A világ legnagyobb naperőműfarmja épülhet meg az 1986. áprilisi atomkatasztrófa által érintett csernobili zárt övezetben.

Manapság az elektromos energia a környezettudatosság szimbólumává vált. Nemcsak a városfejlesztés marketingesei „ámítanak” minket a villamos- és trolihálózatok bővítése kapcsán ezzel, de az egyre több gyártósorról leguruló elektromos, vagy hibrid járművekre is lépten-nyomon ráakasztják a környezetbarát jelzőt.

Gigászi pajzsot építenek az 1986-ban megsemmisült csernobili atomreaktor fölé, hogy a további sugárzást megakadályozzák. A beruházás értéke eléri a kétszázötvenmilliárd forintot.

Az azbeszt szellemvárosa.

Szerte a világon több száz szellemváros, elhagyatott hely található, melyek a természeti, vagy ember által okozott katasztrófák miatt csak döbbenetet sugároznak (jobb esetben mást nem, lásd Csernobil) a szemlélő felé.

A kérdésre válaszolva: nem nehéz elképzelni, mivé válik a város, ha az ember hátrahagy valamit, amit addig felépített – s itt nem kell szigorúan épületekben gondolkodni.