Leonardo da Vinci születése után több mint ötszáz évvel Európában először Pécsett látható az a tárlat, amely az egyetlen átfogó összeállítás a polihisztor mérnöki munkásságáról. A két helyszínén - a Modern Magyar Képtárban és a Martyn Múzeumban - látogatható tárlaton az érdeklődők megcsodálhatják Leonardo szenzációs automobilját, a Sforza-ló mását, a repülő embert és az emberi test arányait hűen tükröző Vitruvius tanulmányt. A kiállítás méret- és korhűen bemutatja a reneszánsz lángelme közel 60 találmányát is, betekintést enged Leonardo rajzaiba és kézirataiba, és bevezeti a látogatót Leonardo kortársainak mérnöki munkásságába is. A tárlatot tematikus kisfilmek és a 21. századi technika multimédiás eszközei gazdagítják. Eredeti Leonardo-kódexek nem készültek, viszont a zseni egy-egy odavetett rajzát alapos munkával bogozták ki, és építették modellé.
A legizgalmasabb talán az 1:1 arányú "automobil", ami leginkább egy jókora felhúzós autóra hajaz: két rugós dobot kell felhúzni, ami fogazatrendszeren keresztül hajt meg két kereket. Ráadásul a két dob a két kereket – előre beállítható módon – különböző sebességgel is tudja hajtani, bizonyos mértékig az útját, a leírt pályát is tervezhetően. A szerkezet távolról, egy kötéllel volt indítható, és fék is volt rajta. A cél nem a közlekedés volt, hanem udvari játékokon egy-egy elem mozgatása önműködően. A meglehetősen sok és részletes rajz miatt feltételezik, hogy ez a találmány meg is valósulhatott. (Nem úgy, mint például a szintén kiállított repülőmodellje, mely elvileg sem képes működésre.) Ez a makett és számos film a Martyn Múzeumban látható, míg a polihisztort bemutató alapos kiállítás a Modern Magyar Képtárban. (Hogy miért éppen itt, mikor ez a kiállítás nem modern, nem magyar és nem kép – azt nem tudni.)
A nagy kiállításon a találmányoktól, tudományos munkától a festészetig szinte minden területet érint a kiállítás, beleértve az építészetet is.
A tárlat nyitását közel egyhónapos előkészítő munka előzte meg, amely magában foglalta a termek felkészítését, a kiállítás felépítését; valamint a Sforza-ló felállítását a Széchenyi téren. A 8,5 méteres, 13 tonnás, műgyantából készített mérethű lószobor szintén jelentős darabja Leonardo életművének, így a tárlatnak is szerves része. A Leonardo-lovat két kamion, a kiállítási termek anyagait további négy, egyenként huszonnégy tonnás kamion szállította a baranyai megyeszékhelyre.
„A kiállítás méret- és korhű modelljeinek megépítését körültekintő tudományos kutatás előzte meg, így valósulhatott meg Leonardo álma: mérnöki pontossággal megalkotott mesterművek, amelyek hűen bemutatják a tudomány születésének századát. A kiállítás Leonardo szemén keresztül, a reneszánsz lángelme munkásságának teljes spektrumát mutatja be” – tudtuk meg Giovanni Di Pasquale-tól, a firenzei Galileo Tudománytörténeti Intézet és Múzeum nemzetközi tudományos kutatások lebonyolításáért és koordinációjáért felelős munkatársától. A kiállítás tudományos anyagának tulajdonosa és szellemi megalkotója Paolo Galluzzi, a firenzei Galileo Tudománytörténeti Intézet és Múzeum igazgatója. A kiállítást a pécsi Janus Pannonius Múzeum megbízásából az Opera Laboratori Fiorentini Rt. építette.
A MÁV-START Zrt.-vel kötött megállapodás értelmében a tárlatra utazók 50%-os alkalmi menettérti kedvezményben részesülnek. A kedvezmény felhasználásának feltételeiről részletes információ található a múzeum weboldalán, a Képző- és Iparművészeti hírek között: www.pecsimuzeumok.hu
További információ a Leonardo-kiállításról: www.leonardopecs.hu
Aki Pécsre látogatna, konferencia-látogatással is össze tudja kötni a tárlatlátogatást: május 20-án Öko-logikus építészet konferencia lesz