Az építészet jövője témában indult sorozat a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet szervezésében. A nagy érdeklődést kiváltó első rész után, amely Makovecz Imre örökségével foglalkozott, ezúttal az építészeti oktatás jövőjét, lehetőségeit vázolták fel a kerekasztal-beszélgetés résztvevői. Az esemény életre hívója és moderátora Katona Vilmos építészteoretikus.

Kossuth-díjban részesült Ferencz Marcel, a Duna Aréna, a Néprajzi Múzeum és az idei Nemzetközi Építészkongresszusnak is otthont adó Nemzeti Atlétikai Központ tervezője.

Állami díjban részesült több építész és belsőépítész is.

Hogyan alakítja az építészképzés a jövő szakembereit, és mennyire felel meg a mai kihívásoknak? Az építészet jövője vitaestsorozat második részében március 18-án neves szakértők vitatják meg az építészeti oktatás helyzetét, kihívásait és lehetséges irányait.

Nagy érdeklődés övezte Csutiné Schleer Erzsébet építész, műemlékvédelmi szakmérnök előadását, amelyet a székesfehérvári Városháza dísztermében tartott 2025. március 3-án.

Átadták az első Fenntartható épületburok pályázat díjait. Az első, a fenntarthatóság elveit kiemelten vizsgáló pályázat legjobbjai a diósdi Emília családi ház, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Budapest Airport Aréna felújított épületei lettek.

A Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozata „Borsi, Rákóczi-kastély déli térfala 2024" címmel nyílt, építészeti tematikájú pályázatot hirdetett meg.

Tavalyhoz hasonlóan a Magyar Építészet Napján adták át a Schönvisner-, Forster-, Mőcsényi-díjakat, a Pro Architectura díjat, a három Ybl-díjat, és a Kós Károly-életműdíjat. Sok kis épület tervezője is díjat kapott.

Átadták a 2024-es Prima és Prima Primissima díjakat. Földes László építész munkásságáért Prima Primissima díjat kapott.

A Magyar Építőművészek Szövetsége néhai rendes tagjának, több építésznemzedék tanítómesterének, Dr. Kotsis Iván professzor tiszteletére és emlékezetére 1990 óta „Kotsis Iván érem” kitüntetést ad át. A kitüntetés jelképezni kívánja az érem névadójának életművével is hitelesített felfogását az etikai alapon álló, építészeti alázattal folytatott szakmagyakorlásról, valamint a magas színvonalú oktatás elismeréséről.

Vargha László 120 és Kós Károlyra emlékezünk: A magyar „világelsőség" 75 éve a népi műemlékek világában.

Mennyire tartós, mennyire „barátságos”? Ahogy a ruha az embernél, úgy az építészetben is fontos az anyaghasználat, aminek a tervezői gondolaton túl a funkcióhoz és a formához kell igazodnia. A témáról Jánosi Jánossal építészt kérdeztem.

Schneller István építész: Szakrális helyek alakváltozásai – Modern templomok: előadás a Magyar Építőművészek Szövetségében, a Csütörtöki Iskola keretében.