Környezettudatos az elektromos energia, vagy nem?

Ez a szemlélet a lakóépületekbe is bekúszott mára, sokan gondolkodnak például elektromos fűtésben.

Ésszerűen hangzik azt állítani az elektromos energiáról, hogy környezetbarát. Akár a járműveket, akár az épületek fűtését vesszük ugyanis alapul, azonnal világossá válik, hogy az árammal működő berendezések egy csepp károsanyagot sem egednek a levegőbe. Élhetőbbé, divatos szóval zöldebbé válik a környezetünk. Miért érezhető mégis az aggodalom a fenti soraimból? Lássuk:

Az erőművek nagy kárt okoznak a természetben

Kevesen gondolnak bele abba, hogyan is kerül a lakásainkba, vagy az autótöltő állomásokhoz az elektromos energia. Nos, erőművekben állítják elő, ahonnan hosszú utat kell megtennie, mire eljut a felhasználóhoz. Ezen erőművek szén, gázolaj, vagy földgáz elégetésével hőt termelnek, és ezt a hőenergiát alakítják át elektromos energiává. A Wikipédia szerint jelenleg Magyarországon 28 (!) ilyen erőmű üzemel, vagy áll készenlétben.

Mi történik tehát ezekben az erőművekben? Fosszilis, nem megújuló energiahordozókat égetnek el, így a „környezetbarát” elektromos energia előállítása címén telepumpálják a levegőt káros anyagokkal. Ezen anyagok közül a legveszélyesebb a kén-dioxid és a kén-trioxid, amit a szél messzire elvisz, tehát nem csak az erőművek közvetlen környezetét rombolják. E két anyag felelős például a savas esőért is, ami számos erdő pusztulását idézte már elő.

A „tiszta” atomerőmű

Igen ám – mondhatná bárki – de az atomerőművekből nyerjük a legtöbb energiát, ami viszont tiszta, nagyon kevés szennyező anyag keletkezik belőle, és az sem a levegőbe kerül, hanem biztonságos helyen tárolják. Ez így van, viszont az atomerőművek árnyoldalait senkinek sem kell bemutatni. Ma már nem mondhatjuk, hogy a csernobili katasztrófa egy elszigetelt eset, hiszen láthatjuk, hogy a pontosságáról híres japánban a fukusimai erőmű meghibásodása is micsoda károkat okozott már eddig is, és okoz jelenleg is.

Ahogyan Murphy törvénye is állítja, ami elromolhat, az el is romlik. Ez persze nem jelenti azt, hogy az atomerőművek sorra katasztrófát fognak előidézni, de biztosan nyomós oka van annak, hogy Csernobil után majdnem teljesen leállt az atomerőművek építése, és a jelenleg üzemelők leváltásáról is folyamatosan zajlanak a tárgyalások. Az atomerőművekre jelenleg nagyon nagy szükségünk van, de semmiképpen sem állíthatjuk, hogy az általuk termelt elektromos energia „zöld” lenne. Épp ellenkezőleg, mivel a radioaktív hulladékot csak tárolják, de kezelni nem tudják, igazából nem is sejtjük még, milyen terhet hagyunk ezzel az utókornak.

A napelem sem környezetbarát!

Úgy tűnik, hogy az eddigi ismereteink szerint a legjobb és leginkább környezettudatos megoldás a felhasználás helyén termelt, napelemekkel előállított elektromos energia. A Nap folyton megújuló erőforrás, és a napelem nem bocsát ki károsanyagot, hogy csak az általánosan hangoztatott közhelyeket említsem. Ez mind igaz, és én is úgy vélem, hogy ez a jó irány. Ugyanakkor a napelemekkel kapcsolatban hasonló problémák merülnek fel, mint az atomerőműnél.

A napelem ugyanis nappal tud energiát előállítani, a háztartások azonban sötétedés után használják fel a legtöbb áramot (a klimatizálást nem számítva - a szerk.). A nap közben megtermelt elektromos energiát tehát tárolni kell valahol a felhasználás idejéig, és erre az akkumulátorok tűnnek a legkézenfekvőbb megoldásnak. A probléma viszont ott kezdődik, hogy a jelenleg gyártott akkumulátorok élettartam mindössze néhány év, azt követően viszont veszélyes hulladéknak minősülnek. Ez ma még nem olyan nagy probléma, de gondoljunk csak bele abba, mennyi ilyen hulladékot termelnénk évente, ha minden háztartás napelemek segítségével állítaná elő az elektromos energiát.

Van megoldás? Van megoldás!

A napközben – napelemmel – megtermelt energia tárolására azonban van egyéb megoldás is. Bizonyára mindenki hallott már arról, hogy az áramot vissza is lehet tölteni az elektromos hálózatba, erre azonban most két okból nem térnék ki. Az első ok, hogy ez a megoldás addig használható hatékonyan, amíg létezik energiaszolgáltató, ha azonban minden háztartás magának állítaná elő az áramot, kérdéses lenne a hálózatba való visszatöltés megoldása. (Noha nem kizárt.) A másik ok, amiért ezzel nem foglalkozom most, hogy hosszú távon épp a szolgáltatótól való függetlenedés hozná meg a kedvet a napelem használatához, a visszatöltéssel pedig gyakorlatilag megint csak egy szolgáltató szabná meg az árakat.

Léteznek azonban olyan módszerek, amik jelenleg kisebb háztartásoknál még nem kivitelezhetőek, de nagyobb energiafelhasználásnál már kipróbált, működő, és hatékonynak bizonyuló megoldások. Két, hasonló elven működő módszert osztok most meg:

Az első megoldásnál a napközben megtermelt, ám fel nem használt elektromos energiával egy szivattyút hajtanak meg, ami egy magasan lévő tartályba szivattyúzza a vizet. Amint az energiafelhasználás olyan mértékűre nő, amit a napelem közvetlenül már nem tud kiszolgálni, a víz elkezd visszafelé folyni, meghajtva ezzel egy generátort, ami áramot fejleszt. Hasonló módszer, amikor a felesleges árammal egy tartályban levegőt sűrítenek, majd a kiáramló levegővel szintén egy generátort hajtanak meg, ami plusz energiát ad.

Az elektromos energia tehát mégis környezetbarát megoldás, csak nem úgy, ahogyan most állítjuk elő. Az emberi lelemény azonban határtalan, ahogy a fenti példák is igazolják, így joggal bízhatunk abban, hogy hamarosan teljesen tiszta, környezetbarát energiát használhat mindenki a Földön.