A tervek szerint felújítanák a Száva folyó másfél kilométeres elhagyatott partszakaszát, ahol modern lakó- és üzleti negyedet, valamint rekreációs komplexumot építenének. A belgrádi kormány elképzelése szerint itt, az Egyesült Arab Emírségből származó befektetéssel egy dubajihoz hasonló felhőkarcolós városrészt építenének. A felvázolt új városkép megosztja a szerb főváros lakosságát: egyesek szerint ez Belgrád metropolisszá válásának kulcsa, mások szerint az eddigiektől teljesen eltérő építészeti stílus a nyugat-balkáni várost megfosztaná egyediségétől.
Mohamed Ali Rashid Abbar, a nemrégiben alapított emírségi Eagle Hills vállalkozás vezetője, és a dubaji Burdzs Kalifa projektfejlesztője 3,1 milliárd dollárt fektetne a projektbe. A mintegy 1,85 millió négyzetméteres terület felén a tervek szerint lakóépületek, 750 ezer négyzetméteren üzleti és kereskedelmi objektumok, 242 ezer négyzetméteren zöldterület, és több mint 62 ezer négyzetméteren óvodák, iskolák, művelődési intézmények, valamint szociális és egészségügyi intézmények kapnának helyet.
Az új városrészt 17 ezer lakosra tervezték több mint 13 ezer munkahellyel. A beruházás ötletének támogatói munkahelyteremtéssel, külföldi tőkevonzzással és a turizmus gazdasági hatásaival indokolják véleményüket. Szerintük az 1,3 milliós szerb fővárosnak szüksége van új irodaházakra, hotelekre és lakónegyedekre.
Az ellenzők ugyanakkor azt mondják, már eddig is több visszásságot tapasztaltak az ügyben. Egyike ezeknek, hogy a beruházásra nem írtak ki nyílt pályázatot. A kormány közérdekűnek tekinti a luxuslakások és irodák építését, miközben az új városrész teljesen elütne a szerb főváros karakterétől. Azt is mondják, hogy a beruházás szerbiai hányadára szánt pénzt - körülbelül 300 millió eurót - hasznosabban is el lehetne költeni. Felróják, hogy a szerb gazdaság tavaly 1,8 százalékkal visszaesett, a munkanélküliség a hivatalos adatok szerint 20 százalékos, az átlagbér alig éri el a 350 eurót, az államadósság a GDP 70 százalékát teszi ki, és a költségvetési hiány mérséklése érdekében már eddig is csökkenteni kellett a közszférában dolgozók bérét és a nyugdíjakat.
Az EU tagjelölt Szerbia, illetve az Egyesült Arab Emírségek között 2013-ban vált szorossá a kapcsolat, amikor az Etihad Airways megvásárolta az addig állami kézben lévő szerb légitársaság, a JAT 49 százalékát. Ezt követően több megállapodás is született, tavaly pedig a nyugat-balkáni ország egymilliárd dolláros kedvezményes hitelt kapott tőle. A szerb sajtó akkoriban arról cikkezett, hogy a kedvező hitelszerződésért cserébe az Emírségek azt kérte, Belgrádban építhessék meg Európa legnagyobb mecsetét. Erre az információra azonban sem hivatalos megerősítés, sem cáfolat nem érkezett.
Amennyiben a szerb parlament a napokban elfogadja a megvalósítás előfeltételének számító törvényt, a kivitelezés első szakasza - a központi vasúti pályaudvar áthelyezése a Száva folyó partjáról a külvárosba - már az idén megkezdődhet.
A „City on Water“ projekt tervezésébe Daniel Libeskind mellett Jan Gehl-t a világ egyik legnevesebb várostervezőjét is bevonják.
Forrás: MTI, Portfolio.hu, Lukabeograd.com
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére
