Ebben a minisorozatban a meghökkentő épületeké a főszerep, melyek karakterükben elütnek a környezetüktől. Érzésem szerint a sok komoly hangvételű szakcikk mellett olykor szükséges egy kis játékosság, ennek ellenére ezek az épületek is felvethetnek komoly kérdéseket...

A Ház 1908/7. és 8. számainak illusztrációs anyaga a Vágó-fivérek épületeit és terveit mutatja be. A későbbiekben Corbusier-vel is vitába keveredett Vágó József által megfogalmazott ars poeticájuk mellett egy Komor Marcelltől származó útibeszámolót is olvashatunk, és egy szerkesztőségi cikket, amely Medgyaszay István híres előadását értékeli.

Elegem van Le Corbusier-ből – írta Kotsis Endre a Tér és Formában 1943-ban. A következő sorokban finomította a véleményét, de az biztos, hogy a modern mozgalom egyik elindítójaként ismert, 130 éve született francia építész, ahogy ez a markáns újítókkal lenni szokott, megosztotta a közvéleményt: voltak rajongói, voltak epigonjai és voltak támadói.

A német világörökségeket felsorakoztató sorozatunk után érdemes egy-két példát felsorolni Németország UNESCO világörökség várományos listájáról, mert itt is találhatunk érdekességeket. Ezúttal a romantika és a szecesszió világából válogatunk.

Újabb elismerést érdemelt ki a Jász utcai passzívház: a legnagyobb nemzetközi ingatlanszövetség is díjazta az angyalföldi 100 lakásos épületet.

A XVII. Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíj első helyezettje környezettudatos építés kategóriában a 100 lakásos passzív társasház. Az épületet máris a környezettudatosság par excellence hazai példájaként említik.

Vajon alkalmas lehet-e egy hetvenes években épült panelház arra, hogy passzívházként keljen új életre? E kérdésre keresték a választ a Budapesti Műszaki Egyetem, a Kassel-i Egyetem és a Darmstadt-i Passivhaus Institut mérnökei 2005-ben. A dunaújvárosi SOLANOVA-projekt tanulságai alapján a válasz: igen is, meg nem is.

Hazánk eddigi legnagyobb passzívházas beruházása veszi kezdetét Budapesten, a XIII. kerületben. Angyalföldön épül meg az első magyar passzív társasház, 100 lakással, önkormányzati beruházásként.

A passzívházak, melyek 80-95% energiát és széndioxid kibocsájtást takarítanak meg, alig kerülnek többe, mint a hagyományos épületek. Ezért nem csoda, hogy Európa szere már 32.000 passzíváz épült, ezzel „trendsetter” szerepet játszik az energiahatékony építészet és a „nearly zero energy buildings”, azaz a zéró-CO2 közeli építészet terén.