Változik a forma, a forrás és az építészeti nyelv, miközben az útkeresés megmarad. Árkay Aladár pályája a szecessziótól az új templomépítészet felé vezet, majd fiánál, Bertalannál folytatódik. A százéves Rákócziánum is változik, miközben a tér őrzi építészeti karakterének lényegét. Hol húzódik a határ változás és megőrzés között?

Több mint 900 jelölés érkezett a szakmai szervezetektől, korábbi díjazottaktól és civil szervezetektől a kimagasló teljesítményeket elismerő díjra.

Építészkonferenciával ünnepelte százéves fennállását a Krisztus Király templom.

Egy ilyen házat nem egy ember épít – és nem is egy ember állít helyre. Ybl mesterek, művészek és iparosok munkájából teremtett egészet; 140 évvel később Zoboki Gábor és társai ennek működését fejtették vissza. A nézőtér, a láthatatlan zengőtér, a levegő és a fény ugyanannak az Operaháznak a részei.

Híre kelt, hogy bezárja az irodáját Zoboki Gábor DLA habil., Kossuth- és Ybl-díjas építész.

A Művészetek Völgye programsorozatán belül megrendezésre került egy építészeti kiállítás, amely az elmúlt évek népi építészeti alkotótáborainak munkáit hivatott bemutatni.

Lezárult a jelentkezés: 120 pályamű érkezett az idei CAD'oro építészeti animációs filmszemlére, a zsűri hamarosan megkezdheti munkáját.

Kevés iskola mondhatja el magáról, hogy történetében egyaránt megjelenik egy város fejlődése, a magyar iskolaépítészet változása és több nemzedék személyes emlékezete. A Jedlik Ányos Gimnázium ilyen iskola. Megújulása ezért nem egy épület átalakítása, hanem egy hetven éve íródó történet új fejezete.

Türelemmel viselt betegség után, életének 88. évében elhunyt Dr. Bitó János (1938. 10. 28 – 2026. 07. 14.) Ybl Miklós-díjjal és Kotsis Iván Emlékéremmel kitüntetett építészmérnök.

Megnyílt a nevezés a 2026-os CAD'oro építészeti animációs díjra. A filmszemlével egybekötött díjátadóra a D2 konferencia keretén belül kerül sor 2026. szeptember 4-én.

„Álláspontok az Öbölből és azon túlról” címmel rendezték meg a XXIII. Nemzetközi Építészkongresszust. A meghívott előadók munkáiban a hely, a klíma, az anyag és a kulturális emlékezet az építészeti gondolkodás kiindulópontjaként jelent meg.

A Biodómot gyakran kupolaként emlegetjük, pedig tervezői szerint nem a szerkezet a legfontosabb része. A lényeg a kupola alatt létrejövő világ: a szabályozott klíma, a növényzet, az állatok és az emberek közös tere. A 2019-es szerkezetépítéstől a 2026-os megnyitás előtti utolsó simításokig követtem végig fényképezőgéppel ezt a különleges történetet.