Egy kastély titkos élete (Gödöllő, Magyarország)
Ez a projekt a Gödöllői Királyi Kastély történelmének egy kevésbé ismert korszakára hívta fel a figyelmet. Az 1950es évektől egészen a szocializmus 1990-ben történt bukásáig a Kastély épülete két részre tagolódott, ezek egyike a Fővárosi Tanács Szociális Otthona számára volt kijelölve, a másik pedig a szovjet hadsereg laktanyájaként működött, illetve néhány szobát kiutaltak lakásként a katonatisztek és családtagjaik számára. Ebben az oktatási és figyelemfelhívó projektben aktívan vettek részt 12 és 18 év közötti diákok. Közreműködtek a koncepció fejlesztésében, a Kastély történelmének kutatásában, és a kiállítás megtervezésében, kialakításában, reklámozásában. A projektet teljes mértékben a Gödöllői Királyi Kastély finanszírozta.
A II. világháborút követő időszakban a XVIII. században épült Kastély kiterjedt épületegyüttesének állapota hamar leromlott. 1990-ben az idősek otthonának elköltöztetését és a szovjet hadsereg kivonulását követő építési, helyreállítási munkálatoknak köszönhetően a Királyi Kastély hamar a régi fényében tündökölhetett, eltörölve ezzel számos nyomát a XX. századi történelmének. Annak érdekében, hogy ezen időszak történetét újra megismerhessék, a muzeológusok és egy csapat elkötelezett diák a környező lakosság visszaemlékezéseinek összegyűjtésébe kezdett, interjúk készítésével és rögzítésével.
A megkérdezett helyi polgárok, akik nagy része az idős generációhoz tartozott, a szovjet katonákkal és az otthonban velük együtt élő társaikkal való kapcsolatukról, a rájuk bízott feladatokról, a helyi szokásokról és a különleges eseményekről meséltek a diákoknak. A fiatalok meglepődve tapasztalták, hogy sokuknak kellemes emlékei vannak erről az időszakról, és hogy jó néhányan közeli barátságot ápoltak a szovjet katonákkal, ami a kivonulásuk után is sokáig megmaradt. Ezek a visszaemlékezések most már megőrződnek az utókor számára.
A diákok részt vettek egy alapszintű kiállításrendezői tréningen, és a katonai levéltárban történő kutatásuk során végig szakmai segítséget kaptak. Mindezeken felül részesei lehettek egy régészeti ásatásnak is a Kastély pincéjében, melynek során számos műtárgyat feltártak és megtisztítottak. A kiállítás olyan termekből állt, amelyek berendezése felidézte az egykori laktanyák, tiszti lakások, és az idősek otthonának hangulatát, kiegészítve a helyiek elbeszéléseivel és műtárgyakkal. A diákok tárlatvezetőként is tevékenykedtek, illetve tematikus események megszervezésében is aktívan részt vettek. Közülük néhányan ma is rendszeresen visszatérnek a Kastélyba azzal a szándékkal, hogy a szakmai munkákba becsatlakozzanak.
A kiállításnak speciális jelentősége van európai szinten is, mivel a helyi lakosok szemével enged betekintést a háború utáni időszakba.
„A fiatalok minden tekintetben aktív résztvevői voltak az Egy Kastély titkos élete projektnek. Az, hogy ilyen kiemelkedő szerepet kaptak a folyamatban, a képességeik körének bővüléséhez vezetett, szakértő muzeológusok felügyelete mellett. Rengeteget kommunikáltak ezen időszak átélőivel. Köszönhetően annak, hogy elmesélhették történeteiket, a lakosság a folyamat kezdetétől fogva bevonásra kerülhetett a projektbe. Az elbeszéléseiket összegyűjtötték, így azok most már megőrződnek, és ez a bonyolult, összetett örökség újraértelmeződött a fiatalok által egy új közönség számára. Az online kiállítás pedig biztosítja a széles körű hozzáférést” – mondta a zsűri.
