Települési Arculati Kézikönyvek: egy konferencia tanulságai

Tuzson Bence államtitkát, Hajnóczi Péter MÉK-elnök és Füleky Zsolt helyettes államtitkár köszöntőjében a Települési Arculati Kézikönyvek jelentőségét méltatta, és elsősorban a polgármesterek és a települések lakóinak meglepően pozitív hozzáállását emelték ki.
Mike Shanahan hangsúlyozta: Magyarország településszerkezete nagyon más, mint Írországé: Íroszágban szinte „elszórtan” vannak a tanyák a tájban, a falu szinte ismeretlen. Így, bár az épületek már nem olyan szegényesek mint egy-kétszáz éve, ezzel el is tűnik az egykori táj. Emellett új probléma a motorizáció, és a lakók a laza szabályokat is szigorúnak érzik. Cork megyében azért hozták létre a kézikönyveket, hogy a jó tervezés elveit terjesszék, hogy segítsék a telekválasztást és telepítést, hogy a döntéshozatalban viszonyítási pontot jelentsenek. Megmutatják, hogy a hagyományos karakter, minta ma is folytatható, hogy sokféle jó megoldás van, így támogatják az innovatív tervezést, és a jó tervezés hozzáadott értékét. Ráadásul közérthető, kevés szöveggel készülő kiadványok.
Krizsán András az ír példát 2012-ben tanulmányúton ismerte meg, és a Balatonfelvidék sajátosságainak megfelelően készített építészeti útmutatót. Többféle faluszerkezet figyelhető meg a tájegységben: míg a jobbágyi utcás vagy halmazos települések rendezett, fésűs szerkezetűek, a nemesi községeknek szabálytalan a telekszerkezete. A tájidegen, kirívó példák ellen küzd a nagy sikert aratott útmutató, ábrákkal és egyszerű tanácsokkal, például: „Ne feledd, hogy az építés közügy is!”.
Turi Attila Makovecz Imre útmutatását követi: „Egy művészi alkotás valódi értékét nem az önkifejezés adja meg, hanem egy kultúra pontos közvetítése.” Külföldi jó és rossz példák után részletesen foglalkozott a budakalászi településképpel. A mai tervezők gyakran olyan kihívásokkal küzdenek, ami régen ismeretlen volt, gondoljunk a gépkocsi-elhelyezésre vagy a legújabb kor napelemeire, melyek gyakran nagyon nem illenek például a kontyolt tetőformához. Ugyankkor a kerítésekre ma i lehetne gondot fordítani, sokat segíthet az utcaképen.
Villámelőadások formájában bemutatkozott Dénes Eszter és Kassai-Szó Dominika előadásában a II. kerületi és a kesztölci, Rőmer Károly előadásában a siklósbodonyi, Csutiné Schleer Erzsébet tolmácsolásában a székesfehérvári, Kiss Csaba interpretációjában a hollókői Települési Arculati Kézikönyv. Az ország legjobb TAK-jai mindenesetre gondosan ápolják a hagyományokat, de lehetővé teszik a modern házakkal annak folytatását. A települések a TAK készítése során olyan értékeiket is felismerték, melyekről még a választott vezetői sem tudtak.
Készülnek tájegységi arculati kézikönyvek (ÉTAK) is, mint Dénes Eszter és Kassai-Szó Dominika előadásából megtudhattuk, melyek egy-egy régió egységes értékeit veszik számba, és hívják fel a figyelmet ezek megőrzésére.
Szintén gyakran észrevehetetlen marad az az érték, amit egy-egy tájegység zöldfelületei őriznek, pedig az árokpartoktól a parkokig számos olyan helyi jellegzetesség van, ami védelmet érdemel – emelte ki Vincze Attila. Szűcs Gábor a Tokaj-Hegyaljai „Zöld TAK” példáján be is mutatta, a fasoroktól a vízelvezető árkokig mi igényel figyelmet.
A Települési Arculati Kézikönyvek Erdélyben sem ismeretlenek, és védendő értékek is vannak bőven, mondta el Köllő Miklós. Mégis úgy tűnik, Ceausescu falurombolása után most öncsonkítás zajlik: az építészeti „ki mit tud” teszi tönkre a faluképet. 1995-től már felmérések rögzítettek itt-ott faluképeket, de csak 2004 körül jutott több figyelem a hagyományos értékekre, és 2009 után indult el a Hargita megyei településvédelem. 2017-ben készült el az építészeti útmutató (Ghid de Architectura) székelyföldre (Zona secuieme).
Süveg Éva a Hargita Megyei Faluképvédelmi Programról beszélt, aminek keretében száz, sőt kétszáz éves székelykapukat is sikerült megmenteni. Ahogy a székelyek mondják: „mosmá’ örökké jó lesz egy darabig…”
Befejezésül Juhász Géza Péter a Lechner Tudásközpont képviseletében bemutatta hol és hogyan érhetők el a települések Települési Arculati Kézikönyvei a 3D Magyarország keretében. A rendszer hasznossága még az ír résztvevőket is lenyűgözte, mint Mike Shanahan a rendezvény után megírta: „Lehet, hogy Írországban is szükség lenne egy ilyen hasznos eszközre a tervezésben.”

Fotó: Ligeti Edina (Miniszterelnökség), Sárdy Csaba (Artifex Kiadó)