Minden, amit a Liget Budapest pályázatáról újabban tudni lehet!

Finta Sándor főépítész a zsűri tagjaként, Jelinek Balázs, Rostás Zoltán és Horn Márton a Városliget Zrt. képviseletében, Szemerey Samu házigazdaként, míg Tima zoltán egyszerre szakértőként és a Közti nyertes tervének alkotójaként vett részt a beszélgetésen, melybe a közönség is aktívan bekapcsolódott.

Jelinek Balázs az előzmények ismertetésén túl elmondta a zsűrizés szempontjait (urbanisztika, építészet, funkció, fenntarthatóság, költségek). A fenntarthatóság elbírálása érdekében a második fordulóra még energetikai szimulációt is előírtak.

A győztes tervek közül Sou Fujimoto Magyar Zeneháza került terítékre először. A komoly földalatti tömb felett egy egész szint lebeg. "Légiesnek tűnő" – fogalmazott Tima, de felfogásában hasonló: a lehető legkisebb helyre, legkisebb lábnyommal helyezi el az épületet. "A legérzékenyebb is" – teszi hozzá Rostás. Némi diskurzus alakul ki a megvalósíthatóságról, Rostás Zoltán, mint a BME Építéskivitelezési és Szervezési Tanszékének oktatója reagál: kihívás lesz a magyar építőiparnak, de ilyenekre szükség van.
Kérdésként merül fel: a második fordulóra mennyire változtak a tervek?
A zsűrinek voltak általános javaslatai (projektszinten nem reagálhattak), például: "a homlokzat megtervezésére  a pályázók fektessenek nagyobb hangsúlyt", amit némelyik tervező megfogadott, mások nem. Volt aki javított a javaslatán (pl. Közti), volt, aki rontott (pl: Oeco-Architectes). Csillag Katalin, a Közti mellett egyetlen magyarként a második fordulóba jutott 3H iroda egyik vezetője elmondta: elsősorban gondolati többletet adtak hozzá a második fordulóra ("Mit kezd a ház a magyar zenével?"), de betontechnológus, szobrász bevonásával technikai részleteket is tisztáztak. Megtudhattuk: a zsűrinél épp a funkció miatt sokáig jó helyen is volt ez a terv. Hartvig Lajos a közönség soraiból kérdezett rá: a végül 3. díjat nyert Andrea Vattovani Architecture terve miért csúszott le? Finta Sándor úgy fogalmazott: a forma nehezen fogadta be a funkciót. Nagy lábnyom, erős forma, funkcionális kompromisszumok jellemezték a tervet, és a költségek is magasak lettek volna.

Másodiknak a Néprajz Múzeum tervét beszélték át. A Vallet de Martinis és a DIID Architectes alkotta konzorcium terve városiasabb, mint a zeneház terve, de erre a helyre általában is városiasabb, geometrikusabb tervek készültek. A győztes nagy erőssége az időtlen, időtálló formálás, és a tér átlós megnyitása a park felé. Tiszta a funkcionális rendszer: a földszintren kevés a beépítettség, fogadótér, előtér került ide; az emelet csak kicsivel nagyobb, ide az időszaki kiállítótér került; még a felső, nagyobb kiterjedésű szintekre az állandó kiállítás, legfelülre a kiszolgáló funkciók. A nagyobb kiterjedésnek köszönhetően ez viszonylag alacsony épület, a környező házaknál alacsonyabb. A programalkotó munkacsoport vezetője, Dr. Kemecsi Lajos Néprajzi Múzeum főigazgató szerint funkcionálisan a legjobb terv.
Kérdésként felmerült, nem kellene-e "néprajzosabbnak" látszania az épületnek. Mint Szemerey Samu elmondta, a pályázat meghirdetésekor "félt, hogy látszani fog ezen a múzeumon, hogy néprajzi". Nem kell ennek látszani, és különben is,  a Néprajzi Múzeum általában az emberek mindennapjait mutatja be. Felmerült még, hogy a relatíve fiatal francia csapat vajon végig fogja-e tudni vinni a projektet? Válaszában Jelinek Balázs úgy fogalmazott: ez a nyílt pályázat szépsége, amit Rostás Zoltánazzal egészített ki: magyar építész partnerre szükségük lesz – a közbeszerzés nyelve például magyar – bizonyára találnak tapasztalt, és a helyi viszonyokat ismerő irodát.

