A veszprémi műemlékfelügyelettel foglalkozó "kiskonferencia" tanulságai

Az előadások megtekinthetők illetve meghallgathatók (az első előadás kivételével) itt:
• KLANICZAY PÉTER építészmérnök, ICOMOS MNB alelnöke, műemlék-felügyelő (Pest Megyei Kormányhivatal, Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal):
Felügyelő vagy adminisztrátor, avagy kell-e szakértelem az örökségvédelmi munkához?
Itt tekinthető meg az előadás pdf anyaga >>

• VEOREOS ANDRÁS PhD, építészmérnök, műemlék-felügyelő (Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal, Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal):
Mit tehet a felügyelő a végeken a jelenlegi szakmai és jogi keretek között?
Itt tekinthető meg az előadás >>

• DR. H. SIMON KATALIN régész, osztályvezető, (Budapest Főváros Kormányhivatala, Országos Régészeti Hatósági Osztály):
A régészeti felügyelet helyzete a jogszabályok tükrében
Itt tekinthető meg az előadás >>

• VÖLGYESI LEVENTE PhD, egyetemi adjunktus (ELTE Állam- és Jogtudományi Kar):
Gondolatok az építésügyi és az örökségvédelmi hatóságnál foglalkoztatottak szakmai továbbképzéséről szóló 487/2013. (XII.17.) Korm. rendelet várható hatásairól
Itt tekinthető meg az előadás >>

Az előadások után hozzászólások és kérdések hangzottak el.
Ezeket az alábbiak szerint csoportosíthatjuk:

1. Nagy változások történtek a műemlékvédelem szervezeti és jogi környezetében, amelyek – úgy tűnik- még nem zárultak le. Ez egyrészt növeli a tájékozatlanságot és lehetővé teszi a műemléki értékek degradálását. Jogalkotási hajsza lehet az oka a minőségi csökkenésnek.

2. A változások természetes jelenségként foghatók fel, ezekhez alkalmazkodva kell az új stratégiákat előhívni. Konkrét javaslat ebben nem hangzott el. Az előadók megnyilatkozásaiból az vélhető, hogy a korábbi eljárások és munkastílusok meghagyását, visszahozását éreznék jobbnak.

3. A mai jogi környezet a szakmai háttér hiánya és a széttagoltság miatt sokkal több kárt képes okozni a műemlékekben, mint az eddigi kötöttebb eljárások során jobban ellenőrzött tevékenységek. Az esetpéldák most nemcsak az építtetői kihágásokról, hanem az engedélyezési eljárás hézagaiból vagy szabadosságából adódó károkat is bemutatták. A jogi környezet táptalajt adhat a tudatlanságból és rosszul értelmezett haszonvágyból eredő kártételeknek.

4. Egyik kérdés arra irányult, hogy a műemlékvédelmi szakmában tevékenykedők érvényesítették-e az alakuló jogszabályokat, jelezték-e észrevételeiket? Válaszban a szakemberek –előadók – jelezték, hogy a jogszabálytervezeteket igen rövid határidővel ugyan, de nagy szakmai bedobással pontról-pontra véleményezték, amely véleményt a hierachikus szűrők átalakították, visszajelzés nem jött, arra amit továbbítottak.

5. A résztvevők örömmel vették a bemutatott pozitív példákat, amely a műemlékvédelem „első vonalában” tevékenykedő szakemberek áldozatos munkájának eredménye. Ebből azonban leszűrhető az építtetők tájékoztatásának, szakmai konzultációknak jelentősége és a hivatali munkatársak szakmai tájékozottságának növelése.

A kiskonferenciához fűzött poszter-kiállítás megnyitását személyesen a vendéglátó Pannon Egyetem rektora vállalta el. Dr. Friedler Ferenc hangsúlyozta a műszaki értelmiség kulturáltságának fontosságát (pl. informatikusok kötelezően művészettörténetet is tanulnak), amelyhez ez a kiállítás nagyon szépen illeszkedik. A szakmai megnyitóban Ivicsics Péter kiemelte, hogy a bemutatott műemléki megújulások a Nemzeti Kulturális Alap által támogatott projektekből való válogatás. Az NKA támogatása az egyik legkiszámíthatóbb és legeredményesebb támogatási rendszer a műemlékek számára, jóllehet viszonylag kis összegekről van szó (6-8 milló Ft), továbbá részletesen elemezte a támogatások időbeli és építészeti funkciók szerinti eloszlását.


dr. Vukov Konstantin
ny. egy. docens, okl. építészmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök
a konferencia levezető elnöke