exkluzív képzés cikk alacsony energiafelhasználású épületek energiatudatos építés hőszigetelés tető

Proaktív tervezés, utólagos lejtésképzési lehetőségek

NEWCOM képzés: lapostetők energiatudatos felújítása Közel Nulla Energia szintre


b_gabor | 2020.11.26

A NEWCOM elnevezésű EU-projekt a Közel Nulla Energia szintű épületek lapostetőinek felújítási kérdéskörével kapcsolatos kérdéseinek külön képzési modult szentel1. Ehhez kapcsolódóan közöljük az alábbi írást az utólagos lejtésképzés és lejtéskorrekció lehetőségéről, melyet dr. Matolcsy Károly, az ÉMI nemzetközi tudományos főmunkatársa állított össze.

A lapostetők kialakításánál a vízhatlanság jut legelőször mindenkinek az eszébe, ugyanakkor nemcsak a víz behatolását kell megakadályozni a szerkezetekbe, hanem el is kell a csapadékvizet vezetni. Ennek egyik lényeges eleme a lejtés kialakítása, illetve felújítás esetén a nem megfelelő lejtések korrekciója. A cikkben áttekintjük a lejtéskialakítással kapcsolatos hazai és nemzetközi szabályozás elemeit, és a NEWCOM képzés kapcsán bemutatjuk az utólagos lejtéskialakítás és lejtéskorrekció lehetőségeit. 

 

A lejtésképzés alapelvei

A lejtéskialakítás két különböző elven működik. Az esernyőelv külső ereszjellegű lejtésképzésre jellemző. Előnye, hogy a vizet a tető peremén, illetve azon kívül gyűjtjük össze, és az eresz lineáris vízterhelést kap. Hátránya az ereszcsatornák elszennyeződésének veszélye, illetve a kifagyás. Míg az előbbi ellen a rendszeres takarítás, a kifagyás ellen a csatorna fűtőszálas kialakítása lehet megfelelő megoldás. További korlátokat jelent, hogy csak az épület kerületéhez közel lehet alkalmazni, így a nagyobb alapterületű épületeknél alkalmazása korlátozott. Hasonlóan problémás a magas házak esetében is.

A gyakorlatban inkább a belső vízelvezetés alakult ki, ami a tölcsér elvet követi. Amennyiben – hazánkban igen gyakran – attikafalas megoldással valósítják meg, az attikafal mentén felhajtási igény is jelentkezik, így „peremes tölcsérről” beszélhetünk. A vízelvezetés tehát pontszerű, és ennek vízterhelése lényegesen nagyobb, mint a vonalmenti elvezetés (eresz) esetén, nem véletlen tehát, hogy a meghibásodások is gyakran itt jelentkeznek, illetve itt okoznak nagyobb károkat.

Általánosan elfogadott előírás a tetőszigetelő szakmában, hogy a lapostetőnek is lejtéssel kell rendelkeznie. Ennek minimális értéke hazánkban az ÉMSZ irányelvei szerint tetősíkban 2%, táblás hőszigetelésen 2,5%, fa anyagú alapszerkezet esetén 4%. A lejtés mértékének vápában minimálisan 1% kell lennie.2 Szakmai javaslat az is, hogy a víz útja ne haladja meg a 10 métert, illetve minden tető rendelkezzen lehetőleg két összefolyóval.

A Nemzetközi Tetőfedő Szövetség (IFD) szigetelési tagozatának lejtésképzési munkacsoportja jelenleg is dolgozik a lejtésképzés nemzetközi összehasonlító vizsgálatán és irányelv kidolgozásán. Megállapítható, hogy a 2% minimális lejtés kialakításának előírása általánosnak tekinthető, ugyanakkor míg Ausztriában és  Németországban meglevő szerkezetnél elfogadnak kisebb lejtés értéket is speciális intézkedések mellett (vastagabb műanyag szigetelés, többrétegű bitumenes szigetelés alkalmazása), az angolszász területen nem gyakorlat alacsonyabb minimális lejtés engedélyezése. 5 %-nál alacsonyabb lejtés esetén annyi pangó víz megengedett, „amely ideális esetben nyári időszakban a csapadék lehullását követő 24 óra alatt elpárolog”2. (Az USA-ban érvényes előírás szerint 48 órán belül elpárolog.)

A NEWCOM Európai Unió által támogatott nemzetközi projektben külön képzési modul készült a lejtésképzés jó megoldásainak bemutatására, illetve a proaktív tervezés lehetőségeire. A tetőfelújítások ugyanis nem csupán a meglevő vízszigetelés felújítását és cseréjét, hanem a lejtések biztonságos megoldását is igénylik a megnövekedett energetikai teljesítmény igényének való megfelelés mellett. 

 

Lejtésképzés kialakítása, korrekciója utólagos hőszigetelés esetén

A hazai előírások (7/2006 TNM rendelet) az energiatakarékos nagyfelújítások esetén, amennyiben ez a lapostetőt is érinti, a hőátbocsátási tényező minimális értékét U= 0,17 W/m2K-ben határozza meg. Mivel a hagyományos – mára felújításra megérett – tetőszigetelések általában U=0,4 W/m2K követelményt kielégítve 8-10 cm hőszigeteléssel készültek, az új követelményrendszer a szigetelés megmaradása esetén további 12-20 cm, elbontása esetén 25-35 cm szigetelési vastagságot igényel. Ez lehetővé teszi, hogy a felújítás során lejtéskorrekciót is megoldjuk, vagyis hogy az utólagos hőszigetelés ne a meglevő tetővel azonos síkú, hanem attól eltérő is lehessen.