Végül a Fotómúzeum-Építészeti Múzeum épületpárra került sor, amit a tervező tudott bemutatni. Tima Zoltán mellett az épületet jegyzi Németh Tamás építész és Mohácsi Sándor tájépítész is.
Mint Tima bemutatta: a helyszín története is fontos: valaha a fasor jelölte ki a Városliget főbejáratát, ezért ez fontos tengely, amit a Rondó újraalkotása is erősít. Hosszú gondolkodási folyamat végén jutottak el addig az elvig, hogy a lehető legkisebb terület elfoglalásával, ráadásul kizárólag már burkolt felületre helyezték el a tömböket. A föld alá kiszolgálófunkciók, illetve az első pinceszintre egyes közönségfunkciók (előadóterem stb.) került mindkét tömbben.
A szimmetriát az elhelyezés sugallta, amit tömegben követtek, de megjelenésben ettől eltértek: a két múzeumi tömb a funkciót fejezi ki. (Ezt Szemerey itt a vitában némileg megkérdőjelezte, de a zsűri tetszését elnyerte.) Az építészeti intézmény statikusabb, világos "ruhát" kapott, a fotóművészeti dinamikusabb, kéthéjú homlokzatot, mely két héja között lépcsők vezetnek, és a belső, feket felület egyben ledfal is. Az építészeti tömbben átláthatóbb a tér is.

A pályázat egészéről még elhangzott: "felnőtt" volt a zsűri, a számos pályaműben felbukkanó magyar utalások nem befolyásolták, de provokációnak sem vette. Érdekes ebből a szempontból a LEAD skót iroda harmadik díjas pályaterve, mely Makovecz-fotókkal is operált, de ha megosztó is volt a terv, az épületpár hatalmas méretei, kiforratlansága hátrébb sorolta az egyértelmű győztes, Közti-féle kockapár mögé.

A terveket egyébként egyben is áttekintették: szándékos például, hogy a Dózsa György út mentén geometrikusabb, formailag kevésbé elszabadult művek nyertek, míg a parki környezetben a szabadabban formált lencse-forma.

Az esemény kapcsán az alábbi háttéranyagot is kiadta a kiíró:

Háttéranyag a Magyar Zene Háza, a FotóMúzeum Budapest és a Magyar Építészeti Múzeum, illetve a Néprajzi Múzeumról és a győztes tervpályázatokról

A Városliget komplex fejlesztését és megújítását célzó Liget Budapest projekt keretében öt új múzeum kap helyeta parkjelenleg burkolt, lebetonozottszélein, valamint a Városligetben található, de lebontásra ítélt létesítmények helyén.A Magyar Zene Háza, a FotóMúzeum Budapest és a Magyar Építészeti Múzeum, illetve a Néprajzi Múzeum tervpályázatának második fordulójába jutott 17 látványterv közül 2014. december 19-én hirdetetett a Városliget Zrt. győztest. Az Új Nemzeti Galéria - Ludwig Múzeum új, meghívásos tervpályázatának első fordulója 2015 januárjában zárult le, melynek eredményeképpen 11 meghívott sztárépítész versenyezhet a 2015 áprilisában lezáruló pályázatban. 

A Magyar Zene Háza a japán Sou Fujimoto Architects (7UYJ84RQ pályamű) tervei alapján valósul meg

A Magyar Zene Háza a Liget belső részén, a Városligeti tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, egy jelenleg beépített területen, a volt Hungexpóhoz kapcsolódó, elhagyatott, bontásra ítélt irodaépületek helyén.

