Építész, a Metszet főszerkesztőjeA mai híd még az NDK időkben épült, 1967 és 1971 között, a Népi Autópályaépítő Kombinát kivitelezésében, és mondhatjuk, megfelelő minőségben, ha az elmúlt majd hatvan évet kibírta. Eckhart Thürmer tervezte, előfeszített vasbeton gerbertartós, háromnyílású szerkezetként.
A Wikipedia tanúsága szerint ez a híd volt az NDK legnagyobb fesztávú feszített betonhídja, mely 2022-ben műemléki védelmet kapott. A hídon az utóbbi években villamos, kerékpár és gyalogos forgalom is zajlott.
A történet ott kezd érdekes lenni, hogy a hidat 2019-től elkezdték felújítani, nem azért, mintha a teherbírásával gond lett volna, hanem mert szélesíteni akarták, hogy a gyalogosok és kerékpárosok elférjenek rajta. Ennek érdekében a gyalog- és kerékpárutat 3,60 méterről 4,25 méterre szélesítették, ráadásul kísérleti karbonszálas betonnal. Ez egyben a Drezdai Műszaki Egyetem számára az anyag népszerűsítését szolgálta (volna?). 2019 novemberétől 2021 júniusáig megtörtént a keleti 'A' híd felújítása, amely a kiszélesítés mellett új szigetelést és új útburkolatot is kapott. 2022 októberétől 2024 júniusáig hasonló módon újult meg a középső, 'B' hídszakasz. A leghosszabb híd, a villamossal terhelt a 'C' híd felújítását 2025-re tervezték, amely a legutóbbi főellenőrzésen „nem megfelelő" minősítést kapott.
Ez a 'C' híd omlott le ma hajnalban, néhány perccel azután (hála Istennek), hogy a villamos átment rajta, és senki sem volt rajta, sem alatta. A tönkremenetelben bizonyára szerepet játszott az anyagfáradás, egy ilyen korú hídnál ez természetes. Azonban ha közelebbről megnézzük a leszakadt híd közepén az aszfaltrétegeket, úgy látszik, azok nem összenyomódtak, mint egy leszakadáskor, inkább mintha felfelé hajott volna a híd közepe – és ezt erősíti a baloldali, nyílás erős lehajlása. Feltehető, hogy a szélesítés miatt megnövekedett súlyú híd szomszédos nyílása, amin feltehetően a villamosszerelvény is rajta volt, emelte meg a többtámaszú híd érintett szelvényét, és ennek az emelkedésnek nem tudott ellenállni. A szomszédos ív jól látható erős lehajlása is ezt a tönkremenetelt erősíti. Dulácska tanár úr régi tétele, hogy a szerkezetnek az építés minden fázisában meg kell felelnie az igénybevételeknek. Talán erről feledkeztek meg.
Legalábbis ez a feltételezésünk, de bátran lehet vitatni, a hírek szerint erre több hét, sőt hónap is rendelkezésre áll, míg a hivatalos szakvélemény elkészül.
Frissítés
Nos, a magyar és német kollégák tanakodása nyomán (külön köszönjük Hajós Bence hidászmérnök segítségét) találgatásunk rossz iránynak látszik: a felújítás az érintett, 'C' hidat egyáltalán nem érintette, így többletterhet nem kapott. Egyelőre a német szakmai nyilatkozatokban a korrózióra tippelnek legtöbben.
Legkonkrétabb a városi felelős nyilatkozata volt: Holger Kalbe, Drezda város híd- és mérnöki szerkezeti osztályának vezetője elmondta a Sächsische Zeitungnak: Azon a ponton, ahol a hídrész az éjszaka folyamán beomlott, egy felsővezeték-tartó oszlop volt. Elképzelhető, hogy „nagy mennyiségű klorid (jégolvasztásra használt magnézium-klorid, ami a szokásos nátrium-kloridnál agresszívabb - a szerk.) hatol be ezen a ponton, és a hídon belüli vasalás korróziójához vezetett” – mondta Kalbe.
Kicsit kényelmesnek tűnik a több mint három évtizede megszűnt NDK-ra hivatkozni, kérdés hogy a két évvel ezelőtti nagy felülvizsgálat miért nem tárta ezt fel. Nem kizárt, hogy annak idején sózták a villamosvonalat, és azt nem tudjuk, hogy a szerkezetet védte-e felülről valami a csapadék ellen (aszfalt nyilván nem, mint a másik két hidat). Azonban az acélbetétek, feszítőpászmák ilyen korróziója szétfeszíti a betont, rozsdalefolyások látszanak – tehát vannak jelei. Nem látszott? Alábecsülték a jelentőségét? Vagy más volt a fő ok?
Kérdés, hogy az egyre nehezebb villamos szerelvények dinamikus terhét figyelembe vették-e a felülvizsgálat során. Előkerült egy videó is, amin ugyan a leszakadás pillanata nem látszik, de előtte a híd extrém lehajlása még sötétben is feltűnő a lámpasornak köszönhetően. Mi okozta ezt a látható lehajlást, vizsgálták-e ezt, megvolt-e a félévente esedékes felülvizsgálatkor? Egy régi Tátra vagy Ganz villamos 19-20 tonna. Egy ma Drezdában használt Bombardier villamos 57 tonna. Ez okozhat fáradást, ez is egy lehetséges ok.
Politikusok felvetik, hogy talán nem a kerékpárutakra kellene költeni, hanem előbb a régi szerkezetek felújítására. Na ez biztosan igaz, és idehaza is: ideje lenne felülvizsgálni a kisebb-nagyobb ötven évesnél régebbi hidainkat.
A végleges szakvéleményre továbbra is várunk.
Pénteken reggelre a C híd két nyílását is lebontották, és igyekeznek a többi elemet is kiemelni a folyóból, mivel az Elbán a hétvégén áradás várható.
Fotók forrása: Wikimedia Commons / SG-IMBTUDD ,
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére
