Fizika és fifika: lezajtott az Austrotherm és a BME Épületszerkezettani Tanszék konferenciája

Megnyitó beszédében Dr. Takács Lajos tanszékvezető egyetemi docens (BME Épületszerkezettani Tanszék) megjegyezte: a CPR-rendelet építési termékekről szól, és a hőszigetelés is az – viszont sosem önmagában építik be, így pedig már építményszerkezetnek minősül, aminek követelményeit, teljesítményjellemzőit jelenleg csak a tűzvédelmi rendelet szabályozza. Nyitóelőadásában Csanády Pál PhD főszerkesztő (Artifex Kiadó Kft.) áttekintette a lapostetők évezredes történetét Semiramis függőkertjeitől kezdve Le Corbusier-n keresztül a hasznosított lapostetőkig. Közben azt is láthattuk, a ChatGPT egészen "felkészült" lapostetők témakörében, de azért még nem egészen megbízható.

Horváth Sándor Széchenyi-díjas, okleveles építészmérnök, címzetes egyetemi docens (BME Épületszerkezettani Tanszék) a parkolótetőket tekintette át, mutatott példát műgyanta felületű, aszfalt és vasbeton pályalemezes parkolótetőre is, és a jellemző hibalehetőségekre – mint a folyókák elhelyezése – is rámutatott. Major Zoltán okleveles épületszigetelő szakmérnök, mérnök szaktanácsadó (Austrotherm Hőszigetelőanyag Gyártó Kft.) a polisztirolhabok alkalmazását ismertette, a hasznosított tetők jellemző igénybevételeit, terheit összegezte. Míg a zöldtetőknél a vízmegtartás és párologtatás megfelelő biztosítása az egyik gyakori hibalehetőség, arra gyakran nem gondolunk, hogy pontszerű terhek is érhetik a tetőben lévő hőszigetelést, pl. a lábakra állított WPC burkolatok esetén. Dobos József okleveles építéskivitelezési szakmérnök (Uniszig Kft.) a parkolótetők kivitelezésében szerzett sokévnyi tapasztalatát alapul véve tartott izgalmas előadást, részletesen bemutatva az Árkád bevásárlóközpont parkolótető-szigetelését. 

A kávészünet utáni, második blokkban ismét Major Zoltán következett, ezúttal az ArchiCAD tervezőprogram Austrotherm modulját ismertette, valamint a csomóponti gyűjteményt, amely nagy segítségére lehet a tervezőknek. Kurucz Péter műszaki cégvezető (Tectum Kft.) a Budapest III. kerületi Buda Bright lakóépületet mutatta be, megjegyezve, hogy bár a közvélekedés szerint az egyenes rétegrendű, hasznosított tető nem jó megoldás (és a fordított rétegrend a preferált), a valóságban nagyon sok ilyen tető épül, elsősorban társasházakon. Vladár Péter épületszigetelő szakmérnök (Tectum Kft.) a székesfehérvári Fehér Palota üzletközpont 2014-15-ös felújítását végigkísérő vetítése különösen izgalmas volt, hiszen a kivitelezés egy meglévő, üzemelő épület több mint 7000 m²-nyi tetőjét érintette. A 2000-es évek elején épült épülegyüttes a felújítás előtt beázott, a zöldtető nyaranta teljesen kiégett. A megvalósult zöldtető extenzív, öntözést nem igénylő. Dezsényi Péter okleveles kertészmérnök (Főkert, Deep Forest) a zöldtetők kivitelezésében szerzett tapasztalatairól számolt be, elmondta, hogy munkáinak mindössze 10%-a készült egyenes rétegrenddel, előnyösebbnek tartja a fordítottat. Fotókkal mutatta be, hogy a szerkezetépítés után a zöldtetőépítés igényli a legnagyobb anyagmozgatást és helyszíni anyagtárolást. Ritka, de már itthon is előfordul, hogy a termőközeget kompresszoros megoldással juttatják fel a tetőre. Részletesen ismertette az IKEA tetőátépítését, amely extenzív zöldtetővel épült. Mivel az előírások jobban "díjazzák", Magyarországon (más országokkal ellentétben) gyakoribb az intenzív, mint az extenzív zöldtető. A Néprajzi Múzeum zöldtetőjének kivitelezési viszontagságairól is beszélt, megjegyezve, hogy a végeredmény szép lett. 

Következett a A „Kovács Zoltán emlékdíj” átadása: idén a díjat Balogh Péter (Balogh Szig-Bád Kft.) kapta. 
Ebédszünetet követően Livják Csaba okleveles építészmérnök, építőmérnök és gépészmérnök, a BuildEXT alapítója, tulajdonosa mutatta be, mire képes ma a digitalizáció és az AI a látványtervezésben és a kivitelezés közben. A digitális 3D tervet "látó" szemüveg pár éve 3,5 millió Ft-ba került, ma ugyanez 180 000 Ft, így sokkal több mindenki számára elérhető lett. Csiszér András építész, dizájn igazgató (ZDA Zoboki Építésziroda) három jelentős projektet mutatott be az iroda munkái közül. A Pillar irodaház árkádos földszintje "visszaad" valamennyit a Dózsa György úti járdákhoz, a földszinti zöld udvar pedig zöldtetőként készült, hiszen garázsszint van alatta. A Richter irodaház teljes telke alatt mélygarázs készült, a gépészetet a pincében és a 6. emeleti gépészeti szinten helyezték el, így a tető valóban zöld lehet, nem terhelik különböző felépítmények. A Kulturális és Sportközpont Sencsenben 2016-ban épült meg. Utolsó előadóként Batta Miklós építész (Archikon Építésziroda) következett, aki öt hasznosított tetőt mutatott be az iroda munkái közül, többek között a Meséskert Tagóvoda példaértékű játszókert-tetőjét és a Gyöngyszem Tagóvodát.