A múzeum célja, hogy a hazai és a Magyarországra látogató külföldi közönség számára közérthető és élményt adó módon átfogó információt nyújtson a magyar zeneművészet történetéről és jellegzetességeiről, olyan méltán világhírű magyar zeneszerzők bemutatására ad módot, mint például Liszt, Bartók vagy Kodály.  A Magyar Zene Háza nem egy „hagyományos” zenei intézmény, hanem a magyar zenei örökséget és a zenei nevelést, a zeneértés kreatív újraértelmezése segítségével, komplexen bemutató közösségi hely, ahol különféle hagyományos és modern múzeumi és zenei élmények átadására alkalmas eszközök nyújtanak kivételes élményt a látogatók számára.

Azsűri összefoglaló értékelése alapján Városképileg, az épület földszinti könnyed, transzparens megjelenése rendkívül kedvező, pavilonként teremt közvetlen kapcsolatot a környezetével. Ezt erősíti a földszinti vendégforgalmi funkciók jó elhelyezése is. Funkcionálisan jól megoldott, átgondolt épület. A szintek tagolása jól csoportosítja az elkülöníthető három funkciót, s így magas minőségű látogatói élményt ad. A koncert és előadótermek akusztikája széles spektrumú, így mindenfajta hangzású előadásnak megfelelő otthont adhat.  Tömegképzésében erős és költői motívum az áttetsző pavilon fölött lebegtetett, hanghullámra asszociáló tető, mely nem csak formai elem, hanem egyes funkcióknak is teret biztosít. A terepszint alá helyezett épületrész igen racionális, terei jól működőek. Vizsgálandó azonban az épület szerkezeti rendszere, hogy a szükséges tartószerkezeti megerősítések miatt az épület könnyedsége és pavilon jellege ne sérüljön.

A FotóMúzeum Budapest és a Magyar Építészeti Múzeum a magyar Középülettervező Zrt. (C426WNUD pályamű) tervei alapján épülhet meg

A FotóMúzeum Budapest számára kijelölt terület a Városligeti fasor és a Dózsa György út kereszteződésénél található, mely a Városliget kapujaként szolgált az Andrássy út 1872-es kialakításáig.

A FotóMúzeum Budapest, Magyarország legfontosabb fotográfiai kiállítóhelye. Állandó és időszaki kiállításai elérhetővé teszik a magyar és az egyetemes fényképészet, fotótechnika történetét, és reflektálnak annak jelenére. Az állandó kiállításnak két része lesz: a magyar és közép-európai fotótörténet kiemelkedő művészeinek és irányzatainak méltó bemutatására szerveződő nagyobb egység mellett, a technikatörténeti, valamivel kisebb alapterületű kiállításban, a tudósok és feltalálók kitartó munkájának során továbbfejlesztett fotográfiai eszközök és eljárások sokféleségével és fejlődéstörténetével ismerkedhet meg a látogató. Az épületben két időszaki kiállítótér is helyet kap, valamint időszaki kamara-kiállítások az állandó kiállításokban is szerveződnek kapcsolódva egy-egy különleges tárgyhoz, fotográfushoz, irányzathoz. Az időszaki tárlatok tematikája a következő: a fotótörténet egy-egy korszakának, irányzatának tágabb kontextusba helyezett, kritikai nézőpontú olvasata; magyar és magyar vonatkozású, valamint közép-európai művészek életmű-kiállításai; jelentős évfordulókhoz kapcsolódó tárlatok; képzőművészeti határterületeket, társművészeteket bevonó kiállítások.

A Magyar Építészeti Múzeum új állandó kiállítása több korosztályt megszólító élményt kínál majd. Fontos jellemzője, hogy érthető és értelmezhető az építészetet kevéssé ismerők számára, de releváns és új információkat kínál a szakmában jártasabb látogatóknak is. A kiállítás egyik része az építészettel, annak történetével, az épített tér élményének megélésével foglalkozik majd: segít megtapasztalni, hogyan alakultak ki és miként változtathatóak a mindennapokban természetesnek elfogadott épületbelsők, dimenziók, arányok, perspektívák. Bemutatja az építészet összetettségét, interdiszciplináris jellegét. A kiállítás másik útvonala szemelvényekben mutatja be a magyarországi építészet ezer éves és bővebben a 19-20. századi történetét, konkrét példákkal illusztrálva a magyar építészetnek az egyetemes kultúrába való illeszkedését és sajátos, egyedi vonásait, újításait. A Magyar Építészeti Múzeum önálló kiállítások rendezésével és befogadó intézményként egyaránt közreműködik az építészeti kultúra alakításában.

