A veszprémi várnegyed 800 éves palotakápolnáját és Szent Imre fogadalmának helyszínét is felfedezhetjük április 25-26-án

„In limi[n]e no sedeto”, vagyis „a küszöbre ne üljetek” – ezt a latin nyelvű, több száz éves figyelmeztetést találjuk a veszprémi Szent György-kápolna egykori küszöbén. A 9-10. században épült kápolna évszázadokon át népszerű zarándokhely volt, itt őrizték ugyanis a bizánci császár ajándékát, Szent György fejereklyéjét. Ám még ennél is érdekesebb, hogy a legenda szerint ezen a helyen tett tisztasági fogadalmat Szent István király és Boldog Gizella királyné fia, Szent Imre herceg.

Többek között a Szent György-kápolnát is felfedezhetjük az Építészet Ünnepén és Éjszakáján. Az esemény tavaly több mint ötven budapesti sétával, előadással és épületbejárással várta az érdeklődőket, idén azonban a főváros mellett többek között Veszprém, illetve a Veszprémi Főegyházmegye is csatlakozik a rendezvényhez április 25-én és 26-án. A Várhegy legkülönlegesebb épületeiben azok az építészek kalauzolják majd a látogatókat, akik a várnegyed megújításán dolgoztak, a különleges kápolnát például Szentkuti Viktor, az egyházi épületek és történeti épületegyüttesek megújításában tapasztalt vezető tervező mutatja be április 25-én délután.

Milyen titok rejtőzik a 800 éves palotakápolnában?

Ugyanezen a napon vezetett sétán nézhetjük meg a 13. századi, az Érseki Palota és a Nagypréposti Ház közé beékelődött Gizella Kápolnát is, amely fordulatos története során számos átalakításon, újjáépítésen esett át. A kétszintes, Európában is ritkaságszámba menő gótikus kápolna földszintjén kapott helyet Boldog Gizella ereklyéje. Ezen az alkalmon megnyitják az emeleti részt is, ahol az egykori kifestés nyomait az elmúlt években tárták fel a szakemberek.

Április 26-án a Szent Mihály Főszékesegyházban és annak altemplomában az épület ezeréves történetének lenyomatait ismerhetjük meg. Az egyházi központ alapítása Szent István király uralkodásának első éveire nyúlik vissza, építtetője Gizella királyné, ám a középkori eredetű, az évszázadok alatt többször átalakított épület historzáló, neoromán és neogótikus elemeket is magában hordoz.

Ugyanezen a délutánon az érdeklődők megtekinthetik az épp idén 250 éves, Fellner Jakab által tervezett Érseki Palota restaurált barokk tereit is, például a dísztermet, a metszettermet és a déli szalonsort, valamint a borkóstolókra is lehetőséget nyújtó pincét és a kiemelt eseményeken látogatható palotakertet.

A keleti kertek is nyitva állnak majd az érdeklődők előtt

Az Építészet Ünnepén és Éjszakáján nemcsak a veszprémi várnegyed épületei, hanem a megújult kertek is fókuszba kerülnek. Az érdeklődőket Massány Edina tájépítész vezeti végig a nemrég átadott keleti kerteken, ahonnan nem csupán a műemlékeket és a panorámát lehet megcsodálni, hanem több olyan zöldterületet is, amely eddig nem volt látogatható.

A séta résztvevői a Nagyszeminárium kertjében megnézhetik Varga Ferenc Munkácsy-díjas szobrászművész elcsendesedésre hívó Mária-szobrát, és megkereshetik a kertekben felfedezhető bibliai szimbólumokat is. A bejáratoknál és a szobrok körül például fontos szerephez jut a tisztaság, a béke és az ige jelképe, a fehér liliom, amely Szűz Mária virága. A lila virágú kis meténg az örök élet szimbóluma, amely a Szent György-kultuszhoz és a gonosz távoltartásához is kapcsolódik. A tájépítészeti várséta résztvevői ellátogatnak majd a Nagypréposti Ház és az Érseki Palota mögött húzódó palotakertbe is, ahol a bazsarózsa, Szűz Mária szimbóluma látható.

Forrás: sajtóközlemény