cikk

Se függőleges, se derékszög


d.adel | 2022.12.07

Rendhagyó és gondolkodásra késztető az Erdéllyel foglalkozó kiállítási egység fogadóépülete a Szentendrei Skanzenben. Az absztrakt épület tervezője, Bársony István munkája során nem a funkcionalitást helyezte előtérbe: sokkal inkább szoborként közelítette meg az épületet.

És kétségkívül semmi sem tudta volna jobban kihangsúlyozni ezt a szobor jelleget, mint a Prefa korcolt homlokzat és tetőfedő elemei. Íme egy újabb szép példa, ami a Prefa anyagok sokszínűségét bizonyítja.

Az épület geometriája nem a megszokott tervezési elveket követi, hiszen egyetlen függőleges és derékszög sem található rajta. Bádogos szemszögből ezért a teljes tetőn és homlokzaton korcolt lemezfedéssel tervezett épület rendesen feladta a leckét a kivitelezést végző szakembernek. A tervező tisztában volt ezzel, így már a kezdetektől Forró Sándor, a Prefa Építész szaktanácsadójának támogatásával dolgozott, megkönnyítve ezzel a bádogos munkáját.

Lássuk, hogyan készült a nem mindennapi épület tető- és homlokzatburkolata.

Gazdaságos, hulladékmentes kivitelezés

„Már az elején nyilvánvaló volt, hogy korcolt fedéssel, nagyon változó fedősáv kiosztással kell dolgozni. A tervező jól tudta, hogy ennek a kivitelezése komoly feladat lesz, ezért szigorú burkolatkiosztási tervet készített.” – tudhattuk meg Forró Sándortól. – „A homlokzat esetében három kritériumot kellett szem előtt tartani. Az első, hogy a burkolatok kiosztása soronként változik, és 1-1 sarnival (fedősávval) maximum 3 méterig mehetünk el a homlokzaton. A második, a felesleges anyagtorlódások elkerülése, hiszen ezek optikailag nem túl szerencsések. A harmadik kritérium, a korctengely távolságok kiosztása, amit a keletkező hulladék minimalizálása miatt érdemes a rendelkezésre álló anyagokhoz igazítani.”

A Prefa Prefalz ideális választás ehhez. A 0,7-es lemez H41-es korcolási minősítéssel alkalmas állókorcos fedés készítésére, így párkánylemezzel elválasztva alkalmazható, ezáltal az anyagtorlódások elkerülhetők. A Prefalz háromféle mérete az 500, 650 és 1000 mm szélesség. Az előírás szerint, a homlokzaton az 500 mm szélességűt kell használni, hiszen ott nagyobb a szélszívás. Ez esetben mégis az 1000 mm szélességűre esett a választás, amelyből kiegészítő lemezfedések készülnek, abból önálló fedést készíteni nem lehet. Ez alól kivételt képez az az eset, amikor az hasításos eljárással történik alkalmazásuk, azaz hosszában vágják el a lemezt keskenyebb sávokra, így már homlokzatburkolatként is funkcionálhat. Az 1000 mm-es tekercsből a kiosztásokat a lehető leggazdaságosabban, hulladék nélkül tudták kivágni.

A homlokzat szögkorcot, vagy levegőkorcot igényel, ami biztosítja a lemezek egymás melletti elmozgását. Ennek olyan esetekben van jelentősége, ha pl. csak részben kap napot az épület, így a két egymás melletti lemez közül csak az egyiket éri, átmelegszik, ilyenkor a dilatáció miatti mozgását lehetővé kell tenni.

A tetőn kettős állókorcot használtak a vízállóság miatt, ugyanis ez már akár 12 fokos hajlásszögtől fokozottan vízzáró.

Egy kis izgalom a kivitelezésben: vajon körbeér a vízszintes?

A bádogosmunkákat Bagyinka Árpád végezte, a korábban említett burkolatkiosztási terv alapján, ami a változó szögek miatt elengedhetetlen volt. „Munkája során figyelembe kellett vennie, hogy mivel a lemezsáv nem 90 fokos homlokzaton van, más lesz a vetülete és a homlokzati síkon mért tényleges mérete. Feladatát nehezítette, hogy az állványzat és az egyéb munkálatok miatt csak síkról síkra tudott haladni, nem tudta egyben kezelni az egészet. Okozott is némi aggodalmat, hogy mire a végére ér, körbe ér-e a vízszintes. Tapasztalt, profi szakemberről lévén szó, természetesen végigért.” – emlékezett vissza a projektet támogató szakember.

A mester az anyagok megmunkálásakor is odafigyelt arra, hogy a lehető legnagyobb gondossággal járjon el. A lemezsávok elkészítését bádogosüzemben, CNC vezérelt élhajlítóval végezte. Ebben az esetben ugyanis, szemben a görgős eljárással, nem keletkezett feszültség az anyagban, ez pedig homlokzatburkolat esetében lényeges szempont.

Épülethez igazított standardok

A lemezsávok rögzítése a követelményeknek megfelelően, indirekt módon történt. A csomópontok tekintetében sem igényelt bonyolult megoldásokat a kivitelezés. A teljes burkolatot a Prefa standard gyűjteményében megtalálható csomópontokból rakták össze, ami a tervező munkáját hivatott könnyíteni, hiszen a standardban található megoldások tervezőprogramba integrálhatók, és szükség esetén át is dolgozhatók. Ugyancsak a standard gyűjteményből, a helyi viszonyokhoz adaptálva készült a be- és kiszellőzés.

A vízelvezetést belső helyzetű eresz segítségével oldották meg. Ez minden esetben dupla levezetést jelent, ahol az elsődleges eresz magasságának meg kell haladnia a szélességét, a másodlagos ereszt pedig úgy kell elkészíteni, hogy az elsődleges eldugulása esetén megoldja a vízelvezetést. Természetesen a betorkolló csonkot is duplán kell kialakítani, ott arra kell figyelni, hogy a másodlagos legalább 1,4x nagyobb legyen, mint az elsődleges. Az átszellőzést ez esetben is biztosítani kell!

Alumínium attika? Miért ne?

A tervezők sokszor idegenkednek ettől a megoldástól, ennél a projektnél ugyanakkor kézenfekvő volt, hogy az attika alumíniumból készül. Ezt korcolt fedéssel valósítottak meg, és igazi mestermű lett. Az attika esetében fontos, hogy ha a lemezsávok szélessége meghaladja a 80 cm-t, már fedésnek minősül, így csakis állókorccal lehet toldani őket.

Bővebben a Prefa termékeiről: https://www.prefa.hu/termekkatalogus/

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár


Építési megoldások