Az elmúlt évek pavilonként nehezen definiálható installációi után a mexikói alkotók idén a gyökerekhez való visszatérést kereső munkával örvendeztették meg Londont.

A Biodómot gyakran kupolaként emlegetjük, pedig tervezői szerint nem a szerkezet a legfontosabb része. A lényeg a kupola alatt létrejövő világ: a szabályozott klíma, a növényzet, az állatok és az emberek közös tere. A 2019-es szerkezetépítéstől a 2026-os megnyitás előtti utolsó simításokig követtem végig fényképezőgéppel ezt a különleges történetet.

A japán Szeto-beltenger apró szigete, Naoshima ma a világ egyik legismertebb kulturális zarándokhelye. Az egykori ipari településből néhány évtized alatt olyan „dizájnsziget” született, ahol a táj, a kortárs művészet és az építészet szinte vallásos egységbe rendeződik.

Elképesztően nagy érdeklődés övezte a 2026. május 4-én, hétfőn megrendezett RÉKE-estet, amely nemes egyszerűséggel a Beszélgetés a műemlékvédelem jövőjéről címet viselte.

Idén nyáron a horvát gazdaságot, beleértve az építőipart is, komoly károk fenyegetik. Ezek egyelőre nem mélyrehatóak, ez azonban június közepére, sőt, akár május végére is jelentősen romolhat, mind a tényleges kár, mind a veszélyérzet tekintetében. Sok tényező játszik szerepet, melynek egy oka van: az amerikai-izraeli-iráni háború.

Az újbudai Kána-tó revitalizációjának célja a tó vízminőségének javítása és egy hosszú távon fenntartható, stabil vízrendszer kialakítása. A beavatkozások középpontjában az eliszaposodott meder kezelése és a vízminőség romlását okozó tényezők megszüntetése áll. Már zajlik a töltésépítés és a zsiliprendszer kialakítása.

A Cabin Fever a Hello Wood építészstúdió nemzetközi nyári egyeteme és fesztiválja, amely a világ minden tájáról érkező hallgatókat és építészeket hoz össze, hogy társadalmilag érzékeny, fenntartható projekteket hozzanak létre design-build módszertanban.

A szingapúri Mandai természetvédelmi körzetében megvalósult Mandai Rainforest Resort nem csupán egy szálloda, hanem érzékeny építészeti kísérlet: miként lehet kortárs építészettel jelen lenni egy ökológiailag rendkívül értékes, sűrű esőerdei környezetben anélkül, hogy az épített forma elnyomná a tájat.

Az Euroconstruct brit elemzője szerint a brit lakásépítés 2025 utolsó negyedévét nehezen kezdte és bár a kormány 2029 végéig 1,5 millió új lakás átadását tervezi, a gyenge lakásépítési aktivitás, a növekvő üzemeltetési költségek és a visszafogott vásárlói kereslet az elmúlt évtized legnehezebb környezetét teremtette a lakásfejlesztők számára.

A városi gémoázisba épült kubista madárles az építészetnek a természet szolgálatában tett visszavonulásaként értelmezhető.

Az Európai Unióban 2028-tól minden 1000 négyzetméternél nagyobb új épületre kötelező lesz az életciklus alatti karbonlábnyom kiszámítása. A szabályozás 2030-tól már mérettől függetlenül minden új építményre vonatkozik majd.

Kevés bútordarab formálta olyan mélyen Európa vizuális kultúráját, mint a Thonet-szék. Michael Thonet 19. századi találmánya – a gőzölt, majd sablonban hajlított bükkfa és a hatlyukú nádfonat kombinációja – nemcsak új bútortípust hozott létre, hanem egy teljesen ipari gondolkodást is megelőlegezett: a modern tömeggyártás rendszerét. Michael Thonet eredeti jelmondata: „Es biegt sich, aber es bricht nicht.” [1]