„Meg lehet-e becsülni ennyi idő elteltével, hogy milyen közvetlen hatásai vannak Bulgária euróbevezetésének az ország lakásépítésére? Ezt kérdezi ma legtöbb bolgár építőipari vállalat. A rövid válasz: valószínűleg igen. A hosszabb attól függ, hogy milyen adatokat nézünk és azok mennyire frissek” – véli Yasen Georgiev, az EECFA bolgár elemzője.

A magyarországi rozsdaövezetek, vasút menti telephelyek és egykori ipari együttesek fejlesztésének legfontosabb kérdése nem az, hogy bontás vagy megőrzés következik-e. A valódi kérdés az, hogy a meglévő épület, az épületrész és a belőle kinyerhető anyag milyen új értékláncban marad használatban.

A tervezők úgy hoztak létre megfizethető lakásokat, hogy az eredeti lakásszám megkettőzése nem ment az építészeti minőség rovására.

A hatóságok maradnak a helyükön, az OÉT 2027 tavaszán alakul át, 2030-ig 5 000 új lakás és 1 000 fős kollégiumi kapacitásbővítés várható. A minisztérium kérésünkre pontosította a szakmában keringő híreket.

Bár a holland kormány célja évi 100 000 lakás építése, az új lakások száma alig több mint évi 70 000. Ezért a nagyjából 30 000-es lakáshiány pótlására olyan gyakorlatokhoz fordultak, mint az üres irodák átalakítása, a nagy lakások felosztása és a ráépítés. Ennek ellenére a meglévő lakásállomány nettó bővülése tavaly 11 000 lakás alá csökkent.

A minisztérium válaszolt, a cikket eszerint frissítettük! A közelmúltban Szemerey Samu államtitkár több fórumon is megszólalt a várható változásokkal kapcsolatban, ezek alapján kirajzolódni látszik, mire számíthat az építész szakma. A sajtó forrásai mellett köszönjük Karé Krisztián segítségét a kamara rendezvényén elmondottak megismeréséhez.

Az ÉVOSZ 2026. október 1-jei tanácskozásán ismertetett szabályozási és intézményi irányok az építésgazdaság jövőjét vázolják fel. Ezek egyelőre nem végleges döntések; megvalósításukhoz jogalkotási, közbeszerzési, költségvetési és programdöntések szükségesek.

Az elmúlt években nemcsak a költségek, a technológiai elvárások és a projektek összetettsége változott meg az építőiparban, hanem a megrendelők és a kivitelezők viszonya is. Kontrolláltabb, dokumentáltabb és transzparensebb működés veszi át a korábbi együttműködések helyét.

A legfrissebb EBI Románia Építésaktivitási Jelentés szerint 2026 1. félévében az újonnan indult építési projektek értéke jelentősen zsugorodott Romániában: a Projekt-Kezdés szinte minden részpiacon csökkent. “Az 1. negyedév viszonylag erős volt, de ez nem volt elég ahhoz, hogy visszafordítsa a csökkenő tendenciát." – véli Dr. Sebastian Sipos-Gug.

Martin Kyed, az Euroconstruct dán elemzője szerint sokszor figyelmen kívül hagyjuk a népességnövekedést, pedig az a lakáskereslet bővüléséhez vezet. 2026-ban például az Euroconstruct országok közötti különbségek kétharmada az egy főre jutó lakásépítési teljesítményben a 2022-2025-ös népességnövekedési különbségekből fakad.

Bár az év eleje az 1. negyedéves adatok szerint jól indult az építőiparban, a 2. negyedévben lényegesen mérsékeltebb volt a beruházási kedv. A Projekt-Kezdés szintje nagyjából felére zsugorodott és mindössze kevesebb, mint 470 milliárd forint értékben indultak el építőipari kivitelezések. Ez 2021 óta a harmadik legalacsonyabb összeg.

A Covid utáni fellendülés és a Superbonus program kivételes bővülést hozott az olasz építési teljesítményben. A Cresme szerint ez a jövőben is így maradhat az állami beruházások, a felújítások és az új építések miatt. A digitalizáció, a modern építési eljárások viszont strukturális, technológiai átalakulást és foglalkoztatási átrendeződést hoznak.