Leállt a Budavári Palota északi szárnyának rekonstrukciója, a közismertebb nevén "A" épületként emlegetett, a közelmúltban nagy mértékű bontáson és építésen átesett épületszárny építkezéséről a kivitelező szeptember 30-áig köteles levonulni.

Hajógyár épült, hajó sosem készült benne. Az Atlantica nagyszabású terveiből egyedi ipari épületegyüttes maradt ránk, amelyet később a honvédség használt, körülötte pedig szinte érintetlen természeti világ alakult ki. A természet értéke ismert és védett. De ismerjük-e ugyanígy az épített örökség értékeit – és tudjuk-e, mit kellene megőrizni belőlük?

Kevés iskola mondhatja el magáról, hogy történetében egyaránt megjelenik egy város fejlődése, a magyar iskolaépítészet változása és több nemzedék személyes emlékezete. A Jedlik Ányos Gimnázium ilyen iskola. Megújulása ezért nem egy épület átalakítása, hanem egy hetven éve íródó történet új fejezete.

Nyolc éve zárta be kapuit Budapest Planetáriuma. Most ismét felcsillant a remény, hogy a csaknem fél évszázados épület új életet kaphat. Az aktualitás azonban alkalmat ad arra is, hogy felidézzük, miért vált a népligeti Planetárium a magyar modern építészet egyik különleges alkotásává, és milyen kevéssé ismert értékek kapcsolódnak hozzá.

A Bajnokok Ligája döntője előtt a CETIN hálózatfejlesztése a Puskás Aréna egy kevésbé látható oldalára irányítja a figyelmet: hogyan lett a Népstadion örökségéből a mai stadionélményt kiszolgáló, folyamatosan bővíthető infrastruktúra. Az 1953-ban megnyitott Népstadion a tömegsport és a politikai reprezentáció ikonikus helyszíne volt. A helyén álló Puskás Aréna ma már nemcsak sportlétesítmény, hanem összetett technikai infrastruktúra is. A BL-döntő előtti CETIN-fejlesztés jól mutatja, miként alkalmazkodik ugyanaz a stadionhelyszín a XXI. század stadionélményéhez.

A Citadella lényege nem a falakban, hanem működésen volt: a késleltetésben, a kontrollban és a zártságban. A mostani beavatkozások ezt a rendszert bontják meg. A kérdés nem az, hogy indokolt-e a megnyitás, hanem az, hogy mi szűnik meg vele – és mit nevezünk ezek után még erődnek.

A kert ma már jóval több, mint gondozandó zöldfelület a ház körül: a kikapcsolódás, feltöltődés, rekreáció fontos terepe. Itt kezdődik a reggeli kávé, itt ér véget egy hosszú nap, és itt találkozik egymással a természet nyugalma és az otthon rendezettsége. Éppen ezért nem mindegy, milyen burkolatokkal, színekkel és formákkal alakítjuk ki ezt a világot.

A Republica projekt a város új közösségi tere, mely a Buiksloterham egykori ipari területén valósult meg. A komplexum nem csupán lakóépület-együttes, hanem funkcionálisan és társadalmilag gazdag, fenntartható városi falu, a jövő sűrű városi életének modellje.

A Hebridák zord sziklás látványába illeszkedő szerény, mégis következetes gondolkodásról árulkodó ház lett a legjobb brit 2025-ben

Ebben a sorozatban Egyiptom világörökségi helyszínei közül mutatunk be egy válogatást a kedves Olvasónak, bízva abban, hogy ezekben a témákban is lehet még újat mutatni.

A Snøhetta hatalmas pekingi könytárépülete lehetetlennek tűnő vállalkozás, egy gigantikus térben tesz kísérletet arra, hogy megteremtse az olvasás intimitásának élményét.

A Malik Architecture bemutatta a House of Solid házat, ahol elsőként használtak olyan speciálisan faragott kőburkolatot, amely nemcsak dekoratív, hanem passzív klimatikus hatású is egyben.