A zsűri összefoglaló értékelése alapján az épületek pontszerű elhelyezése koncepcionálisan kezeli az épületek közötti teret, de elforgatott tömegük miatt nem hoz létre szimmetriát. Megbontja a Dózsa György út linearitását. Rendkívül jól biztosítják a Liget és a város közti közlekedést, átjárhatóságot. A Liget látogatóit szolgálják az intézményi működési időn kívül is üzemelő funkciók, melyek elérése színvonalasan megoldott. Funkcionálisan jól működő, átgondolt épületek. Jól kezelik a két múzeum speciális igényeit. Tömegképzése időtlenséget sugall, az intézmények karakterét kifejezi. Racionális, jól szervezett térkapcsolatok jellemzik. A homlokzati megjelenés és a műtárgyszállítási útvonalak finomítása szükséges.

A Néprajzi Múzeum pályázatában a francia Vallet de Martinis DIID Architectes-et ( P7CE4FWS pályamű) választotta a zsűri

A Néprajzi Múzeum új épülete a Városliget egyik fogadó-, illetve lezáró saroképítményeként funkcionál majd, az épület a Városliget délnyugati sarkán, a Dózsa György út és az Ajtósi Dürer sor találkozásánál fekszik majd, az Ötvenhatosok terének végén, amely ma még parkolóként használatos.

Az új épület lehetőséget teremt arra, hogy a hagyományos osztályozási kategóriákon túllépve, átfogó állandó-félállandó-időszaki kiállításon mutassa be az emberiség kulturális sokszínűségét, egymás mellé állítsa a hagyományos társadalmak tárgyi kultúráját és napjaink szokásvilágát és tárgyi kontextusát. Az új állandó kiállítás lehetőség egy olyan, korszerű szemléletű, a kor igényeit maximálisan kielégítő eszközökkel megvalósított nagyszabású, látogatóbarát kiállítás létrehozására, ami kihasználja a Néprajzi Múzeum anyagának sokrétűségét, magyar és nemzetközi vonatkozásait, és a hétköznapi kultúra egyes kulcselemeinek bemutatását, értelmezését tűzi célul, reflektálva a látogató mai életvilágára, ismereteire. Az időszaki kiállítások lehetőséget nyújtanak arra, hogy a Múzeum reflektáljon a küldetésével összefüggő aktuális kérdésekre: történeti anyagot bemutató és értelmező tárlatokkal, az interkulturális szerepvállalást erősítő bemutatókkal, valamint a kortárs kultúrát interpretáló kiállításokkal. Az új Néprajzi Múzeumban lesz gyerekmúzeum, mely a múzeum küldetését, kiállításait, programjait a legkorszerűbb múzeumpedagógiai eszközök felhasználásával a gyerek- és ifjúsági korosztály számára komplex módon közvetíti és értelmezi.

A zsűri összefoglaló értékelése szerint a nyertes épület környezettel való kapcsolata jó, érzékenyen veszi figyelembe a Liget és a városi környezet főbb megközelítési irányait, átgondoltan képezi le a városépítészeti igényeket. Az épület funkcionalitását tekintve mind a látogatók, mind a múzeum felől támasztott komplex igényeket magas színvonalon, a legjobban elégíti ki. Tömegformálása és megjelenése semleges, geometrikus, a múzeum széles körű gyűjteményének megfelelő teret biztosít. Az épület gazdaságosan megépíthető. Átgondolandó a homlokzati formálás, illetve finomítandó az épület és a Dózsa György út – Ajtósi Dürer sor határának táj és kertépítészeti megfogalmazása.

