A Mester születésének 90. évfordulója kapcsán rendezett emlékkiállítás az életmű bemutatása mellett Makovecz szellemiségét, gondolkodásmódját és alkotói módszerét mutatja be látványos képi-, hang- és nagyléptékű épített installációkkal. A Makovecz Alapítvány és a Műcsarnok közös rendezésében. A kiállítás kurátora Jonathan Glancey angol szakíró.

Kevés bútordarab formálta olyan mélyen Európa vizuális kultúráját, mint a Thonet-szék. Michael Thonet 19. századi találmánya – a gőzölt, majd sablonban hajlított bükkfa és a hatlyukú nádfonat kombinációja – nemcsak új bútortípust hozott létre, hanem egy teljesen ipari gondolkodást is megelőlegezett: a modern tömeggyártás rendszerét. Michael Thonet eredeti jelmondata: „Es biegt sich, aber es bricht nicht.” [1]

Egy lap a világ egyik első nyomtatott könyvéből, egy példány Hunyadi Mátyás hányatott sorsú corvinái közül, a Szózat eredeti kézirata, Petőfi és Arany csipkelődő levelezése, Radnóti Bori notesze, Kölcsey, Széchenyi és más nemzeti nagyjaink portréi: csak néhány kincs abból a gazdag gyűjteményből, amelyet a 200 éves Magyar Tudományos Akadémia most mindenki számára láthatóvá tesz megújult székházában. Megnézné őket eredetiben?

Látványos építészeti megoldások, kimagasló kivitelezési minőség és a homlokzat, mint identitáselem: idén tizenkettedik alkalommal díjazta a legszebb magyar épületeket a Baumit Év Homlokzata pályázata, ahol az ország számos pontjáról – Gárdonytól kezdve, Szegeden át egészen Vácig – kerültek ki díjnyertes épületek.

Lechner Ödön építészete a tetőn találta meg a legmagasabb erkölcsi pontját. Ahol más lezárást látott, ő ott megkoronázást tervezett. A Zsolnay-kerámiák, pirogránit figurák az „ötödik homlokzat” szavai, amelyek az égnek szóltak. Ma ez a nyelv már ritkán hallható, de Lechner épületei még most is beszélnek arról, hogy az építés egykor ima is volt.

Idén tizenkettedik alkalommal hirdette meg Magyarország egyik legrangosabb építészeti pályázatát, az Év Homlokzata versenyt a Baumit Kft. A közönségszavazás 2025. október 20-án éjfélkor zárul, az ünnepélyes eredményhirdetésre pedig november elején kerül sor.

Zártkörű bemutatóját tartották Szabó Szonja rendező új filmjének, A Lechner örökségnek. A dramatizált dokumentumfilm Lechner Ödön életművét és szellemi örökségét dolgozza fel, építészeti, kulturális és emberi dimenzióban egyaránt. A vetítéshez kapcsolódva került sor a 'Lechner öröksége képekben' fotó- és rajzpályázat díjátadójára is.

A különböző térelemek és a térhasználat közötti optimális kölcsönhatás keresése érdekes építészeti probléma. A válasz utáni kutatás az adaptív építészet felé tereli a figyelmet. A doktori munkában tervezett mikrotérrendszer alkalmazkodik a hely adottságaihoz, a használók viselkedéséhez, miközben energiahatékonyan és ökotudatosan működik.

Szeptember 20-21-i hétvégén rendezik meg a Kulturális Örökség Napjait, idén is az Építési és Közlekedési Minisztérium és az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság közös szervezésében. A két nap alatt számos, sok esetben máskor nem látogatható műemlékek – történeti épületek, múzeumok, templomok, kastélyok, kertek – ingyenes megtekintésére is lehetőség lesz, a hozzájuk kapcsolódó exkluzív programok keretében.

Átadták a Market Építő Zrt. ROM Vándor programjának keretében helyreállított ötödik szakrális műemléket, a 14-15. századi regölyi Somolyi templomromot. A 25 millió forintos költségvetésű projektnek része volt a szakszerű állagvédelmi beavatkozás, a környezetrendezés, és kortárs építészeti elemek is beépültek a romemlékbe.

Az egykori csirkeól a visszavonulás remek helye lehet, egy szoba elmélkedéshez, meditációhoz, pihenéshez, álmodozáshoz, egyedülléthez. Az alkotók visszafogott gondolkodással mentettek meg egy nem építészettörténeti értéket, parányi karbonlábnyomot hagyva maguk után.

Erős mezőnyben megérdemelten nyert első díjat a híres építész gyermeke. A tervnek egyszerre van századfordulós, népi, modern íze. A díjazottak között Emődi-Kiss, Sztranyákék, Dajka, Ferencz Marcell.