színkép | 2024.05.13

A HelyiÉrték címet viselő reprezentatív kiállítás az elmúlt öt év hazai és határon túli építészetét mutatja be a Műcsarnokban.

A III. Építészeti Nemzeti Szalon május 10-én délelőtt zártkörű eseménnyel vette kezdetét.

A megnyitó alkalmából Szegő György DLA, a Műcsarnok művészeti igazgatója, az MMA levelező tagja üdvözlő beszédében köszönetet mondott a kurátoroknak, az együttműködő partnereknek és a Magyar Művészeti Akadémiának, hogy ismét rangos kiállítás jöhetett létre a Műcsarnokban.

Turi Attila Kossuth- és Ybl-díjas építész, az MMA elnöke köszöntőjében elmondta, az állami beruházásokról szóló törvény azt szemlélteti, hogy az építészet kultúrahordozó és szemléletformáló tényező. „Az építészet helyi érték és korszakos nyelv, alkotásainak létrehozása közösségi tett, társas művészet”. A HelyiÉrték kiállítás egyik célja, hogy ebben az „individuális jellemzőket magasra értékelő korban, felhívja figyelmünket egymásra utaltságunkra". Az Építészeti Szalon az építészek, tájépítészek, belsőépítészek és társművészek ünnepe, mely alkalmat ad találkozásra és beszélgetésre.

Dr. Lázár János építési és közlekedési miniszter megnyitó beszédében kiemelte, hogy Magyarországon az elmúlt 14 évben 28 ezer milliárd forint értékű állami beruházás valósult meg. Úgy fogalmazott, az építészet nagyon fontos művészeti ág és identitásképző, mert a gyermek világképét észrevétlenül alakítja, az őt körülvevő táji- és épített környezet, amelyben felnő. Hangsúlyozta szeretné, hogy „A mennyiség helyett a minőség szabja meg a magyar építészet következő harminc esztendejét.”

Dénes Eszter Ybl-díjas építész, építészeti szakíró, főkurátor, az MMA köztestületi tagja mutatta be a szakmai közönségnek. Ismertetőjében elmondta, négy térben, négy nézőpont, négy főkérdés jelenik meg. A tárlat 350 alkotást mutat be. A kurátor szerint „a teljesség nem azt jelenti, hogy mindent bemutatunk, hanem hogy semmi nem hiányzik”. Alkotótársaival együttgondolkodásra hívja a látogatókat.

A magyar építészet monumentális kiállításán négy teremben láthatók az elmúl öt év építészeti eredményei, az új építésű állami, önkormányzati és egyházi nagyberuházások, a magánszemélyek megbízásából épített házak, rekonstrukciók és felújítások.

Az építészeti terveket, rajzokat, látványterveket, fotókat és maketteket felvonultató kiállítás, a kurátorok különböző koncepciói szerint berendezett termekben kaptak helyet.

Dr. habil Ferencz Marcel DLA, Ybl-díjas építész, az MMA rendes tagja az általa rendezett első kiállítási térben azt a fő kérdést veti fel, hogy melyek az időtlen érték teremtésének lehetőségei a gyorsan változó jelenben. Az egyházi és állami nagyberuházások, az építészet közösségi-kulturális identitása, valamint az építészet szolgálatként való értelmezése is látható a tárlaton.

Perényi Tamás DLA, Ybl-díjas építész, a SZIMA tagja az oktatási-nevelési és lakóházak építészetét bemutató második teremben azt vizsgálta, az oktató-nevelő munka szinterei, az épített környezet, hogyan hat a tanulási folyamatokra és a személyiség fejlődésére.

A harmadik teremben Gutowski Robert Ybl-díjas építész, az MMA levelező tagja az épített örökség helyzetét feltáró szekcióban, a múlttal való együttélés lehetőségeit járja körül az identitás és a továbbörökíthető közösségi emlékezet szemszögéből.

A Műcsarnok apszisában és az azt kiegészítő két oldalsó teremben a vezetőkurátor válogatását az általa, valamint Dénes György és Lukács Péter által tervezett látvány és installáció teszi teljessé. Az apszisban kialakított közösségi tér a párbeszéd, a szakmai közélet helye, hátterét a vizsgált fél évtized hazai építészeti könyvtermése adja. A művészi épületfotók az egyedi történetmesélés eszközeivel az épületek új arcát tárják elénk, betekintést adva az anyag mögött meghúzódó emberi történetekbe, az építészet humán dimenzióiba, rávilágítva arra, hogy egy épület „helyiértékét" a használó közösség igazolja vissza napról napra. Nem más, mint e közösség iránti felelősség az építész legfőbb feladata, különösen az elmúlt időszakot meghatározó járvány, a háború és a klímaváltozás metszetében.

A kiállítási tér végpontjaiban kapott helyet az építészeti gondolkodás, mint alkotói folyamat szimbolikus leképezése: válogatás skiccekből, rajzokból, látványtervekből, építészeti fotókból, melyek művészi illusztrációkként a legjelentősebb hazai és nemzetközi pályázatokra készült építészeti víziókat is bemutatják.

Az építészeti minőség sokoldalú bemutatására törekvő kiállítás kiemelt célja, hogy az építészeti szakma mellett más tudományágak képviselőit és az építészet iránt érdeklődő szélesebb közönséget is megszólítsa. Ennek érdekében a kiállítást változatos rendezvények, szakmai konferenciák, könyvbemutatók és különleges tárlatvezetések kísérik.

A III. Építészeti Nemzeti Szalon 2024. május 11-től szeptember 15-ig látogatható.

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár




Építési megoldások