Milyen esetekben szükséges a meglevő lejtések korrekciója? Az alábbiakban bemutatunk néhány alapesetet:
•    A lejtés csak egy irányban biztosított (jellemzően csarnokszerkezeteknél), így a keresztlejtéseket ki kell alakítani.
•    A tetősíkok lejtése különböző annak érdekében, hogy a szegélyezés az attikafalaknál azonos magasságú legyen (jellemzően a korábbi bádogosszerkezetű falszegélyeknél). Mivel a szegélyezéseknél már nem használunk bádogozást, korrekcióként érdemes azonos lejtésű tetőfelületeket kialakítani, amelyeknél a felhajtási szintnek már nem kell vízszintesnek lennie.
•    A szerkezetek utólagos behajlása, ellenlejtések kialakulása esetén ezek korrekciója szükséges, illetve megoldható az összefolyók mélypontra való áthelyezésével.
•    Új tetőösszefolyók kialakítása ajánlott, amennyiben a meglevők beépítése nem megfelelően, illetve nem a mai elvárások szerint történt.

 

Gyakorlati jó megoldások

A lapostetők energiahatékony felújításához a hőszigetelőanyag-gyártók felkészültek a külső-belső lejtés kialakításra, a szükséges korrekcióra is alkalmas megoldásokkal. Ehhez nemcsak megfelelően lejtésbe vágott/alakított szigetelő táblák, de a síkok találkozása esetében speciális háromszög alaprajzú hőszigetelő táblák is szükségesek. Ezért tehát a felújítandó tető pontos felmérése, a legtöbbször többrétegű, síklapokkal és lejtésben kialakított elemek konszignációs megtervezése szükséges a megfelelő hőszigetelő táblák meghatározásához és megrendeléséhez. 

A hazai gyártók is rendelkeznek azzal a szolgáltatással, hogy a megfelelő lejtésképző elemeket megtervezzék, legyártsák és konszignációs elrendezéssel a felhasználók részére biztosítsák. 

A szokásos megoldások lépésálló műanyag habok, illetve kőzetgyapot anyagúak. Ahol erre igény van (pl. tűzvédelmi követelmény), lehetséges hibrid megoldások alkalmazása is. 

A mellékelt képek többek között egy budapesti társasház felújítási munkáit mutatják be. A feleslegesnek bizonyult szintkülönbségeket hőszigeteléssel kiegyenlítve egyszerűbb, biztonságosabb megoldást lehetett biztosítani.

A mellékelt képek közül az utolsó – egy szentendrei óvodaépület felújításánál – az attikaszegély utólagos magasítására mutat be példát 20 cm utólagos hőszigetelés esetén. Felhívható a figyelem az attikafal függőleges hőszigetelési igényére a hőhidak csökkentése érdekében, amely újrahasznosított hőszigetelő anyaggal készült.

 

Összefoglalás

A NEWCOM Európai Uniós projekt a Közel Nulla Energia szintű épületek lapostetőinek felújítási kérdéskörével kapcsolatos kérdéseinek külön képzési modult szentel. A kialakítások során törekedni kell az a tetősíkok azonos, de a minimálisnál nagyobb lejtésének kialakítására, az összefolyók megfelelő elhelyezésére, esetleges áthelyezésére vagy pótlólagos kialakítására. Utólagos hőszigetelés beépítése esetén a lejtések kialakítása célszerűen történhet a speciálisan kialakított hőszigetelő táblák segítségével is. Az utólagos hőszigetelés elhelyezése számos változtatást igényelhet a csomópontok kialakításában is. A felújítás tervezése és megvalósítása során törekedni kell a tető lehetőség szerinti egyszerűsítésére, a csomópontok esetlegesen szükséges biztonságos átalakítására. 

 

dr. Matolcsy Károly
okl. építészmérnök
nemzetközi tudományos főmunkatárs, ÉMI Nonprofit Kft. 

 

JEGYZETEK:

1 „NEWCOM, New Qualification scheme to build high quality” (Új képzés építésügyi szakemberek és műszaki ellenőrök számára)  az Európai Unió által támogatott projekt, Horizon 2020 No 754678
2 Műanyag és gumi alapú lemezekből készülő csapadékvíz szigetelések tervezési és kivitelezési szabályai, ÉMSZ Épületszigetelők, Tetőfedők és Bádogosok Magyarországi Szövetsége, 2011.
3 Az Austrotherm Kft. felvételei
4 A Tectum Kft. felvétele
5 Budai társasház felújítás, ÉMSZ „Év Tetője” nívódíj pályázat elnöki különdíjas tető, a Tectum Kft. felvétele
6 Szentendrei óvoda felújítás a „CONCERTO PIMES” Európai Unió által támogatott projekt keretében 
 

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár




Építési megoldások