A zsűri összefoglaló elemzése a tervpályázat második helyezettként díjazott pályázatairól

Magyar Zene Háza (JDYWM269 pályamű)

Kedvező a ligettel való kapcsolata, a földszinten elhelyezett funkciókkal és transzparens tömegével jól illeszkedik a környezetébe. Szoborszerű megjelenésével, műalkotásként áll a ligetben. Funkcionálisan működő épület. Építészeti koncepciója igen erős, mely audiovizuális élményt nyújt a látogatók számára. Absztraktan kifejezi a zene és az építészet kapcsolatát. Belső, funkcionális egysége nem koherens, a közlekedőknél jelentős többletterület jelentkezik.

FotóMúzeum Budapest és a Magyar Építészeti Múzeum (MYRNCH4F pályamű)

Nagyon racionális, funkcionálisan letisztult épület. Az épülettömegek magassága jól igazodik a Liget léptékéhez. A földszinti homlokzat pavilonszerű megjelenése jól szolgálja a Liget látogatóit. Az épületek tömegképzése visszafogott, minimalista. Az elnyújtott tömegek kis magasságuk miatt kedvezőtlenül hangsúlyozzák a Dózsa György út linearitását, alacsony magasságuk nem elég erőteljes a kapu motívum kifejezéséhez.

Néprajzi Múzeum (NVYJWR58 pályamű)

Városépítészeti szempontból az épület érdekes kapcsolatot teremt a Ligettel, azonban tömör földszintje miatt a vizuális kapcsolat a város és a Liget között nem megoldott. Magassága nem haladja meg a 25 métert illeszkedik a szomszédos épületekhez. A pályamű általánosságban kielégíti a múzeumi igényeket, egyes terek funkcionálisan továbbfejlesztendőek. A bejárat és az előcsarnok átgondolt. Az épület érdekes koncepcióra épül, szoborszerű plaszticitása erőteljes gesztus. Belső terei minőségi látogatói élményt adnak. Az épület közlekedési rendszere kissé bonyolult, kiállítás tervezési szempontból a kiállítóterek felső szinteken való elhelyezése kevésbé szerencsés.

A zsűri összefoglaló elemzése a tervpályázat harmadik helyezettként díjazott pályázatairól

Magyar Zene Háza (KUPDNHLZ pályamű)

Városépítészetileg kevésbé szerencsés, hogy a szoborszerű megjelenése miatt nem teremt megfelelő kapcsolatot a Liget áramló forgalmával. Az épület huszonöt méteres magasságával a fák koronája fölé nyúlik, túlméretezett tömegével hangsúlyos motívumként jelenik meg a ligetben. Funkcionalitását tekintve átgondolt épület, azonban kompromisszumot köt az építészeti tér és tömegformálás szabadsága érdekében. Tömegformálása, elegáns és nagyvonalú, formába önti a zene természetét. Egyedi, bonyolult tartószerkezeti rendszere igen költséges.

FotóMúzeum Budapest és a Magyar Építészeti Múzeum (XLCKZHVR pályamű)

Erős koncepciójú, domináns megjelenésű biomorf forma, mely kompromisszumot köt a funkcionalitás rovására. Az ’56-os emlékmű mellé szimmetrikusan elhelyezett épülettömegek nem tartanak aktív kapcsolatot a Ligettel és annak látogatói forgalmával. A funkciók pozícionálása nem elegendő figyelemmel fordul a környezetük felé, a földszinti transzparens üveghomlokzat mögött alárendelt funkciók találhatóak. Az épületek fenntarthatósági szempontból jól teljesítenek.

Néprajzi Múzeum (BVJTD38M pályamű)

A tervezett épület a helyszíni adottságokat jól használja ki és figyelembe veszi a főbb megközelítési irányokat, támadáspontokat. Funkcionálisan jól szervezett, jól használható. Tömegképzését tekintve kidolgozott, az anyaghasználata változatos és átgondolt. A Hősök tere felől impresszív látványt nyújt, de az utcai homlokzatok további fejlesztésre szorulnak. Az épület visszahozza a ’30-as ’40-es évek magyar modernizmusát mely a „templomtorony” motívum használatával nem válik előnyére.