Lássuk sorra a díjakat:
Az „Otthon érzem magam” (Feeling at home), azaz családi ház kategóriában a rotterdami Monadnock bizonyult a legjobbnak. Az Eindhovenben álló "Atlas Ház" felül konkáv attikafalára egy gömb illeszthető (innen a neve), 45 fokkal el van forgatva az utcához képest a jobb kilátás kedvéért, és sokféle téglafelületet sorakoztat egymás mellé. A tervezők: Job Floris és Sandor Naus. Az ember rögtön gyanakodni kezd: Sándor? Csak nem egy válság elől kitántorgott kolléga? Esetleg emigráns magyarok fia? Nos, nem restelltük megkérdezni: sajna, Naus tőrölmetszett holland. A nevét édesanyja azért választotta, mert nagy rajongója volt Vidák Sándornak, az idehaza elég ismeretlen, cigányzenész családból származó bárzongoristának. Semmi más magyar kapcsolata nincsen, és Sanyinak a jó hollandok rendszeresen elírják a nevét... (Vidák egyébként még a világválság előtt vágott neki a nagyvilágnak, előbb Bécsbe, majd Hollandiába került, világkarriert futott be, a rendszerváltás előtt nem sokkal huinyt el, de felvételei fennmaradtak.)
Tony Fretton (akit a 2010-es Nemzetközi Építészkongresszusról személyesen is ismerhetünk) nyerte az „Együtt élünk” (Living together), azaz társasházas kategóriát. Az antwerpeni Westkaai Towers 5 és 6 téglaburkolatos toronyháza, az egyik függőleges, a másik vízszintes hangsúlyokkal. A rusztikus megjelenés a félig kilógatott tégláknak köszönhető. Kellemesek a sarokra helyezett teraszok.
A Tropical Space iroda neve is ismerős lehet, hiszen ők 2016-ban is nyertek Brick Díjat. Most Terra Cotta Studio néven egy keramikus házát készítették el, ezzel megnyerve az „Együtt dolgozunk” (Working Together) iroda-ipar kategóriát. Szó szerint kockaház, rácsos téglafallal, az emeleten hatalmas tárolókkal, a földszinten hűvös-szellős műhellyel.
Két díjat is adott a zsűri a „Közösségi terek megosztása” (Sharing Public Spaces), azaz középület kategóriában. A Christ & Gantenbein iroda a bázeli Kunstmuseum bővítésével nyert fődíjat. Ennek érdekessége a téglafalon körbefutó felirat, aminek az árnyékos, alsó pici beugrásait a rejtett elhelyezésű ledek pont annyira világítják meg, hogy a napsütötte felületetkkel azonos fényességűek legyenek. Ez videón igazán hatásos:
(A többi díjazott videója is megtekinthető itt.)
A másik, különdíjjal díjazott iroda a Nicolás Campodonico Estudio, ami olyan kápolnát tervezett San Lorenzo külterületén, Argentínában, a semmi (pontosabban a pampa) közepén (se víz, se villany), ami teljesen nyitott, s kizárólag téglából áll, részben a korábbi tanyaépület tégláiból. Szent Bernát ünnepén a kápolna vízszintes és függőleges gerendájának árnyéka keresztté áll össze.
Az „Eredeti építészeti megoldások” (Building outside the box), innovációs kategóriában is két díjat adtak. Az egyiket, a kategóriadíjat a UD Urban Design AB és a Gottlieb Paludan Architects közös munkája, a Värtan Bioenergy CHP erőmű nyerte Stockholmban. Ennek különlegessége a kerámialamella körítőfal.
A másik díjat, a különdíjat a kategóriában az Aleaolea építész és tájépítész iroda nyerte, akik Vilanova de la Barca templomát egészítették ki használható térré. A polgárháborúban lerombolt templomban most esküvőket, rendezvényeket rendeznek. A régi kőfalakat fehér illetve fehérre festett téglákkal egészítették ki.
A nyolcadik alkalommal megrendezett versenyen a független, szakmai zsűri a 44 ország, közel 600, téglát felhasználó építészeti projektje közül választotta ki a győzteseket.
„Az idén versenybe szálló projektek kiemelkedő innovációikkal nyűgözték le a zsűrit. A merész és kreatív építészeti koncepciók mind a fenntartható és előremutató életterek kialakítását célozták, miközben az építészet legfontosabb igazodási pontját, az egyént tartották szem előtt” – mondta Heimo Scheuch, a Wienerberger AG vezérigazgatója. „Büszkék vagyunk arra, hogy ilyen sok városi projekt ad választ társadalmi kihívásokra, a természetes, kerámia építőanyagok felhasználásával élhető tereket kialakítva” – tette hozzá.
Forrás: Tervlap.hu, Wienerberger (x)