányat közelebbről. Farkas Imre (Dörken) bemutatta, az alátétfólia anyaga sem mindegy, hogy milyen: már létezik égésgátolt anyagú, mely nem táplálja az égést. Az alátétfóliát kínáló kereskedőknél azonban sokszor a legalapvetőbb teljesítménynyilatkozat is hiányzik. A füstgátló függönyöket mutatta be Csordás Zoltán (Colt), ezek 0,5 kg/m² tömegűek, így könnyen építhetőek, költséghatékonyak például füstkötényfalaknál, főleg nagyobb méretekben. Különböző tűzvédelmi jellemzőkkel és mérletkorláttal gyártják. Légpótláshoz is kínál megoldást  a cég – emelte ki Turzó János (Geze) –, akár csak a tűzjelre nyitják a nyílászárókat. Az ideális megoldás a kifelé nyíló ajtó vagy ablak. A füstelvezetéshez gyakorlatilag minden működési módhoz kínálnak nyílászárónyitó motort. A tűzvédelmi szimulációk új, javasolt mellékleteit mutatta be Szikra Csaba tudományos munkatárs (BME Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék), itt változások is vannak, például a láthatósággal, a hő- és füstelvezetéssel kapcsolatban. Az ESFR sprinkler és a hő- és füstelvezetés együttes szimulációjára is szükség van, mert ezek részben egymás ellen hatnak, de számos más modellezési esetet is vizsgáltak, így a kontrolláltan terjedő tűz, vagy a sprinkler nélküli szimulációt.

Az év utolsó Építész Tervezői Napját ismét kevesebben látogatták meg személyesen, ők családias légkörben fogyaszthatták a kávészünetben kínált aprósüteményt és pogácsát, és többféle meleg ételből válogathattak az ebédszünetben. Ők a rendezvényt támogató gyártói kiállítók asztalait is fel tudták keresni, míg az esemény online követőinek maradtak a pdf-ben elküldött katalógusok. A járványhelyzetre tekintettel mégis sokan az utóbbi megoldást választották, mintegy kétszázan követték otthonról az előadásokat.