A Lancaster Egyetem mérnökei a Horizont 2020 keretprogram által támogatott projekt során, a Cellucomp Ltd. UK ipari partnereivel közösen megerősítették a korai tesztek eredményeit, amelyek kimutatták, hogy a cukorrépából vagy sárgarépából származó nanoprotoplazma-lemezkéket tartalmazó betonkeverékek jelentősen javítják a beton mechanikai tulajdonságait. Ezek a zöldség-kompozit betonok minden kereskedelmi forgalomban beszerezhető cement adalékanyagnál sokkal alacsonyabb költségen állíthatók elő.
A gyökérzöldség nanoprotoplazma-lemezkéi a kalcium-szilikát-hidrát mennyiségének növelésére törekszenek – ez szabályozza a beton teherbírását, és megállítja a betonban megjelenő repedéseket. Így a beton tulajdonságainak javításával kisebb mennyiségre lenne belőle szükség az építőiparban, ami a kutatás gazdasági aspektusára is rámutat.
Az építőiparban égető szükség van a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének új módjaira. A hagyományos portlandcement, a beton egyik legfontosabb összetevője, nagyon intenzív széndioxid-kibocsátó, termelése a globális CO2-kibocsátás 8% -át teszi ki. Ez az előrejelzések szerint a következő harminc évben megduplázódik a növekvő kereslet miatt.
A kutatás bizonyítékai kiemelték, hogy a gyökérből kivont növényi nanoprotoplazmák hozzáadásával átlagosan 40 kg portlandcement takarítható betonköbméterenként – ami 40 kg CO2-megtakarítást eredményez. Mohamed Saafi professzor a Lancaster Egyetem Mérnöki Osztályától és vezető kutatója szerint a gyökérzöldség-beton biztatójövő áll az építőipari széndioxid kibocsátás csökkentésében.
A növényi alapú cementkötésű kompozitok mikrostruktúrája sűrűbb a hagyományos betonokénál, ami fontos a korrózióvédelem és az anyagok élettartamának növelése szempontjából.
A kutatás azt is vizsgálja, hogyan lehet a növényi nanoprotoplazmákból készült, nagyon vékony lapokat a már meglévő betonszerkezetekhez adni, hogy erősítsék azokat.
Forrás: UKConstructionweek.com