Egy 1931-es menükártya őrzi egy Gundel-ünnep ételsorát, zenéjét és vendégeit. Konyha, kert, épület és belső tér együtt adja az éttermi élményt. Mi történik ezzel az egységgel, ha a Gundel elhagyja saját épített környezetét, és egy másikba érkezik?

A KÉK – Kortárs Építészeti Központ 2027 márciusában rendezi meg, a 19. Budapesti Építészeti Filmnapokat Budapesten a Toldi Moziban.

Az építészi pálya ritkán egyetlen, egyenes vonal mentén épül fel. A tervezés mellett a kutatás, a szakmai kommunikáció, az oktatás,vagy éppen a vizuális kultúra is ugyanannak a gondolkodásnak különböző terepei lehetnek. Kazi Zsolt munkájában ezek az irányok párhuzamosan vannak jelen; a Tervlap portál vele készített interjút.

Változik a forma, a forrás és az építészeti nyelv, miközben az útkeresés megmarad. Árkay Aladár pályája a szecessziótól az új templomépítészet felé vezet, majd fiánál, Bertalannál folytatódik. A százéves Rákócziánum is változik, miközben a tér őrzi építészeti karakterének lényegét. Hol húzódik a határ változás és megőrzés között?

Rengeteg tudás és hosszú évek kutatásainak eredménye sűrűsödött abba a két órába, amelyben a főváros kilátásait, a közparkok, a vízhálózat, a városi élet jövőjét mutatták be az érdeklődő közönség számára 2026. szeptember 21-én délelőtt a Merlin Színház épületében.

2026. ősz. Aszályos nyáron vagyunk túl, természet alapú megoldásokkal ismerkedünk, megépült a fenékküszöb, virágzik a műfűbiznisz, alakul az erdőkert, biodiverzitás, no-till, pazarlás, kiszáradt a kút, hősziget, vízépítési biotechnika, hőkupola, magas vérnyomás, légszomj… Zaj van. Baj van. Polikrízis van. Cselekvési és szemléletváltási kényszerben vagyunk.

Budapest XIII. kerületében, a Reitter Ferenc utcában épül egy 16 lakásos társasház, amelynek szerkezetét szinte teljes egészében előregyártott Leier elemekből, illetve egymáshoz kapcsolódó szerkezeti rendszerekből állítják össze. Helyszíni zsaluzott monolit szerkezetet gyakorlatilag nem alkalmaznak.

Dunánjárás címmel invitálta az érdeklődőket a HuGBC a Nemzetközi Zöld Építés Hete magyarországi programsorozatának megnyitójára és sajtótájékoztatójára. A Műegyetem rakpartról busszal vitték a résztvevőket, és csak útközben derült ki, hogy pontosan hová.

Dr. Reith András építész, a regeneratív és fenntartható építészet és az energiahatékony épített környezet kérdéseivel foglalkozó kutató, az ABUD – Advanced Building & Urban Design ügyvezetője egyetemi tanári kinevezést vehetett át a PTE tanévnyitó szenátusi ülésén – az országban elsőként kapta meg ezen a területen szakember ezt a címet.

1970-ben Budapesten megnyílt az ország első, diákok számára létesített önkiszolgáló étterme. A Pajtás egyszerre volt válasz a gyermekétkeztetés gondjaira és egy új vendéglátási rendszer kísérlete. Története azt is megmutatja, miként formálja a kiszolgálás módja az étterem terét – egészen az utolsó, 2017-es ebédig.

Egy csésze kávéhoz elég egy asztal és egy szék. Kávéházhoz azonban már tér kellett: kerekasztalok, amelyek körül társaságok, olykor „Kerek Asztalok” születtek. A Múzeum Kávéház másfél évszázados története arról is szól, hogyan alakította egymást tér és használat, miközben változott a kávézás, az étkezés és maga a vendéglátás.

Egy huszadik századi panelos szerkezetű munkásszállóval kapcsolatban a legtöbb ember első gondolata nem az értékmentés. Pedig szinte minden épületben vannak értékek, legfeljebb több fáradságot igényel a felkutatásuk.