A Hotel Natura az egyik első kapcsolati pont a roglai (Szlovénia) sport- és turisztikai központ látogatói számára. Egy szállodacsoport utolsó kiegészítéseként épült, és talán a legnagyobb vizuális eltérést mutatja a korábbi beavatkozások jól felismerhető kifejezésmódjától, amelyek nagyobb mértékben utaltak a helyi, vidéki tájra. A Hotel Natura Rogla legmagasabb besorolású szállodája volt, de hosszú ideig nem valósult meg teljes egészében. A beruházó végül többcélú közös helyiségekkel és rekreációs uszodával kiegészítve fejezte be a szállodát.
A tervezők részére az volt a fő kérdés, hogy hogyan lehet megbirkózni egy olyan bővítéssel, ahol lényegében egy fél szállodát kell hozzáépíteni a már elkészül részhez. Az eredeti tervezési szemlélet megtartása esetén a szálloda térfogata még inkább jelen lenne a tájban. Így az új rész önálló megjelenésű, de a meglévő épülethez logikus kapcsolódású kialakítása megfelelő megoldásnak tűnik.
Amikor a látogatók felérnek a hegy tetejére, a tájról alkotott képük meglehetősen romantikus: havas faház az érintetlen természet közepén. Egy szállásadó valós igényei nyilvánvalóan mások: minél több szállást kell biztosítani erkélyekkel, amelyeknek megjelenésének és léptékének nem sok köze van a magányos faházéhoz.
Ez indokolta az Enota tervezőinek döntését, hogy az épület homlokzata egyben tető is legyen. Az egész épületet egyetlen fa nyeregtetőként fogalmazták meg, amely a környékre történelmileg is jellemző. A homlokzat faanyaga szabadon rakott és védtelen, ez lehetővé teszi az öregedést, így megjelenésében összeolvad a környező tájjal. A kiegészítés így a sztereotipikus vidéki fejlesztésekkel ellentétben hagyományos anyagból kortárs építészetet hoz létre. Absztrakt módon kapcsolódik a körülvevő erdő fenyőihez, a magastetős villák formavilágához, monolitikus, mégis tagolt formába rejtve a benne megbúvó szállodát.
A program belső szervezése világos elosztást eredményez a közösségi részek és a szálláshelyek között. A közösségi terek belmagassága több szint magas, ezek északra, az erdő felé nyílnak, míg az összes vendégszoba valamivel alacsonyabb belmagasságú, és a déli sístadion felé fordul. A padlószint magasságában lévő különbségeket áthidalja a „függőleges csarnokként” kialakított új lépcsőház, valamint az új, két oldalra kiszolgáló lift. A domináns fafelületekkel tervezett belső terek átláthatóságot és természetes megvilágítást tesznek lehetővé.
Forrás: v2com