A Magyar Építész Kamara (MÉK) és a Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) közösen "MÉK-MÉSZ Diplomadíj 2026" címmel ismételten pályázatot hirdet az egyetemi osztatlan, illetve az MSc/MA, képzéseken végzett hallgatók részére.

Az EECFA idén nyári építési piaci előrejelzését június 22-én adta ki. A nyári előrejelzés fő üzenete, hogy 2028-ig mindkét régió megtarthatja a tavaly elért magas építési teljesítményt. Az előző előrejelzéshez képest ez a délkelet-európai régióban valamivel kevesebb pesszimizmust, míg a kelet-európai régióban valamivel kevesebb optimizmust jelent.

A Biodómot gyakran kupolaként emlegetjük, pedig tervezői szerint nem a szerkezet a legfontosabb része. A lényeg a kupola alatt létrejövő világ: a szabályozott klíma, a növényzet, az állatok és az emberek közös tere. A 2019-es szerkezetépítéstől a 2026-os megnyitás előtti utolsó simításokig követtem végig fényképezőgéppel ezt a különleges történetet.

A japán Szeto-beltenger apró szigete, Naoshima ma a világ egyik legismertebb kulturális zarándokhelye. Az egykori ipari településből néhány évtized alatt olyan „dizájnsziget” született, ahol a táj, a kortárs művészet és az építészet szinte vallásos egységbe rendeződik.

A Bajnokok Ligája döntője előtt a CETIN hálózatfejlesztése a Puskás Aréna egy kevésbé látható oldalára irányítja a figyelmet: hogyan lett a Népstadion örökségéből a mai stadionélményt kiszolgáló, folyamatosan bővíthető infrastruktúra. Az 1953-ban megnyitott Népstadion a tömegsport és a politikai reprezentáció ikonikus helyszíne volt. A helyén álló Puskás Aréna ma már nemcsak sportlétesítmény, hanem összetett technikai infrastruktúra is. A BL-döntő előtti CETIN-fejlesztés jól mutatja, miként alkalmazkodik ugyanaz a stadionhelyszín a XXI. század stadionélményéhez.

Visszafordíthatatlan károkat okozhat az építészeti emlékekben, műemlékekben, ha megfelelő szakértelem nélkül kezelik vagy újítják fel azokat.

Újraértelmezhető-e a kolostor a 21. században, megtartva a befelé fordulást, egyúttal átjárhatóságot biztosítva?

A budai Vár két újonnan megnyitott épülete az elmúlt napokban bőséges kommentárt kapott. Most következik egy képi dokumentáció arról, hogy alakult át a Karmelita és az egykori Vöröskereszt-palota, s milyen terek jöttek létre, végül is milyen városi nézőpontot kínálnak ma. Két különböző építészeti történet, meglepően hasonló panorámával.

Londonban megnyílt a Victoria és Albert Múzeum új épülete, mely generációváltást kezdeményez, a huszonegyedik század kihívásaival próbál szembesülni.

A Citadella lényege nem a falakban, hanem működésen volt: a késleltetésben, a kontrollban és a zártságban. A mostani beavatkozások ezt a rendszert bontják meg. A kérdés nem az, hogy indokolt-e a megnyitás, hanem az, hogy mi szűnik meg vele – és mit nevezünk ezek után még erődnek.

Rövidtávú oktatási programokkal – így az idei tavaszon megrendezendő nemzetközi építészeti kurzussal –, a közelmúltban beazonosított tematikájú kutatási kooperációval, kutatócserével folytatódik a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar (PTE MIK) Építész Intézete és a kínai Beihai University of Art and Design (BUAD) közötti kapcsolat.