Dunánjárás címmel invitálta az érdeklődőket a HuGBC a Nemzetközi Zöld Építés Hete magyarországi programsorozatának megnyitójára és sajtótájékoztatójára. A Műegyetem rakpartról busszal vitték a résztvevőket, és csak útközben derült ki, hogy pontosan hová.
Utunk Albertfalván, Budafokon és Budatétényen keresztül vezetett, végül a Hárosi-Duna torkolatától nem messze álltunk meg. Néhány perc sétát követően kiderült, miért e szimbolikus helyszín: a zöld növényzettel borított, nagy repedésekkel tarkított talaj valójában a Hárosi Duna-ág medre, amely az idei nyár aszályos hónapjai során kiszáradt, csak egy keskeny ér köti össze az így gyakorlatilag holtággá vált folyószakaszt a Dunával. A szárazság a klímaváltozás egyértelmű jele, ami mellett nem mehetünk el szó nélkül, hiszen a CO2-kibocsátás 40%-áért az építőipar felel. Valóban szimbolikus helyszíne volt ez a megnyitónak, az egyszerre szomorú és festőien szép környezet gondolatébresztő mind az építészek, mind minden fenntarthatósággal foglalkozó szakember számára, miközben szembesít azzal, hogy a klímaváltozás a szemünk előtt zajlik.
Kajakkal lehetett itt átmenni a Hárosi-Dunára, idézte fel Dr. Hegedűs Éva, a HuGBC ügyvezető titkára, aki 25 éve járja a környéket, így ismeri annak árvízi és aszályos arcát is, de a jelenlegi vízállás a korábbiakhoz képest is kétségbeejtő, korábban soha nem fordult elő, hogy a Dunával való összeköttetés teljesen megszakadt volna. A távolban egy egykori yachtkikötő – ki tudja, mikor lesz újra szükség rá? Dr. Hegedűs Éva szerint mindenesetre bizakodásra ad okot, hogy a Nemzetközi Zöld Építés Hete több mint 70 országban zajlik, és a társszervezetek szintén szembesítik az ágazatot a feladataival és felelősségével.
Szemerédi Dóra Diána, a HuGBC elnöke kiemelte, hogy az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási körülmények miatt ma már nem elég, ha épületeink energiahatékonyak és karbonsemlegesek, hanem az extrém klímaváltozással szemben ellenállónak is kell lenniük. Az ellenállóság (reziliencia) ezért fontos hívószava napjaink zöld építészeti törekvéseinek.
A klímaváltozás kihívásaival szembeni rezilienciáról így vélekednek az UK GBC szakemberei:
„Ha egy épület eleget tesz a szén-dioxid-kibocsátási céloknak, de képtelen megbirkózni a hőség vagy az árvíz okozta kockázattal, akkor nem alkalmas a jövőnkre. Ha egy fejlesztés összhangban van ugyan a természettel, de a klímaváltozást nem veszi figyelembe, akkor nem alkalmas a tartós értékteremtésre. Ha külön próbáljuk ezeket a problémákat kezelni, akkor nem juthatunk eredményre.” „Az előttünk álló feladat egyszerűen leírható, de megvalósítani már nehezebb. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, reziliens és a természettel összhangban álló épített környezetet csakis akkor tudjuk megvalósítani, ha egyetlen rendszerként tekintünk rá, és ennek megfelelően cselekszünk.”
A Nemzetközi Zöld Építés Hete 2026. szeptember 7-től 11-ig tart.
További információ, programok a HuGBC oldalán.
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére
Építész Tervezői Nap szeptember 17-én