Szerbia építési piaca: sikertörténet

2015 és 2019 között több mint kétszeresére nőtt Szerbia építési teljesítménye, 2 milliárd euróról 4 milliárd euróra. 2020-ban a világjárvány az építési teljesítmény lassulását és negatív konszolidációját okozta ugyan (változatlan áron körülbelül 5%-kal), de nem változtatta meg a pozitív kilátásokat: a növekedés 2021-ben visszatérhet, és minden mutató az EECFA kezdeti előrejelzését támogatja.

A 2013-as politikai változások reformot hoztak Szerbiában, mely az egyik fő pillére a sikertörténetnek. A mostani ciklus 2015-ben az építési engedélyek szabályozásával kezdődött, melyet új, rugalmas munkaügyi törvények, és számos kisebb jogszabály is követett. Az építési engedélyezés szabályozása, az e-engedélyek bevezetése miatt gyors és átlátható lett az adminisztráció; még a Világbank is Szerbiát a világ 10 leghatékonyabb engedélyezési rendszerei közé sorolta. Ezen fontos jogi reformok minden építési szegmensben megalapozták a beruházásokat. A reformok viszont szigorú megszorításokkal kezdődtek mint a lineáris bércsökkentés, az állami finanszírozás leállítása és az építést érintő összes kormányprogram törlése. 

2017-ben a megszorítások megszüntetésével, a sikeres fiskális konszolidáció után új erőre kapott a ciklus. Az államadósság csökkent, a költségvetési hiány megszűnt. Sőt, a kormányzati források is visszatértek az építési piacra mint meghatározó tényező az infrastruktúrában, középületekben és lakóépületekben is. Minden gyengeséggel és lehetséges kockázattal együtt nagyon könnyű volt alábecsülni a fellendülés mértékét. A mélyépítés kimagasló teljesítményére számítani lehetett, a magasépítés eredményei viszont kellemes meglepetést okoztak: 2016 és 2020 között a magasépítés teljesítménye csaknem megduplázódott (a 2016. évi 900 millió euróról 1,7 milliárd euróra nőtt tavaly, melyhez a lakásépítés, illetve a kereskedelmi és az ipari építések járultak leginkább hozzá). A lakásépítés teljesített legjobban; emiatt az elmúlt 5 évben többször felfelé kellett módosítani az előrejelzést, miután az engedélyek egymás után döntöttek rekordot.

Tavaly a járvány ellenére az év második felében stabilizálódott a helyzet, az engedélyek száma helyreállt, a telek- és lakáseladások visszatértek a járvány előtti szintre, és egyik befektető sem törölte a projektkezdést. A legtöbb külföldi befektetés a feldolgozóiparba érkezett, megalapozva a következő időszak tartós gazdasági növekedését. Tavaly Szerbia GDP-je csak 1,5%-kal esett vissza az előző évhez képest, miközben az export és a beruházások tovább nőttek. Idén várhatóan 5%-6%-os GDP növekedésre számíthatunk, és hasonló növekedési ütem várható jövőre is.

Mivel Szerbia nem EU tag, így nincs hozzáférése az EU-s fejlesztési alapokhoz. A regionális infrastruktúra évekig elhanyagolt állapotban volt, míg végül 2009-ben Szerbia stratégiai együttműködési megállapodást írt alá Kínával az infrastruktúra fejlesztésére. Az első projekt 2011-ben indult, és azóta a Kínával szerződött projektek összege meghaladja a 10 milliárd eurót, beleértve az autópályákat, a nagysebességű vasutakat, az energiát és a közüzemi szolgáltatásokat. A kínai-szerb kapcsolat a kedvezményes fejlesztési alapok mellett most széles együttműködésre terjed ki különböző államközi projektekben, az oktatástól a biztonságig. A kínai vállalatok több milliárd eurót fektettek a szerb iparba (bányászat, kohászat, elektronika, autóalkatrészek, stb). A következő években az együttműködés várhatóan tovább folytatódik majd nagyprojektekkel.

Az építőipar ilyen erős fellendülése tartós bővülést eredményezhet a következő években. Arra lehet számítani, hogy Szerbia újrapozícionálja magát vezető regionális gazdaságként, és az építési teljesítmény újabb rekordokat érhet el. Míg az építési alszegmensek egy része konszolidálódik majd, a teljes építési teljesítmény felfelé mutató tendenciája még több évig megmaradhat. A régóta késleltetett mélyépítési nagyprojektek az előrejelzések szerint az építési piac növekedését fogják eredményezni. A magasépítés sem fog várhatóan túlságosan lemaradni, és bár ennek növekedési alapja szintén erős, pályája kevésbé hangsúlyos és ciklikusabb lesz.

A jelenlegi előrejelzések azt mutatják, hogy a ciklus 2023-ig folytatódik majd, különösen erős növekedéssel a mélyépítésben, főleg az út- és vasútépítésben, de az egyéb közlekedési infrastruktúra és az energia is valószínűleg új rekordokat dönt majd az elkövetkező időszakban. A magasépítés növekedési üteme lelassul majd, de az általános tendencia pozitív marad. Az EECFA arra számít, hogy a lakásépítés 2023-ig fenntartja majd növekedési ütemét, míg a nem-lakásépítés valószínűleg 2021-ben konszolidálódik és 2022-ben térhet vissza majd növekedési pályára. 

A szegmensszintű építési előrejelzés megtalálható az EECFA Construction Forecast Report-ban, amely megvásárolható az eecfa.com oldalon. Az EECFA (Eastern European Construction Forecasting Association) 8 kelet-európai ország építési piacát kutatja.

Írta: Dejan Krajinović, Beobuild Core D.O.O., EECFA Serbia