Uccu Roma Informális Oktatási Alapítvány, MAGYARORSZÁG
A romák alkotják a legnagyobb nemzetiségi csoportot Magyarországon és Európában. Az évszázados megosztott örökség és történelem ellenére, a romáknak mégis még mindig számos nehézséggel kell szembe nézniük úgy, mint diszkrimináció, bűnbakkeresés, intolerancia és a társadalmi kirekesztés problémája. Magyarországon, akárcsak más romák lakta európai országokban, az intolerancia fő oka a közösségek közötti interakció hiánya, valamint a roma történelem és kulturális örökség ismeretének hiánya. A széles körben elterjedt probléma megoldása érdekében az Uccu Roma Informális Oktatási Alapítvány több oktatási workshopot tart Magyarországon, négy városra, Budapestre, Pécsre, Miskolcra és Ózdra összpontosítva.
Az alapítvány nyolc különböző oktatási modult kínál a kultúrák és közösségek közötti interakció és érzékenyítés, valamint a roma kulturális örökségéhez és történeleméhez kapcsolódó témákban. Ezen tevékenységek közül a legnépszerűbb a VIII. kerületi séta Budapesten, illetve a pécsi városi séta. A budapesti VIII. kerületet sokszor nem tartják biztonságosnak, mert csak romák által lakott kerületnek tekintik. Ezek az interaktív séták - angol és magyar nyelven – arra invitálják a résztvevőket, hogy fedezzék fel a kerületet és annak roma kulturális örökségi kapcsolatát. A tevékenység sikerének köszönhetően, a séták az Uccu Alapítvány első társadalmi vállalkozásává nőtte ki magát.
Az Uccu csapatába tartoznak azok a közösséget alkotó 18–35 éves roma fiatalok, akik az alapítvány képzése során elsajátítják az Uccu módszertanát, majd vezetik az általános és középiskolákban tartott workshopokat országos szinten. Ezek a roma moderátorok, a résztvevők közötti nyílt párbeszédet segítik elő a roma kulturális örökség, történelem és művészet megismertetése révén így csökkentve a romákról kialakult tévhiteket.
A kezdeményezés egyik legfontosabb hosszú távú hatása a fiatal roma önkéntesek személyes fejlődése. A program hangsúlyt fektet arra, hogy a roma fiatalok moderátor és munkatapasztalatot szerezhessenek, és arra ösztönözi őket, hogy büszkék legyenek gazdag örökségükre, ami erősebbé teszi identitásukat.
„Ez az alulról indított kezdeményezés a roma embereket megerősítve foglalkozik az intoleranciával és a társadalmi kirekesztéssel elősegítve az interakció, párbeszéd, valamint a roma kultúra ismeretének megosztását és megértését. Az Uccu Roma Informális Oktatási Alapítvány programja a Faro Egyezmény alapelveivel összhangban bátorítja a személyes fejlődést és jó életminőséget egy békés és demokratikus közösség felépítéséhez, tiszteletben tartva a kulturális sokszínűséget. A programnak sikerült létrehoznia egy olyan fiatal roma aktivistákból álló hálózatot, akik közvetítőként működnek, biztosítva a közösség képviseletét. A társadalmi innováció nagyszerű példájaként, az Uccu Roma Informális Oktatási Alapítvány egy összetartóbb társadalom felépítéséhez, kulturális örökséget használva teremt a mindennapokban platformot tapasztalatcsere és párbeszéd számára. Ez alkalmazható lehet sok más országban, ahol ezek a problémák jelen vannak” - hangsúlyozta a zsűri.
Forrás: sajtóközlemény, Icomos Magyar Nemzeti Bizottság Titkársága
Bővebben a díjazottak oldalán: Gödöllő, Uccu Roma
Fotók az összes díjazottról, forrás: Europa Nostra díj
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére
