A labirintusszerű komplexumot Ricardo Bofill spanyol építész tervezte 1968-ban, és 1973-ra teljesen megépült. Az apartmanházat Ricardo Bofill 10 legikonikusabb alkotása közé sorolták.
Az építész a kasbahokat avantgárd módon értelmezi újra, miközben olyan hagyományos elemeket is beépít, mint a plázák (udvarok), lépcsők és hidak, amelyek az összes lakást összekötik egymással.
Rezidenciaként számos kényelmi szolgáltatással rendelkezik, mint például két üzlet, egy szauna és egy étterem az első szinten. A tetőteraszokon szoláriumok és úszómedence található, amelyeket kizárólag a lakók használhatnak.
Geometrikus design – 5 összekapcsolt modulból
Az apartmankomplexum hatalmas, 5 méteres görögkereszt formájú geometriai alakzatokból épült fel, mint egy tetrisz. Pontosan 13 kereszt van a dizájnjába ágyazva. A lakások belső tereit úgy alakították ki, hogy a keresztszerkezetek metszéspontjában legyen a konyha és a fürdőszoba.
A La Muralla Roja-t ötven apartmannal/laktérrel rendelkezik, és 5 összekapcsolt elemből áll. Ezek közül három ugyanazt a struktúrát követi. Mindegyik négyszintes, de az összes szint különböző elrendezésű. Az első szinten négy 64 m2-es, L alakú apartman található. Annak ellenére, hogy a beltér L alakú, az udvarokkal és a teraszokkal együtt mégis kiadják a görög kereszt formát.
A második szint öt modullakásból áll, amelyek 80 m2-esek. A harmadik emelet az első emelet mása, de 180°-kal el van forgatva. A legfelső szinten csak egy lakás található, amely pedig a második emeletet ismétli.
A másik két modul csak háromszintes, és hasonló mintát követ, az előző rész első és harmadik szintjével, vagyis szintén L alakú lakásokból áll, lépcsőzetes megoldásokkal.
A tér illúzióját keltő színhatás
A komplexumban található belső és külső udvarok/teraszok összekötőként szolgálnak a szomszéd lakások között. Ennek az építészeti megoldásnak köszönhetően természetes fény is jut minden lakásba.
A tervezést gyakran leegyszerűsítőnek tekintik, de az épületek külső részének színhasználata az, ami a tér illúzióját kelti. Az élénk falak a vörös, rózsaszín, kék és lila színek különböző tónusaival vannak festve. A központi udvarok kékek, a mellékudvarok rózsaszínűek, az összes többi rész, például a lépcsők, hidak és támfalak pedig lila színűek.
A La Muralla vibráló falait Mogyorósy Márton kapta lencsevégre. A drónos fotósorozat légi felvételeken mutatja be a geometriai építmény színes falait és a labirintusszerű belső tereket.
Forrás: Impress magazin