Öt kétszemélyes szobával, tetszőleges anyagok és technológia felhasználásával, bővíthető módon kellett megtervezniük egy vendégházat idén az immár 6. alkalommal középiskolások számára meghirdetett „Tervezz te is ökoházat!” verseny résztvevőinek.

A Körszálló ma ugyanúgy áll, mint építése idején: szerkezetig visszabontva. Csakhogy most nem nő, hanem eltűnik – egy zárt, kontrollált technológiával, amely szintről szintre fejti vissza a házat. Ami kívülről alig látható, az belül zajlik: egy épület története fordul meg. És ezzel együtt egy korszak is új értelmet kap.

„A mi campusunk” kiállítás a BME építészhallgatóinak terveiből ad válogatást. A bemutatott munkák különböző léptékben vizsgálják az egyetem területét: új épületek, belső terek és campusléptékű átalakítások jelennek meg egymás mellett.

Budapesten most végigkövethetjük, hogyan vált a kávé különlegességből napi rutinná – és hogyan lett belőle újra élmény. A Kazinczy utcai kiállítás arra emlékeztet, hogy a kávé nemcsak ital, hanem korszakok lenyomata – éppúgy a hiány, mint a bőség idején.

A Budapest100 a Nyitott Házak Hétvégéjén visszatér a gyökereihez, idén ismét a százéves házaké lesz a főszerep.

Csehország lakáspiacát a tavalyi évben megújult tranzakciós aktivitás, erős áremelkedés, masszív jelzáloghitel-bővülés és tartós kínálati oldali korlátok jellemezték – véli Marie Bydžovská, az Euroconstruct cseh elemzője.

A kínai Beihai University of Art and Design rektorhelyettese, Zheng Nianyi Doctor Honoris Causa címet, prof. Fabrizio Finucci, a Roma Tre Egyetem Építészeti Karának egyetemi docense pedig címzetes egyetemi tanár címet kapott a Pécsi Tudományegyetemtől.

A Perzsa-öböl térségének kortárs építészetét járja körül a Metszet első száma, amely március elején megjelent.

Ebben a sorozatban Egyiptom világörökségi helyszínei közül mutatunk be egy válogatást a kedves Olvasónak, bízva abban, hogy ezekben a témákban is lehet még újat mondani.

Smiljan Radić chilei építész lett a 2026-os Pritzker Architecture Prize díjazottja olyan épületeiért, amelyek „azonnal felismerhetők, mégis fogalmilag nehezen megragadhatók”.

Az utóbbi években nagy figyelem irányul a magyar brutalizmus történetére az építészettörténeti kutatásban. A kiállítás ennek a folyamatnak fontos állomása. A kutatás 3 éven át zajlott a MÉM MDK keretében. 120 épületről készült fotódokumentáció, amelyet helyszínbejárások, archív források és az építészekkel készített interjúk egészítettek ki.