Bár a pénzügyi sajtó már kiszúrta, a szakmai közvélemény még nem nagyon értesült róla, hogy miután Finta Sándor a Budapest 2024 Zrt. Építészeti és Városfejlesztési igazgatója lett, Mártonffy Miklós korábbi XVIII. kerületi főépítész lett Budapest főépítésze. Az olimpia esélyéről azonban nem ő lamentált egy mai konferencián, hanem Demján Sándor nagyvállalkozó, aki 30% esélyt adott a nyerésre, annak ellenére, hogy, mint mondta: "Budapest ma egy lemaradt város". Pesszimizmusának az oka a "világban folyó ocsmány politizálás". Pedig szükség lenne a fejlesztésekre, illetve az egyébként is szükséges fejlesztések előrehozására. Viszont ehhez az kellene, hogy az építőipar ne legyen félig lebénult, folyamatosak legyenek a megrendelések az ipar számára, és ne legyen rángatás. Illetve szükség van arra, hogy képezzünk szakmunkásokat, a konkrét építésnél pedig arra, hogy szakaszolt feladatok legyenek, ne kerülhessen egy kézbe a kivitelezés, hogy ne tudjon a generálkivitelező zsarolni, és ne legyen a végén hajrázás.
Fürjes Balázs ugyan nem lemaradt, hanem "egyre emelkedő" városnak látja Budapestet, és közel 50 százalék esélyt ad a győzelemre, de a korrupciómentességet ugyanúgy fontosnak látja. Mint fogalmazott: "a két ellenfél a korrupció és a butaság." A legfontosabb célok pedig (amik a főváros fejlesztési tervében is szerepeltek már): a tömegközlekedés javítása, a belváros tehermentesítése, a Dunapartok hozzáférhetővé tétele, zöldterületek mennyiségi és minőségi fejlesztése, rozsdaövezetek integrálása, lakásállomány és kollégiumok fejlesztése, nemzetközi jelentőség növelése.
A konferencián kevés (a témára figyelők számára) új információ hangzott el, de ezek között volt a kollégiumok felújítása, hogy szálláshelyként használhatóak legyenek. Megtörténne az olimpiáig az M7 autópálya bal pályájának háromsávossá bővítése (ez most 2025-27 közöttre van tervbe véve), megépülne a régóta tervezett Galvani-híd a lágymányosi Rákóczi-hídtól délre, a ferihegyi vasút és a gyorsforgalmi felújítása. Érdekes részlet a Hungexpo megújulása, nemcsak az olimpiára (amikor cselgáncs, birkózás és pingpong zajlana a csarnokokban, köztük a kibővülő B és G és az új N csarnokban), hanem utána is, amikor például a médiaközpont csarnoka itt nyerhetne utóhasznosítási funkciót kiállítási térként.
A kerekasztal-beszélgetésben, ahol Finta Sándoron kívül Albrecht Ute, András Krisztina (Corvinus Egyetem), Takács Miklós (Főmterv) és Zubreczki Dávid (Urbanista blog) vett részt, ugyan felvetette Zubreczki, hogy ha az olimpia nélkül is szükség van a fejlesztésekre, akkor miért is kell olimpia? De a többiek egyetértettek abban, hogy katalizátorként, közös rendezőelvként igenis szükség van erre. Mint Tarlós bevezetőjében is jelezte: az önbizalom, a nemzeti önbecsülés miatt is szükség van rá – a parlament 84 százalékos többséggel tett hitet mellette, s Bombera Krisztina moderátor is a jelen lévő 160-180 főből két ellenzőt és egy tartózkodót talált (utóbbi, ha jól láttam, épp Zubreczki kolléga volt.)