KSH: lakásépítés visszaesése mellett növekvő építési kedv

Míg valóban kevesebb építési engedélyt adtak ki 2012 első negyedévében lakásokra (országosan 262.600-ról 226.900 négyzetméterre csökkent a tervezett összes négyzetméter), a nem lakás céljára szolgáló épületeknél növekedést mértek (413.300-ról 552.700 négyzetméterre nőtt a tervezett összes négyzetméter), ami összességében több mint 15 százalékos növekedést jelent. Ahogy a KSH jelentés utolsó mondataiban fogalmaz: „A kiadott új építési engedélyek alapján 1244 lakóépület és 1222 nem lakóépület építését tervezik. A lakóépületek esetében ez 10 százalékos visszaesést, a nem lakóépületeknél 44 százalékos növekedést jelent. A nem lakóépületek közül 40 százalékkal nőtt az ipari, 22 százalékkal a mezőgazdasági és 17 százalékkal a kereskedelmi épületekre kiadott engedélyek száma.”
Egyébként a lakásépítésben sem kizárólagos a visszaesés: „Észak-Alföldön, Nyugat-Dunántúlon és Észak-Magyarországon a lakásépítések növekedését regisztráltuk. A fővárosi építkezések óriási visszaesése mellett (…) a megyei jogú városokban 41, a többi városban 5 százalékkal nőtt a használatba vett lakások száma”.
A KSH számai úgy foglalhatók össze: Budapesten brutális visszaesés a lakóépületek építése területén, vegyes kép máshol a lakóépületek engedélyezése területén, és mindenhol erőteljes növekedés a nem lakás célú épületek engedélyezésében.

A KSH-jelentés szövege:
Folytatódott a lakásépítés csökkenése
Lakásépítések, építési engedélyek, 2012. I. negyedév
2012 I. negyedévében 2444 új lakás épült, 22 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott lakásépítési engedélyek száma 2146 volt, ami 10 százalékos csökkenést jelent 2011 első három hónapjához képest.
Az év első három hónapjában folytatódtak a 2011 második felében tapasztalt tendenciák. Egyrészt az építési engedélyek csökkenése továbbra is lassúbb, mint a befejezett építkezéseké, másrészt folytatódik a közép-magyarországi építkezések visszaesése. Egy évvel ezelőtt még Közép-Magyarországra koncentrálódott a lakásépítések közel kétharmada, és Budapesten volt a legkisebb mértékű az építések számának visszaesése. Az idei év első három hónapjában azonban Közép-Magyarországon figyelhető meg a legerőteljesebb csökkenés, ahol az egy évvel korábbihoz képest mintegy felére esett vissza a lakásépítés volumene, s az összes lakásnak csupán az egyharmada épült ebben a régióban. Budapesten a csökkenés még ennél is drasztikusabb: 65 százalékkal kevesebb lakás építését fejezték be, mint a tavalyi év első három hónapjában. A többi régióban átlagos vagy annál kisebb volt a visszaesés mértéke, sőt Észak-Alföldön, Nyugat-Dunántúlon és Észak-Magyarországon a lakásépítések növekedését regisztráltuk. A fővárosi építkezések óriási visszaesése mellett a községekben átlagos mértékű (20%-os) csökkenés volt megfigyelhető, a megyei jogú városokban viszont 41, a többi városban 5 százalékkal nőtt a használatba vett lakások száma.
2012 első három hónapjában 12 százalékkal kevesebb új engedélyt adtak ki, mint amennyi új lakást befejeztek. A kiadott új lakásépítési engedélyek számában 2012 I. negyedévére már nem mutatkozott olyan jelentős csökkenés, mint a korábbi időszakokban (az egy évvel korábbi 51%-os csökkenéssel szemben a mostani csak 10%-os). Az új engedélyek száma a községekben gyakorlatilag változatlan, a városokban a fogyás átlagos mértékű (13%), Budapesten viszont az átlagot jóval meghaladva, 34 százalékkal esett vissza a kiadott új lakásépítési engedélyek száma. A megyei jogú városokban azonban 14 százalékkal több lakás építését engedélyezték, mint egy évvel korábban. Az építési engedélyek száma Közép-Magyarországon és Közép-Dunántúlon csökkent a legerőteljesebben (24%), Nyugat-Dunántúlon ezzel szemben növekedés figyelhető meg (58%).
Tovább folytatódott az építtetői kör összetételének kedvezőtlen változása: az új lakások 41 százalékát építették vállalkozások – egy évvel korábban 49 százalék volt az arány. Ezzel egyidejűleg a természetes személyek részaránya 57 százalék volt az előző év 50 százalékkal szemben. Az önkormányzatok gyakorlatilag nem építtettek lakást. Csökkent az értékesítésre épített lakások aránya 50-ről 42 százalékra, a saját használatra épített lakásoké ebből adódóan nőtt (48-ról 53%-ra). Bérbeadásra a lakások 5 százaléka, egy évvel korábban 2 százaléka épült. A lakásépítés kivitelezők szerinti megoszlása némileg változott: jogi személyiségű gazdasági társaságok a kivitelezői a használatba vett lakások 55 százalékának, az egyéni vállalkozások a lakások 31 százalékát építették (2011 I. negyedévében 59, illetve 25% volt az arány). Az új lakások 10 százaléka lakossági kivitelezésben készült el. Az új lakóépületekben létesült lakásokat tekintve 45-ről 53 százalékra nőtt az új családi házak építése, viszont visszaesett a többszintes, többlakásos épületben épített lakások aránya 47-ről 42 százalékra. A lakóparki lakások aránya az 1 százalékot sem éri el.
Az adott időszakban használatba vett lakások átlagos alapterülete 97 m² volt, ami az egy évvel korábbihoz képest 4 m²-rel növekedett. A 100 m²-nél nagyobb alapterületű lakások aránya 35 százalékról 37 százalékra emelkedett.
2012 első három hónapjában 650 lakás szűnt meg, ami kétszer több, mint az előző év azonos időszakában. 198 üdülőegységet építettek, 87 üdülőépületben és 204 üdülőegységre adtak ki építési engedélyt. A használatba vett és az engedélyezett üdülőegységek száma több mint kétszeresére nőtt. Az új üdülők átlagos alapterülete 72 m², a tavalyinál 4 m²-rel kisebb.
A kiadott új építési engedélyek alapján 1244 lakóépület és 1222 nem lakóépület építését tervezik. A lakóépületek esetében ez 10 százalékos visszaesést, a nem lakóépületeknél 44 százalékos növekedést jelent. A nem lakóépületek közül 40 százalékkal nőtt az ipari, 22 százalékkal a mezőgazdasági és 17 százalékkal a kereskedelmi épületekre kiadott engedélyek száma.
A táblázatok itt tekinthetők meg