"A világgazdasági válság idején születni, a második világháború alatt gyerekeskedni, 1956-ban diplomázni, majd a szakmát a szocializmus alatt gyakorolni mozgalmas életet jelentett. Szerencsém volt, mert mesteriskolásként 1958-ban a Szendrői Jenő vezette Ipartervbe kerültem. Az Ipartervben megtanult racionális gondolkodás végigkísérte egész pályámat, megóvott a szakmai divatoktól és az építészet tiszteletére és szolgálatára nevelt." (T.Gy.)
Tanított az ottawai Carleton egyetemen. A PTE címzetes egyetemi tanára volt.
A pályáját röviddel a szocreál leáldozása előtt a VEGYTERV-nél (1956-1958) kezdő, majd az IPARTERV (1958-1970) és a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat (BVTV) munkatársaiként lakótelepeket, kommunális épületeket és kereskedelmi egységek egész sorát, számos esetben belsőépítészeti megoldásaikkal együtt megálmodó építészt 1970-ben a magyar építészet legfontosabb díjával, az Ybl-díjjal tüntették ki.
A következő években azon kevesek egyike volt, akik számos alkalommal vettek részt külföldi tanulmányutakon, 1964-1965-ben a londoni Chamberlin, Power and Bonn irodánál is eltöltött egy évet, hogy az ott látott megoldásokat a magyar viszonyok közt is adaptáljva segítse elő a hazai építészet állandó fejlődését.
Nevéhez fűződik a műemléki védelem alatt álló büki templom belső terének kialakítása, a sashalmi és kőbányai 16 tantermes iskola, a budapesti Láng gépgyár kultúrháza, a Semmelweis utcai OTP székház, a Hajnóczy és Hertelendi utcai lakóházak, a Rákóczi téri és a Vámház körúti Csarnok rekonstrukciója, utóbbi elnyerte a FIABCI nagydíját.
Tokár György tavaly vette át a Prima díjat.
Forrás: Magyar Építész Kamara
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére
